Csak kis idő kérdése, és Kína átveszi a vezető helyet mint a föld legnagyobb gazdasága. Ez a primátus a turizmusban is kifejeződik. Ma a távol-keleti óriás külföldre látogató állampolgárai évente több mint kétszer annyit költenek az országhatárokon túl (tavaly 260 milliárd dollár volt ez az összeg), mint a világturizmust korábban meghatározó amerikaiak (lásd grafikont). Az történik Kínában, ami korábban Oroszországban vagy némely volt szocialista államban, amikor az adott ország kapui kifelé is megnyíltak. Tömegek árasztották el a világot, hogy megnézzék azt, amit korábban csak képeken, moziban láttak. Az ázsiai óriás mintegy másfél milliárd állampolgárának csak egy töredéke engedheti meg magának a külföldi utazás luxusát. Ha abból indulunk ki, hogy minden tizedik kínai van abban a helyzetben, hogy a határokon kívülre mehet, az is majdnem 150 millió embert jelent.
AZ ÉRETTEBB KORSZAK
A turizmus ma már a glóbusz egyik legnagyobb és legdinamikusabban növekvő gazdasági ágazata. A világelső Kína tovább erősíti pozícióit. A 2016–21-es időszakra a MasterCard által készített előrejelzés szerint a kínai kiutazóturizmus magasan a világátlag felett, évi 8,5 százalékkal nő. Tavaly a távol-keleti ország turistái által külföldön elköltött pénzmennyiség 12 százalékkal gyarapodott az előző esztendőhöz mérten. Hat százalékkal több kínai utazott a szabadságát tölteni a határokon kívülre 2016-ban, mint 2015-ben, számuk meghaladta a 135 milliót – mondta egy konferencián Taleb Rifai, az ENSZ Turisztikai Világszervezetének (UNWTO) a főtitkára.
Ugyanakkor a Kínát felkereső turisták száma és az ott elköltött pénzmennyiség az elmúlt két esztendőben alig változott. E tekintetben az Egyesült Államok toronymagasan vezet, tavaly a UNWTO adatai szerint az odalátogatók 206 milliárd dollárt költöttek. A lista második helyezettje Spanyolország 60,3 milliárddal. Kína Thaiföld után a negyedik helyen áll 44,4 milliárddal. (Az adott országok állampolgárainak a külföldi kiadásairól lásd grafikont.)
A trekksoft.com blogon közölt írás szerint ahogy a turizmus a kínaiak számára is a kezdeti időszakból átlép az „érettebb” korszakba, úgy viselkednek a kiutazók egyre „nyugatibb” módon. Nagyobb figyelmet fordítanak a turizmus útján megszerezhető élményekre, értékekre, benyomásokra, mint a kapkodó, gyors vásárlásokra. A bevásárlóturizmus visszaszorulóban van, helyét átveszi a világgal való értékalapú ismerkedés. Mind több kínai fiatal választja az egyéni utazást, szemben a vezetett utakkal. Nő a családi utak száma is. Azonkívül divatba jött a gasztroturizmus, főleg a fia-talok körében.
MAGYAR ERŐFESZÍTÉSEK
Ahogy a budapesti kínai nagykövetség tájékoztatója jelzi, a turisták elsősorban az ázsiai óriás legfejlettebb területeiről, a tengerparti nagyvárosokból jönnek hozzánk. Az ország belseje, a „másodvonalbeli” városok most kezdenek felzárkózni. Tavaly az év első kilenc hónapjában 30 százalékkal nőtt a Magyarországra látogató kínai vendégek száma. Az utazók elsősorban a jómódú fiatal vállalkozói, értelmiségi körökből kerülnek ki. Igen fontos számukra a megmérettetés, információszerzés, saját országuk lehetőségei-nek a felmérése, összehasonlítása. Első utazásaikat éppen ezért az Egyesült Államokba, Nyugat-Európába, Ausztráliába szervezik. A nagyvárosok közül Párizs, Róma, London a legnépszerűbb célpont. Akik már mindezt látták, most a kevésbé frekventált célországokat, például Kelet-Közép-Európát, Magyarországot választják. Azzal együtt, hogy nyitottak a célállamban szerezhető gasztronómiai élmények irányába, elvárják a szállodákban a kínai ételeket, a kínai nyelvű tévécsatornákat.
Hazánkban is erőfeszítések történnek a távol-keleti ország turistáinak a fogadására, noha egyelőre nem vagyunk az általuk leginkább látogatott tíz európai állam között. Ezen igyekezet egy része a vendéglátásra összpontosul. A kí-naiak kíváncsian és szívesen megkóstolják az idegen ételeket, ízeket, de például szállodai reggelijükben szeretnének hazai dolgokat is találni. Például leveseket, főtt, hússal, fűszeres töltelékkel készített tésztatáskákat, a gőzölt tésztagombócot vagy a legnépszerűbb kínai street foodot, a fűszerekkel, zöldségekkel, csípős szószokkal megbolondított, kör alakú, forró vaslapon sütött palacsintát, a csienpinget. Meglepő, hogy a sok száz Magyarországon működő kínai vendéglő, kifőzde étlapján ezeket az egyszerű, olcsó és Kínában közkedvelt ételeket gyakorlatilag nem látni.
KÍNAI REGGELI
Az október közepén tartott budapesti Turizmus 2017 csúcstalálkozón Navracsics Tibor, az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa felvetette, hogy Magyarország kezdeményezhetné egy régiós turisztikai koncepció kidolgozását is. A jövő év Kína és az EU turisztikai éve lesz, amiben óriási lehetőség van – tette hozzá. Most a Magyarországon működő nagyobb, kínaiakat is elszállásoló, minőségi szállodák fontolgatják az ázsiai reggeli ételek bevezetését svédasztalkínálatukba. Hazánk számára egyszerű lenne a kínai turisták regionális célpontjává válni. Ennek oka az ország által kínált élmények, látnivalók, a több tízezres itt élő és keményen dolgozó kolónia vonzereje mellett a pekingi kormány támogatása.
Borítófotó: Kínai turisták szivaroznak Havannában. A kiutazók egyre „nyugatibb” módon viselkednek
