HOSSZÚ TÁVÚ STRATÉGIA
Úgy tűnik, az április 8-i választás előtti kampányban a települések ellehetetlenítésének fideszes szándékával riogató ellenzék ebben a témában is jócskán mellélőtt. Orbán Viktor miniszterelnök a Modern városok program egyik utolsó állomásán, már tavaly belengette: a megyei jogú városokat célzó, összességében 3500 milliárd forintos fejlesztési program bejelentései után következhet a kisebb településeket segítő kormányzati kezdeményezés. A városok egyébként eddig mintegy 850 milliárdot hívtak le, illetve költöttek el a keretből, ugyanakkor a Megyei Jogú Városok Szövetsége nemrég a projektek felgyorsítását szorgalmazta a szintén közreműködő Innovációs és Technológiai Minisztériumnál. Mindenesetre a kifizetések folyamatosak.
A kistelepülések tehát csak most jönnek. Egyelőre az előkészítés zajlik, éppen ezért még konkrét költségvetés sincs, hiszen a területért felelős Gyopáros Alpár kormánybiztos szerint nem a gombhoz kell varrni a kabátot. Vagyis először azt kell tisztázni, pontosan mire van szükség, s az mennyibe kerül.
ÓVATOS OPTIMIZMUS
„Reménykeltő a kezdeményezés, óvatos optimizmussal várjuk a fejleményeketˮ – mondta lapunknak Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség elnöke, Szentkirály polgármestere, aki több más önkormányzati érdekvédelmi szervezet képviselőjével együtt nemrég részt vett a Modern falvak és kisvárosok program szakmai egyeztetésén. Megjegyezte: bár a projekt hivatalos bejelentése a parlamenti választás előtti kampány idején történt, Orbán Viktor miniszterelnök írta meg levélben a településvezetőknek, úgy tűnik, az új kormány komolyan gondolja a dolgot. „Most azon vagyunk, hogy a lehető legtöbbet hozzuk ki ebből, egyeztessünk és megvalósítható ötleteket tegyünk az asztalra” – fogalmazott.
Az elnök szerint a Belügyminisztérium egy uniós, a települési versenyképességet erősítő projektről szóló jelentésének a tervezetében nevesítette a programot – „ilyen pozitív, a kisebb önkormányzatok komplex fejlesztését célzó dokumentumot régen láttunk”. Kitért ugyanakkor arra is: nem elég a központi akarat, nem elég, ha van forrás, a kistelepülések jellegéből adódóan szükség van a helyi közösségek aktivitására, helyi hozzáadott érték képződésére is. Vagyis mindenképp be kell vonni az ott élőket.
Aláhúzta: a kiindulópont, illetve az alfa és az ómega ugyanakkor a vidék elnéptelenedésének a megállítása, valamint visszafordítása. Az egész terv ezt célozza. Viszont ebben rengeteg szereplő érintett, szükség van például a családpolitika, a vállalkozások, az oktatás, a kultúra vagy éppen az egészségügy szereplőinek a bevonására. Szabó Gellért kiemelte: fontos, hogy ne íróasztal mellett szülessenek meg a különböző döntések, hiszen „valós gondok megoldásának az igényéről van szó, szerencsére ezzel a kormányzat is tisztában van a jelek szerint”.
Szintén lényeges, hogy a program távlatos legyen. Bár a rövid távú sikerek a politika és az érintettek szempontjából egyaránt elengedhetetlenek, hiszen lendületet adnak a folytatáshoz, szükség van arra is, hogy az első körből kimaradtak veszteség nélkül tudjanak később csatlakozni. Tehát megfelelő ütemezés kell. „Egyelőre a diagnózis felállításánál, a költségvonzat megbecsülésénél tartunk, azután következik a konkrét koncepció kidolgozása” – tudatta, hozzátéve: az első vázlatokkal augusztus végéig el kell készülniük.
