Kormánypárti siker a választásokon
Áprilisban a Fidesz–KDNP nyeri meg a választásokat, és újra Orbán Viktor alakíthat kabinetet. Az egyetlen kérdés az lehet, hogy a jelenlegi kormánypártok kétharmados többséget szereznek-e a parlamentben. Ez azt jelentené, hogy megszakítás nélkül tizenkét éven keresztül állhat egy pártszövetség a kormányrúd mögött. Az alkotmányozó többséggel 2010 után a kormányzat tulajdonképp végigvitte a második rendszerváltozást: új alaptörvényt fogadtak el, gazdasági növekedést értek el, csúcson van a foglalkoztatás, a munkanélküliségi ráta a hét évvel ezelőtti 11 százalékos szinthez képest három-négy százalékra csökkent. A Fidesz–KDNP újabb választási győzelme a 2010-ben megkezdődött változásokat erősítené meg, de Orbán Viktor politikai karakterét ismerve politikai konszolidációra nem lehet számítani.
Migrációs nyomás és uniós harcok
Ebben az esztendőben erősödik majd az EU-n belüli politikai harc a föderális berendezkedést, tehát az Európai Egyesült Államokat támogató és a nemzetek Európája mellett kiálló politikai erők között.
Ez utóbbiak csoportját erősíti Orbán Viktor miniszterelnök, aki – országunk méretétől függetlenül – politikai tényezővé vált az utóbbi években az öreg kontinensen, és a lengyelekkel együtt ő jeleníti meg a leghangosabban a függetlenséget támogató országok álláspontját.
Nem véletlen, hogy épp Lengyelország és Magyarország áll Brüsszel támadásainak a célpontjában. Az unióról szóló politikai vitát a következő években láthatóan dűlőre kívánja vinni Franciaország és Németország.
A migrációs nyomás mindeközben – látva a közel-keleti és az afrikai politikai eseményeket – nem szűnik, sőt erősödni fog, Brüsszel pedig a föderális amerikai minta alapján inkább elősegítené a bevándorlást, szemben a visegrádi államokkal és Ausztriával. Hazánk – amennyiben Orbán Viktor megnyeri a választásokat – kitart a migrációellenes politikája mellett.
Merkeltől Trumpig
A 2018-as politikai év két meghatározó eseménye a német kormányalakítás és a novemberi amerikai időközi választás lesz. Putyin elnök márciusi újraválasztása papírforma.
Az elhúzódó berlini kormányalakítást nehezíti a szeptemberi bajor tartományi voksolás, ahol a kormányzó CSU támogatottsága hatvan év óta először esett tartósan 50 százalék alá. Az sem segített nekik, hogy Seehofer pártelnök tavaly októberben arról állapodott meg Merkel kancellárral és CDU-elnökkel, hogy innentől már „csak” évi kétszázezer migránst engednek Németországba. A Soros-tervhez is illeszkedő megegyezést az SPD nem vonatkoztatná a márciustól induló családegyesítésre, melynek során legkevesebb hatvanezer kiskorú menedékes hozhatja maga után a családját. Miközben Berlinben a GroKo (nagykoalíció) vagy KoKo (koordinált koalíció)?; Merkellel vagy nélküle? kérdésekre keresik a választ, addig az eurózóna déli része az EKB kötvényvásárlási programjának a visszafogása után is „olcsó” pénzt vár. Macron francia elnök már az Élysée-szerződés aláírásának január végi évfordulóján új német–francia ajánlatot tenne az asztalra, amely a tavaszi olasz választáson az eurózónában tartaná az olaszokat. Macron javaslatairól Berlin és Brüsszel hallani sem akar, így 2018-ban újra nekifutnak az euróövezet elmélyítésének és az EU reformjának. November 6-án Amerika is választ, a Republikánus Párt kongresszusi többségének megőrzése Trump elnök politikájának a sikerétől is függ. Novemberben új kihívók is feltűnhetnek, akik egy megerősödött Trumppal vagy egy „béna kacsa” elnökkel szemben építhetik fel magukat 2020-ra.
