A látszat ellenére nem is áll rosszul Magyarország, valamint más közép-európai EU-s tagállamok – kommentálta pozíciónkat az uniós büdzsé terve apropóján egy magas rangú illetékes. Forrásunk, aki az Európai Bizottság képviselője, úgy tartja, hogy a május 2-án előterjesztett pénzügyi-költségvetési javaslat „még sokat módosulhat”. Ami számunkra a lényeg, hogy a felzárkóztatási forrásokat és részben az agrárpolitikai támogatásokat illetően az átlagosnál nagyobb vágást javasolt a 2021 és 2027 közötti időszakra hazánk tekintetében az EU – több mint húszszázalékos lenne az „elvonás”. A magyar álláspont, hogy igazságtalan Brüsszel, miután az átlagos fejlettség tekintetében még nem tartunk ott, mint a „hivatkozási alap”: azért kapnánk ugyanis kevesebb pénzt, mert a jövőben többet kellene áldozni a déli tagállamokra. Utóbbi országokban ugyanis nagyobb a munkanélküliség, a GDP-
arányos államadósság, és a gazdasági növekedés sem akar beindulni. Közben
Günther Oettinger, a közösség költségvetési biztosa Magyarország látványos fejlődése miatt indokoltnak tartja azt, hogy hazánk kohéziós politikai kifizetései csökkenjenek a következő évtizedben. „Magyarország egyre jobban teljesít, a gazdaság dinamikusan bővül, és a 2004-es csatlakozás óta az egy főre jutó GDP látványosan nőtt” – indokolta az EU fővárosában a szakpolitikus a nekünk fájó tételt. Ugyanakkor ez a „mínuszos beavatkozás” meghaladja a tízszázalékos uniós átlagot.
Orbán Viktor miniszterelnök szerint hazánk kész tárgyalni a közösségi büdzséről, ám senki sem szabhat nekünk előfeltételt. Ezen a téren azonban felgyorsulhatnak az események: a brüsszeli elképzelések alapján kevesebb mint egy év alatt, még a jelenlegi parlamenti ciklusban lezárnák a vitát a 2021 és 2027 közötti keretköltségvetésről.
A múlt heti uniós esemény magában foglalt egy eurós minicsúcsot is: rendhagyó módon a valutaövezeten kívüli tagországok állam-, illetve kormányfői is jelen voltak ezen. A fő téma a gazdasági és monetáris unió reformja, további elmélyítése volt. A lényeg, hogy a nem eurót használó tagokat arra ösztönzik majd, vezessék be a közös devizát. Az új, konvergenciatámogató eszköz célzott dotációt biztosít majd a valutaövezethez történő csatlakozás előtt állók számára, minderre 2,16 milliárd eurós keretet különítenek el. Végezetül a büdzsé kiadási oldalába építve egy reformtámogató program is összejöhet, amelynek a lelke, hogy – összesen 25 milliárd eurós költségvetéssel – szubvenciót kínálnak majd minden tagállamnak a kiemelt reformok végrehajtása céljából.
AZ EURÓBEVEZETÉS FELTÉTELEI TELJESÍTETT
Alacsony államháztartási hiány (a költségvetési deficit legfeljebb a GDP 3 százalékát teheti ki)
Kamatlábakhoz kapcsolódó kritérium (a hosszú lejáratú kamatláb legfeljebb 2 százalékponttal haladhatja meg az árstabilitás szempontjából három legjobb teljesítményt nyújtó tagállamét)
MÉG NEM TELJESÍTETT
Árstabilitási kritérium (az inflációs ráta legfeljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg a három legjobb teljesítményt nyújtó tagállamét)
Árfolyam-kritérium (a csatlakozni kívánó tagállamnak legalább két éven keresztül részt kell vennie az árfolyam-mechanizmusban [ERM II.] anélkül, hogy pénzneme erőteljesen eltérne az abban alkalmazott középárfolyamtól)