Szabó Gellért elmondta: azt feltétlenül javasolják, hogy a megyei önkormányzatoknak komoly szerepük legyen a szervezésben és a lebonyolításban, hiszen mindenképp térségekben s nem pontszerűen kell gondolkodni a projekt kivitelezése során.
SIKERES FEJLESZTÉSEK
Megkerestük Gyopáros Alpárt is, aki a Figyelőnek elmondta: a Modern városok program 2015 óta sikeresen zajlik, jövőre a huszonhárom megyei jogú várost érintő fejlesztésekre már az ezermilliárd forintot is meghaladja a kifizetések összege. Ezeknek a települések által preferenciaként, a lakosság érdekében meghatározott projekteknek a hozadékát az ott élő emberek a saját bőrükön, a mindennapjaikban is tapasztalják.
„Hazánk a kormány tudatos gazdaságpolitikájának köszönhetően elég erős ahhoz, hogy a nagyvárosi lakosok után a kisebb településeken élők életminőségének a javítását is egy ciklusokon átívelő stratégia mentén irányozza elő. Az új program alapkoncepciója a vidéki emberek számára kínál élhetőbb, szerethetőbb környezetet, hogy növelje a falvak népességmegtartó erejét, erősítse a helyben maradás lehetőségét és tovább fokozza a gyermekvállalási kedvet” – sorolta a kormánybiztos, aki szerint a vidék számára egyedülálló fejlődési folyamat körvonalazódik, amely évtizedekre előrevetíti azt, hogy a falvak ismét a reneszánszukat élhessék.
KAPCSOLÓDÁSI PONTOK
Megerősítette, hogy már zajlik a terv kidolgozása: „Túl vagyok az egyeztetéseken a településeket összefogó reprezentatív érdekvédelmi szervezetekkel.” Munkacsoportok alakultak, az önkormányzati vezetők mellett a szaktárcák elképzeléseit is begyűjtik. Az év végére áll össze az alapkoncepció, amely a kormány asztalára kerül. Az egyes elemek végrehajtását már a jövő évben meg lehet kezdeni, míg a 2020-as esztendő jelentheti az igazi áttörést, amely tényleges kifizetésekben is testet ölthet, és a lakosság számára is érzékelhető lesz – körvonalazta.
A költségvetést firtató felvetésünkre Gyopáros elmondta: forrásokat csak az emberek életminőségének a javításáról szóló stratégia alapján, megalapozottan rendelnek a programhoz. „Felesleges addig számokkal dobálózni, amíg össze nem állt, melyek a preferenciák, a tényleges célkitűzések és feladatok. Mind a hazai, mind az uniós források felhasználásának lehetősége a projekt rendelkezésére áll majd, de nem a levegőbe akarok beszélni, hanem a tényleges forrásigényt szeretném felmérni. A program a vidék jövőjéről szól, ezért a jelentőségével mindenki tisztában van” – fogalmazott.
A városi és a kistelepülési tervezet teljesen más, mégis közös vonásuk, hogy a magyar emberekről, a magyar települések fejlődéséről szólnak. „Más azonban a preferencia a megyei jogú városokban élők és más a falvakban, kisvárosokban lakók számára. Eltérőek a körülmények, a kihívások és a lehetőségek is. A Modern városok program megvalósításának a jó tapasztalatai ugyanakkor hasznos alapot adnak a Modern falvak és kisvárosok program számára. A huszonhárom megyei jogú város maga határozta meg a prioritásokat, de 3100 kisebb település esetében világos keretek, jól meghatározott fejlesztési irányok, mindenki számára elérhető lehetőségek kellenek. Ezek igényfelmérése zajlik most széles körben, hogy aztán az elkészült programban minden vidéki ember és település megtalálja a kapcsolódási pontot” – részletezte.
Borítófotó: Napelemek Nagypáliban a parkoló tetején. Modernizációra vágyó települések
