A román hatóságok távol maradtak a rendezvénytől. Még Emil Boc kolozsvári polgármester is lemondta részvételét, ráadásul a bukaresti diplomácia megpróbálta megakadályozni, hogy Navracsics Tibor, az Európai Bizottság (EB) kultúráért, oktatásért, ifjúságért és sportért felelős biztosa részt vegyen az eseményen. Bukarest terve végül kudarcot vallott.
A FUEN-kongresszus fénypontja az EB által márciusban bejegyzett, Minority SafePack nevet viselő európai polgári kezdeményezés kiteljesedéséhez szükséges aláírásgyűjtés jelképes elindítása volt. Elsőként a FUEN volt elnöke, a dániai német Hans Heinrich Hansen írta alá, majd Kelemen Hunor RMDSZ-elnök. (A tényleges akció szeptemberben kezdődik.) A lisszaboni szerződés értelmében legkevesebb hét tagállamból összesen egymillió uniós polgár közvetlenül kérhet EU-s normaalkotást. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a FUEN által kidolgozott javaslatcsomag, a Minority SafePack nyelvi, oktatási, kulturális kérdésekben, a regionális politikában, a médiaszabályozás és a támogatáspolitika területén javasolt intézkedéseket az EU-nak.
A kezdeményezés bejegyzését korábban elutasította az Európai Bizottság, de ezt a csomag „gazdái” megtámadták az EU luxemburgi bíróságán, s nyertek. (Magyarország a felperesek, Románia és Szlovákia pedig az alperes EB mellett szállt be a perbe.) A luxemburgi határozatot követően, márciusban az Európai Bíróság megállapodott a kezdeményezőkkel a javaslatcsomag részleges bejegyzéséről. Amennyiben egy év alatt elegendő aláírás gyűlik össze, az EB-nek foglalkoznia kell a kérdéssel.
Vincze Loránt, a FUEN elnöke a Figyelőnek úgy értékelte, sikeres volt a kongresszus, amelyen az európai őshonos kisebbségek és nyelvi csoportok mintegy 300 képviselője vett részt. Tudomást szerezhettek közvetlenül a romániai magyarság helyzetéről, amelyet a helyi hatalom igyekszik ideálisnak beállítani, azt sulykolva, hogy Bukarest kisebbségpolitikája modellértékű. „Világossá tettük, hogy az RMDSZ által megfogalmazott célok (nyelvi jogok, autonómia) Európában elfogadott gyakorlatnak számítanak” – mondta Vincze Loránt, utalva a kisebbségi nyelvhasználat romániai korlátozására, a magyar feliratok és szimbólumok elleni perekre, az autonómiatörekvések szeparatizmusként való beállítására.
A FUEN-kongresszust évről évre más őshonos kisebbség által lakott régióban tartják. Ez erős szolidaritást jelent, amely abban nyilvánul meg, hogy több száz résztvevő terjeszteni tudja az ott szerzett tapasztalatokat. Az elnök úgy vélte, Kelet-Közép-Európában még lehet javítani a kisebbség és a többség együttélésén, a kisebbségi jogi keret kialakításán Nyugat-Európával ellentétben, ahol létrejött egy status quo, az ott élő nemzeti kisebbségi közösségek részéről pedig nem is létezik komoly igény, hogy ez változzon, hiszen általában elégedettek kollektív jogaikkal, autonómiájukkal (lásd például az olaszországi Dél-Tirolét, a finnországi svédekét, valamint az Åland-szigeteken élőkét – a szerk.).
A FUEN kiemelten figyel a kelet-közép-európai térségre, és igyekszik hasznosan lobbizni az európai intézményeknél a nemzeti kisebbségek érdekében. Vincze Loránt szerint áttörést jelentett az állampolgári kezdeményezés, hiszen magas szinten sikerült tematizálni ezt a kérdést az európai intézményeknél, amire eddig nem volt példa. Eddig úgy tűnt, hogy teljes közöny övezi az EU részéről a kisebbségvédelmet, ez most viszont megolvadt. „A kisebbségvédelemmel a nullánál tartunk az uniós szabályozások szintjén, ami innen kezdve történik, már előrelépésnek számít” – mutatott rá a FUEN elnöke.
Régiónkról megállapította: Románia megrekedt ott, hogy Bukarest modellértékű román kisebbségvédelemről szónokol, holott ez távolról sincs így, s Szlovákiában szintén gondok vannak például a magyar nyelv használatával. Szerbiában létezik ugyan kisebbségvédelmi jogi keret, de hiányoznak a megfelelő erőforrások, hogy kiteljesedjen a kisebbségeknek szavatolt kulturális autonómia. Szerbiánál fennáll a veszély, hogy az EU-csatlakozási kényszer miatt csak addig biztosít Belgrád jogokat a nemzeti kisebbségeknek, amíg bekerül a közösségbe. Ukrajna esetében is van egyfajta megfelelési kényszer Brüsszellel szemben, ennek ellenére az anyanyelvhasználati és az oktatási törvénynek, valamint az alkotmánynak a nemzeti kisebbségekre vonatkozó passzusait ott is folyamatosan át akarják írni az utóbbiak hátrányára. Bulgáriában a török minoritás nem élhet a jogaival, Görögországban pedig el sem ismerik a nemzeti kisebbségeket – emelte ki Vincze Loránt a keleten tapasztalható problémákat, amelyek a kolozsvári kongresszuson is szóba kerültek.
Az Erdélyben megtartott eseményen a román hatóságok részéről csak a kormány alárendeltségébe tartozó Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának az államtitkára volt jelen, aki viszont a hivatalt és nem a kabinetet képviselte.
A FUEN elnöke szerint keleti szomszédunk csak elszigetelődik a maga megmerevedett álláspontjával. A valóságtól elrugaszkodottnak nevezte a román diplomácia azon álláspontját is, miszerint az uniós állampolgári kezdeményezés egyenlő a romániai etnikai szeparatizmussal. „Ezzel a kongresszus külföldi vendégei sem tudtak mit kezdeni, akik mosollyal intézték el a román felvetést” – mondta Vincze Loránt.
NÉVJEGY
- Vincze Loránt, Marosvásárhelyen született
- 39 éves
- Tanulmányok: Babeş-Bolyai Tudományegyetem, újságíró szak
- 1993-tól 16 évig a Marosvásárhelyi, a Kolozsvári és Bukaresti Rádiónál dolgozott
- 2005–2009 között a Romániai Magyar Szó napilapot kiadó Scripta Rt. vezetője
- 2011-től az RMDSZ külügyi titkára
- 2013–2016 között a FUEN alelnöke
- 2016-tól a FUEN elnöke
Borítókép: A romokból építik vissza az 1944-ben a felgyújtott Bánffy-kastélyt. A művészek mellett egy napra a kisebbségek is birtokba vették (Mihály László)