Erősödik majd a blokklánc befolyása
Nagy változásokat hozó év lesz az informatikában 2018. A május végétől érvényes GDPR adatvédelmi irányelv főként a webes kereskedőknek, az esztendő elején életbe lépő PSD 2 irányelv pedig a bankoknak okoz nagy fejtörést. Ez utóbbiaknak amúgy sem lesz könnyű dolguk, mert ha nem is a bitcoin, de a mögötte álló blokklánc-technológia alapjaiban forgatja fel az üzleti modelljeiket, különösen azokban az országokban, ahol erős az online pénzügyi kultúra. Az új évben az is kiderül, hogy Elon Musk meredek vállalásaiban mennyi a ráció és mennyi az álom (hangsebességű „gyorsvonat” kapszula, űrturizmus a SpaceX céggel, új Tesla modellek). A Facebookot és a Google-t az európai adatvédelmi, adó- és versenyhatóságok alaposan megszorongathatják, valljuk meg joggal.
A kütyük terén az egészségügyi monitorozó, valamint az orvosnak baj esetén jelző karpántok és egyebek terjedhetnek el, valamint a robotok kezdhetnek jobban megjelenni, nemcsak robotporszívó formájában, hanem például a szoftverek, a chatbotok terén. Azaz elkezdődhet a munkaerő kiváltása, mondjuk a telefonos ügyfélszolgálatokon. Bár a sofőröknek még lehet pár évük, az önvezető autó két-három évig még biztosan nem lesz valóság, ahogyan a villámgyors 5G-s mobilnet is a 2020-as évek zenéje lehet. Okostelefonokban már nehéz lesz újat mutatni, bár a márciusban érkező Samsung S9 és a szeptemberre várt iPhone 9 és X2 modellek azért még biztosan népszerűek lesznek.
Kulturális építkezés
Három alapvető nemzeti kulturális intézmény vezetőjének jár le a mandátuma az idén. Vajon árokásás, kultúrharc, népi-urbánus vita lángol majd fel a választás esztendejében? A Nemzeti Táncszínház esete előrevetíti, hogy nem. Január 1-jétől öt éven keresztül az eddigi igazgató, Ertl Péter vezeti tovább az intézményt, ráadásul februártól új, millenárisbeli otthonukban. Állandó játszóhely híjával eltöltött három esztendőt követően a színház a számára a lehető legmegfelelőbb környezetben folytathatja munkáját. Hasonló átalakítás nehezíti az Opera idei és a következő fél évadát, amennyiben a színpadi gépészetet modernizálják, lecserélve a nyolcvanas évekbeli NDK-s félautomata rendszert. A Magyar Állami Operaház új főigazgatója február közepétől foglalja el a direktori széket. Ő szintén az eddigi igazgató, azaz Ókovács Szilveszter lesz.
Ugyancsak az idén jár le a Nemzeti Színházat vezető Vidnyánszky Attila megbízása. Az ő igazgatása alatt öltött testet a műsortervben a mindaddig pusztán az intézmény nevében megtalálható nemzeti jelző. Meg is támadta az addig tehetségesként számontartott rendezőt a színházi szakma liberális hatalmi elitje.
Széteshet a baloldal, Gyurcsány lehet a vezér
A baloldal a közvélemény-kutatások alapján még soha nem állt olyan rosszul a választások előtt néhány hónappal, mint most. A korábbi kampányokkal szemben még egy épkézláb ellenzéki politikai narratívát sem voltak képesek eddig létrehozni. Az egyetlen dolog, amiben egyetértenek, hogy Orbán Viktorból nem kérnek. Az MSZP és szövetségeseivel szemben Gyurcsány Ferenc Demokratikus Koalíciója megerősödhet, s a Ron Werber tanácsaira hallgató LMP-nek is van esélye arra, hogy növeli a 2014-hez képest elért támogatottságát. A Jobbik balratolódása bizonyosan nem lesz sikeres, és a nyári tisztújításon akár a párt elnöke, miniszterelnök-jelöltje, Vona Gábor bele is bukhat a meglepő politikai húzásaiba.
