NEPPERVADÁSZAT
Viktor But orosz elítélt, akit az amerikaiak korunk egyik legnagyobb fegyverkereskedőjének tartanak, egy Illinois állambeli börtönben tölti huszonöt éves szabadságvesztését. 2008-ban fogták el Thaiföldön, egy amerikai titkos akció keretében. Úgy hírlik, az USA kábítószer-ellenes hatósága, a DEA emberei csalták csapdába. Megbízottaik a kolumbiai marxista gerillaszervezet, a FARC tagjainak adták ki magukat, és fegyvereket akartak vásárolni Buttól. Az orosz, aki magát szerényen speditőrnek nevezi, állítólag ráállt az üzletre. Mindezt az amerikaiak képpel-hanggal rögzítették, elegendő bizonyítékot szolgáltatva a bíróságnak, hogy kiadatást kezdeményezzenek a thaiföldi hatóságoknál, és elítélhessék. Erre a 2001. szeptember 11-i, Egyesült Államok elleni iszlamista terrortámadás-sorozat után megszigorított amerikai törvények adtak jogi alapot. Ezek alapján bárki bárhol a világon, aki amerikai életeket fenyeget, az USA biztonságát veszélyezteti, letartóztatható, kiadatható Washingtonnak és elítélhető az Államokban.
VISSZA AFRIKÁBA
Butnak tehetsége volt a nyelvek iránt, ez indította el fordulatos pályáján. Még a szovjet időkben sikertelenül felvételizett az akkori legelitebbnek számító moszkvai MGIMO felsőoktatási intézménybe (ahová sok később sikeres magyar diplomata, üzletember, politikus is járt). Ezután felvették a katonai tolmácsokat (és a GRU, a katonai hírszerzés embereit) képző moszkvai iskolába.
A nyolcvanas években így járt tolmácsként Afrikában, az akkor a szovjet érdekövezetbe tartozó Angolában, Mozambikban, ahol nemcsak a feleségét, Allát ismerte meg, hanem feltérképezte a lehetőségeket is. Kezdetben, a rendszerváltás és az azt megelőző évek zűrzavaros időszakában, mint sokan mások, sefteléssel próbált pénzt csinálni. Árult CD-ket, csempészett ruhákat. Aztán rájött, hogy a szovjet időkben szerzett kapcsolataival mind otthon, mind pedig Afrikában sokkal több pénzt kereshet. Céget alapított, amely hivatalosan légi szállítmányozással foglalkozott. Visszatért tehát a fekete kontinensre, ahol nagy kereslet támadt a szétzilált szovjet hadsereg készletei, az olcsó fegyverek iránt.
PUTYIN KÖZBESZÓL
Később más földrészekre is kiterjesztette a tevékenységét. Malajziába 1996-ban már orosz hadi eszközöket szállított. Üzleti viszonyt épített ki az ENSZ-fegyverembargóval sújtott országokkal, szervezetekkel a nemzetközi fegyvereladási tilalom kijátszására. Angola mellett Libéria, Sierra Leone, Togo, Ruanda szerepelt a klienslistáján. Afganisztánba az akkori kormánynak és a szemben álló táliboknak egyaránt szállított fegyvert, és üzletelt az al-Káida iszlamista terrorszervezettel is. Kapcsolatai révén közreműködött az 1995-ben a tálibok által foglyul ejtett orosz pilóták szabadon bocsátásában. Az orosz sajtó szerint Viktor But otthonosan mozgott a sziloviki körökben. Az országban a katonai, hadiipari kérdésekben az egyik legjobban tájékozott embernek számított, akinek igen magas kormány- és titkosszolgálati kapcsolatai voltak.
