NAGY ÍVŰ PROGRAM
Kilenc éve az összeomlást kellett elkerülni, majd azt kellett elérni, hogy az ország a saját lábára álljon. Most végre elindulhat az építkezés – hangoztatta Orbán Viktor miniszterelnök 2015 márciusában, miután megkötötte a Modern Városok Program (MVP) első támogatási szerződését Sopronban. Jelezte: a vidék Magyarországának a fejlesztése a nagyvárosokéval kezdődik. Ennek jegyében a kormányfő 2017 tavaszáig a további huszonkét megyei jogú várost is felkereste, s valamennyi polgármesterrel megállapodást kötött a helyi beruházásokról, a központi költségvetés teljesítőképességéhez igazított települési igények mentén.
Miután tavaly – hosszú egyeztetési és tervezési munkát követően – elindult a Magyar Falu Program is, talán kevesebbet hallani a valóban történelmi léptékű városfejlesztési projektekről. Éppen ezért időközönként felmerülnek különböző aggályok, miszerint nem halad, sőt, elhalt a program, nem valósultak meg az ígéretek.
SZÉLES PALETTA
A valóság ezzel szemben az, hogy jelenleg valamennyi megyei jogú városban zajlanak fejlesztések, információink szerint a meghirdetett projektek nagyjából nyolcvanöt százaléka tervezési vagy kivitelezési fázisban van. Gyopáros Alpár kormánybiztos például most szombaton az új soproni uszoda alapkőletételén vesz részt, de ugyanott a történelmi belváros felújítása már befejeződött. További „kipipált” fejlesztések a teljesség igénye nélkül: elkészült az M85-ös gyorsforgalmi út egyik szakasza, Pécsett egyetemi, Debrecenben innovációs beruházások valósultak meg, míg Nyíregyházán a Kállay-kúria rekonstrukciójának első üteme zárult le, és kerékpárút is épült. Érden eközben a hulladékgazdálkodást sikerült korszerűsíteni.
Ahogy az valamennyi állomáson elhangzott, az invesztíciók rendkívül széles palettáját tartalmazza a program, amely így érinti a kultúrát, a közlekedést, a gazdaságfejlesztést vagy éppen a közterületek rendbetételét is. Mivel a különböző projekteket eltérő időben jelentették be, továbbá a helyi viszonyokhoz, illetőleg a folyamatosan változó költségekhez is alkalmazkodni kell a megvalósítás során, az egyes programelemek igencsak különböző fázisban vannak. Bizonyos esetekben újratervezésre is szükség volt, ám a szerződésekben rögzített alapok nem változtak – utalt rá egy minapi interjúban Gyopáros Alpár.
Foszforeszkáló kerékpárút egerben. az infrastrukturális beruházások is elindultak
a kormány állja
A Miniszterelnökség legfrissebb adatai szerint egyébként ma 268 projekt fut, a program összköltsége pedig jelen állás szerint 3800 milliárd forint. Ennek kétharmadát a magyar büdzsé állja, mondván: a kormánynak elsődleges fontosságú a magyar vidék fejlesztése, s csak a „maradékot” finanszírozzák különböző uniós alapokból.
A legnagyobb részt az országos közút- és vasútfejlesztések teszik ki, ez jelen állás szerint 2200 milliárdot jelent. Az MVP egyik ígérete ugyanis az, hogy minden érintett várost, továbbá az országhatárt autópályán vagy legalább gyorsforgalmi úton lehessen elérni. A Figyelő úgy tudja, eddig csaknem 1000 milliárd forint hazai és 375 milliárdos EU-s támogatást fizettek ki a program keretében.
Ami az idei költségvetést illeti: a 2019-es büdzsé 135 milliárd forintot irányoz elő erre a területre. Úgy tudjuk, a teljes program befejezésének a céldátuma jelenleg 2025.
HAZAI FORRÁSBÓL
A Magyar Falu Program ugyancsak évtizedes léptékű kezdeményezés lehet. Ebben az évben összesen 150 milliárd forint jut erre tisztán hazai forrásból. Ebből 75 milliárd a helyi életminőséget javító tizennyolc támogatási célterületre, 50 milliárd négyszázharminc kilométernyi út fejlesztésére, míg – a korábbi bejelentés szerint – további 25 milliárd az úgynevezett falusi CSOK-ra.
A csomag első eleméből már öt célterületen megtörtént a pályázati kiírás, legutóbb három, az egészségügyi alapellátás fejlesztését célzó tendert hirdettek meg. Gyopáros szerint ezek közül a legnagyobb újítás az orvoslakások, pontosabban komplett szolgálati házak építése. A nyertes önkormányzatoknak mintatervet is adnak, amelyet a helyi sajátosságoknak megfelelően alakíthatnak. A kedvezményezett falvakban a megbízatást vállaló háziorvos kulcsrakész portát kap. Annyi a megkötés, hogy csak a tartósan betöltetlen praxisú települések pályázhatnak – hívta fel a figyelmet a kormánybiztos (részletes cikkünk a 24. oldalon).
Információink szerint a következő kiírás a szociális és oktatási területre koncentrál majd, konkrétan bölcsődék és óvodák építésére, illetve bővítésére. De a már meghirdetett tervek között szerepel a falugondnoki szolgálat gépjárműállományának a kicserélése, továbbá a normatív támogatás megemelése is. Ez utóbbi régóta szorgalmazott intézkedés a kisebb településeken nélkülözhetetlen szolgálatot ellátó, „mindenesként” funkcionáló falugondnokok részéről.
Bár kérdéses, hogy az életkörülmények javítására mennyi jut a jövő évi büdzsében, hiszen annak tervezetét csak az EP-választás után nyújtja be a Pénzügyminisztérium a parlamentnek, a falusi mellékúthálózat fejlesztése 2020-ban bizonyosan folytatódik. Erről ugyanis már döntött a kormány: jövőre várhatóan 70-90 milliárd forint jut további hatszáz-hétszáz kilométernyi szakaszra.
Az alapkoncepció meghirdetését követően a részleteket már egy alapos országjárás tapasztalatai nyomán kidolgozó Gyopáros szerint óriási az érdeklődés az önkormányzatok részéről. Ezt igazolja Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének az elnöke is, aki ugyancsak optimista. Mint elmondta, a program lehetőség lesz a vidék számára, a fejlesztések akár 2900 települést érinthetnek a következő tíz-tizenöt évben. Ugyanakkor elismerte azt is, hogy egy-két éven belül nem várható csoda. Ami érthető, hiszen a célkitűzés ambiciózus: visszafordítani a magyar vidék elnéptelenedésének folyamatát. Ennek egyik fontos eszköze az életkörülmények és a közlekedés javítása mellett nyilván a helyi gazdaságfejlesztés, illetve a munkahelyteremtés lenne, ezért a program hangsúlya a jövőben ebbe az irányba tolódhat el.
Borítófotó: az Ábel mozdony emelése Debrecenben. Az ország vasúti hálózata is megújul