Földrengésszerű változások előtt a légi fuvarozók
Aki szereti a kis európai légitársaságokat, az jobb, ha készül a könnyes búcsúra. Tavaly az Alitalia kezdte a csődök sorát, majd jött Németország második legnagyobb piaci szereplője, az Air Berlin, végül ősszel a brit Monarch Airlines is bebukott. Ne legyenek felőle kétségeink: az idén újabb cégek szaporítják majd a bedőlt légi fuvarozók sorát. Az öreg kontinensen láthatóan csak az óriások tudnak boldogulni. Csak pár társaság, amely komoly bajban lehet: SunExpress, Pegasus, FinnAir, Air Europa.
A metoo-lavina tovább szedi áldozatait
A szexuális zaklatások napvilágra kerülése amellett, hogy azt a fontos célt szolgálja, hogy a bűnösök bűnhődjenek, könnyen konkrét politikai fegyverré válhat. Az elmúlt év őszén kipattant botránysorozat egyelőre nem érintett politikusokat, de csak idő kérdése, hogy velük kapcsolatos történetek is előkerüljenek. Miután a szexuális zaklatásos botrányok egyelőre nem jutnak el a bíróságig, a népítélet mondja ki a bűnösséget. Nagy kérdés, ki használja fel először ezt pártpolitikai célokra. A feminista és a gender-mozgalmak sem hagyják majd altatni a témát, a baloldali kultúrharc egyik utolsó eszköze lehet a „férfihatalom” visszaszorítására. Könnyű belátni, hogy az esetek feltárása nemcsak az érintett nők sérelmeiről szól, hanem egyes álcivil jogvédő mozgalmaknak a politikai hatalom és befolyás megszerzésére, kvótákra irányuló akcióiról. Elindult az áldozatok relativizálása, a metoo-ról kiderült, hogy csak egy szűk csoport hatalmi és anyagi érdekeit szolgálja, messze nem az áldozatokét. A harcot idehaza a liberális ellenzéki aktivista rendező, Schilling Árpád és felesége, Sárosdi Lilla indította el. A szándékuk tisztasága akkor kérdőjeleződött meg, amikor az ellenzéki sajtó és balliberális megmondók válogatni kezdtek a nők között, kivel éreznek együtt, kivel nem. Míg Marton Lászlót és Kerényi Miklós Gábort percek alatt beáldozták, az ellenzéki propagátor Havas Henrik előtt már falat emelt a liberális empátia. Kérdés, hogy az áprilisi választásokig milyen performance-okkal borzolják ezek a politikai aktivisták a választópolgárok kedélyét.
Vízválasztó előtt a Toshiba
A japán cégóriás jó hírét alaposan megtépázta 2017. A könyvelési botrányok és egy mérleghamisítási ügy kipattanása után a vállalat elnöke, Siga Sigenori lemondott a posztjáról. A távozása után mintegy fél évvel is veszteségekről számoltak be. A televíziógyártói üzletágukat végül eladták egy kínai cégnek, a Hisense-nek. Az idei mérföldkő lesz a cég életében: ha nem tudják növekedési pályára tenni a vállalatot, akkor az is kérdéses, hogy megérik-e csőd nélkül az év végét.
Ármozgások az agrárvilágban
A múlt évben több mint 20 százalékkal nőtt a nyers tej termelői ára, 2018 első fél éve pedig további emelkedést hozhat, figyelemmel a takarmányokban használatos vitaminok globális drágulására. Hasonló tendenciák várhatók a vajnál és a tojásnál is. Előbbinél némi változást az úgynevezett zöldtakarmányozási időszak hozhat, amikor a tehenek több tejet adnak. A tejkibocsátás 2 százalékos bővülése a vajárak csökkenésével járhat az esztendő további részében, ez azonban nem lesz gyógyír a magas árszintekre. A hal ugyanakkor az év eleji áfacsökkentés hatására olcsóbb lehet az üzletekben.