Ám Vlagyimir Putyin 2000-ben való elnökké választásával megváltoztak a körülmények. A Roszvooruzsenyije nevű haditechnikai export-import vállalat, amellyel Butnak bensőséges viszonya volt, kegyvesztetté vált. Helyét átvette a Roszoboronekszport – más emberekkel. But ügyvédje szerint az új szervezetnek érdekei fűződhettek a fegyvernepper kikapcsolásához, azaz nem zárható ki, hogy Moszkva valamilyen módon hozzájárult Washington letartóztatási akciójának a sikeréhez. Az orosz média szerint az ország hivatalos forrásai meggyőzték a mindig gyanakvó Butot, hogy biztonságos Thaiföldre utaznia.
A CELLATÁRS
But ma az illinois-i Marion börtönben ül. Nincs rossz dolga, az oroszországi futballvébét rabtársaival együtt nézhette. Egyedül az étellel van gondja. Az időközben jógaguruvá, vegetáriánussá vált fegyverkereskedő elutasítja a szabvány börtönkosztot, a hamburgereket és a hot dogokat.
Több neves nemzetközi fegyvernepperrel osztja meg a Mariont. Itt tölti harmincéves szabadságvesztését például Monzer al-Kasszár, a „Páva”, a fénykorában briliánsokkal kirakott cipőben feszítő, szíriai származású díler is, akit hasonló módon kaptak el. Ugyanazzal a trükkel, a kolumbiai FARC-nak szállítandó fegyverek ígéretével csalták lépre a DEA ügynökei, két évvel korábban, mint ahogy Butot csőbe húzták.
Al-Kasszár – akárcsak But – a zűrzavaros, polgárháborús vagy forradalmi mozgalmakkal küzdő államokra szakosodott. Így fegyvereket szállított a Jugoszlávia szétesésével a múlt század kilencvenes évei elején kirobbant utódháború résztvevőinek, a nicaraguai kormányellenes gerilláknak, Ciprusnak, Iránnak és Szomáliának, valamint a Jasszer Arafat terrorszervezeteként számontartott Palesztin Felszabadítási Szervezetnek (PFSZ).
Kasszár közvetlen kapcsolatban állt az Achille Lauro hajó elleni, 1985-ben végrehajtott PFSZ-támadás irányítóival. A palesztin terroristák kegyetlen módon meggyilkolták a hajó egyik tolókocsis, mozgáskorlátozott turistáját, Leon Klinghoffert, ami világméretű felháborodást váltott ki. Ám al-Kasszár vagy Viktor But a kétes eszközökkel összekapart pár száz millió-jával labdába sem rúghat a nemzetközi fegyverüzletek igazi ászai mellett, akik sohasem kerültek rács mögé.
SZÁZMILLIÓ DOLLÁROS JUTALÉK
Közülük talán Adnan Hasoggi, a szaúd-arábiai milliárdos volt a legismertebb. Vagyonát mintegy négymilliárd dollárra becsülték. A legjobb amerikai egyetemekre, a Stanfordra járt üzletember rájött, hogy szerfelett kifizetődő dolog az arab világ színe-javával, azok csemetéivel barátkozni. Üzleteit elegáns csodapalotákban, szállodai lakosztályokban kötötte. Jachtja, a Nabila valaha a világ legnagyobb ilyen hajójának számított. Ezen forgatták Sean Conneryvel a Soha ne mondd, hogy soha című James Bond-filmet is.
Az egyik legnagyobb amerikai fegyvergyártó, a Lockheed (Később LM, Lockheed Martin) 1970 és 1975 között több mint százmillió dollár jutalékot fizetett ki Hasogginak, aki a szaúdi királyi ház fegyvervásárlásait közvetítette. Jutaléka kezdetben az ügyletek 2,5 százaléka volt. Ezt fokozatosan felemelte 15 százalékra – és a nyugatiak zokszó nélkül ezt is kifizették, hiszen busásan megtérült nekik. Szaúd-Arábia már akkor is a világ egyik legnagyobb fegyvervásárlója volt.
Borítófotó: Viktor But a börtönben. Putyin juttatta a rács mögé