Ez várható 2018-tól – Ukrajna
Az idén újabb kisebbségellenes jogszabályok születnek. A politikai pártok a jövő évi államfő-, valamint a 2020-as parlamenti és helyhatósági választásokra készülve már kampányolnak, és mindegyikük a nacionalista szavazókkal szeretné szélesíteni a táborát. Magyar-, orosz-, ruszin- vagy románellenességgel, úgy tűnik, Kárpátalján kívül szinte egész Ukrajnában jól lehet szavazóbázist toborozni. Az átfogó gazdasági reformok megvalósulásának az esélye viszont egyre csökken az eladósodott, háborús és szociális válsággal küszködő országban.
Mit hoz az új év Szerbiának?
A szerbiai politikai életet a márciusra tervezett belgrádi helyhatósági választás és a körülötte kialakuló kampány határozza meg. A versenyben minden bizonnyal a hatalmi koalíció pártjai győzedelmeskednek, bár valószínű, hogy a több fronton támadó ellenzék is nagyobb politikai szerephez jut. Folytatódnak az európai uniós csatlakozási tárgyalások, s újabb fejezetek nyílnak meg. Magyar szempontból lényeges a nemzeti tanácsokról (kisebbségi önkormányzatokról) szóló törvény módosítása, amely előnyösebb lesz az eddiginél. A szerb gazdaság az előző évinél nagyobb, 3,5 százalékos GDP-növekedésre számít.
Ezt várom 2018-tól – Románia
Keleti szomszédunkban ezt az évet minden bizonnyal meghatározza majd a nagy egyesülésnek nevezett 1918-as gyulafehérvári román népgyűlés centenáriuma. Ezt a dátumot tartják a modern Románia létrejöttének, amikor kinyilvánították Erdély hozzácsatolását, és ezután az alig fél évszázados ország elérte legnagyobb méretét azt követően, hogy Besszarábia és Bukovina is hozzá került. Ennek a történelmi pillanatnak a századik évfordulójára különböző állami, kulturális ünnepségekkel készülnek. Elemzők a nacionalizmus erősödésére, a magyarellenesség növekedésére számítanak. A közéletre minden bizonnyal rányomja a bélyegét az igazságszolgáltatás tervezett átszervezése is, valamint az ezt ellenző utcai tüntetések.
TOVÁBB CSÖKKEN A MUNKANÉLKÜLISÉG
A munkanélküliségi ráta süllyedése stabilan folytatódik, a mutató 2018-ban 3,8-3,9 százalékos lesz. A foglalkoztatásbővülés üteme továbbra is nagy, és ezt immár szinte kizárólagos jelleggel az elsődleges munkaerőpiac állásteremtése vezérli. A közfoglalkoztatás bővülése leállt, sőt az utóbbi hónapokban megkezdődött az állomány csökkenése: ötvenezer fővel dolgoznak kevesebben ebben a kategóriában. A foglalkoztatotti létszám meghaladja majd a 4,4 millió főt hazánkban.
Az ingatlanboom még csak most indul be igazán
Ami az új építésű lakásokat illeti: az átadások egymást érik majd az idén. A vásárlások számát ráadásul a forgalmiadó-kedvezmény és az árnövekedés lassulása is segít felpörgetni. Bár már a múlt évre sem lehetett panasz, a jelek szerint az adásvételekből ebben az esztendőben a tavalyinál is több lesz. Emellett mérséklődhet az építőipart sújtó munkaerőhiány.
Mi lesz az idén Lengyelországban?
A Visztula menti államban a novemberi helyhatósági választásokon megerősödik a PiS vidéki hatalma. A kormánypárt szociális és gazdasági eredményei miatt sosem tapasztalt népszerűségnek örvend, s ezt az új miniszterelnök tovább növelheti. Így jó győzelmi eséllyel fordulhat rá a 2019-es parlamenti választási évre.
November 11-én ünnepli Lengyelország függetlenségének centenáriumát, ezért valószínűleg egy héttel korábban vagy később tartják meg a helyhatósági választásokat, mert az évforduló eddig is alkalom volt a nemzeti megosztottság kiéleződésére.
A gazdasági előrejelzések szerint a lengyel GDP 3,6 százalékkal növekszik.
