Az első három hónapban – szezonálisan és naptárhatással igazítottan – 5,2 százalékkal bővült a hazai gazdaság – jelentette a múlt héten a KSH. Ugyanakkor a kiigazítatlan GDP-növekedési adat 5,3 százalék volt. Az elemzők öt százalék körüli gyarapodásra számítottak, vagyis a magyar gazdaság produkciója még a nagy várakozásoknál is erősebb volt.
„A kormány gazdaságpolitikájának az eredményességét igazolja, hogy 2019 első negyedében 5,3 százalékkal nőtt a hazai GDP, ami meghaladta az elemzői várakozásokat” – jelentette ki Varga Mihály a KSH múlt heti közlése alapján. A pénzügyminiszter rámutatott: a kedvező adat hátterében a foglalkoztatás dinamikus bővülése, a bérek folyamatos emelkedése, a töretlen beruházási kedv, valamint az export kiemelkedő teljesítménye áll.
A Pénzügyminisztérium (PM) első számú vezetője azt is hangsúlyozta: a tavalyi ötszázalékos GDP-bővülést követően az idei első negyedéves adat egyértelmű jelzése annak, hogy a lendületes növekedés az év egészében fennmaradhat. Varga Mihály szerint a kétezres évekkel ellentétben a gazdaság kiemelkedő teljesítménye stabil és kiegyensúlyozott, ami mögött nem külső eladósodás és nagy költségvetési hiány áll.
„Míg az Európai Unió átlagos gyarapodása az első három hónapban 1,5 százalékos lehetett, a magyar gazdasági bővülés ennek mintegy a 3,5-szerese, amellyel – a rendelkezésre álló adatok alapján – első helyen vagyunk a tagállami rangsorban” – emlékeztetett rá a tárcavezető, megjegyezvén azt is: a foglalkoztatottak száma ma már mintegy 4,5 millió, miközben a 3,6 százalékos munkanélküliségi ráta a legalacsonyabb szint a rendszerváltás óta. Ezzel párhuzamosan a hatéves bérmegállapodás eredményeként két számjegyű béremelkedés valósul meg, ami érdemben járul hozzá a lakossági fogyasztás növekedéséhez, a szolgáltatói szektor erősödéséhez – ismertette még Varga Mihály.
A gazdaságpolitika iránti bizalmat jelzi, hogy a vállalatok egyre több beruházást valósítanak meg, ami megmutatkozik az ipar és az áruexport javuló teljesítményében. A kormány számos intézkedése közül az uniós fejlesztési források elosztása, továbbá az otthonteremtési program szerepe emelhető ki. Ezek nyomán az építőipari termelés 48,2, a lakásépítések száma pedig nyolc százalékkal nőtt az első negyedévben – mutatott rá a PM vezetője.
A kormány célja, hogy a magyar gazdaság bővülése továbbra is fenntartható pályán, az uniós átlagot meghaladó mértékű maradjon: 2010 óta összességében 28,6 százalékkal gyarapodott a hazai GDP, amely a következő negyedévekben várhatóan tovább nő. Az esetleges jövőbeli külső kockázatokra tekintettel a költségvetési tervezés középpontjában a családok támogatása mellett a gazdaságvédelmi intézkedések állnak – derült ki a szaktárca közléséből.
„A várakozások átlagát meghaladva, de a TakarékBank prognózisának (5,4 százalék) közel megfelelően, 5,3 százalékra gyorsult a hazai gazdaság növekedése, szezonálisan és munkanaphatással kiigazítva az előző három hónaphoz képest 1,5 százalékkal bővült” – húzta alá Suppan Gergely, a pénzintézet elemzője, kiemelvén: a következő negyedévekben az egyre magasabb bázis miatt fokozatos lassulásra számítanak, de az idén a GDP gyarapodása így is elérheti a 4,7 százalékot, míg jövőre 3,7-re lassulhat a magyar gazdaság kibocsátási képessége. A közgazdász kifejtette: a két számjegyű bérnövekedés és a családi akcióterv hatására a fogyasztás tartós oszlopa marad a növekedésnek, még ha enyhén mérséklődhet is.
Közben a beruházási boom folytatódik az irodapiac, az ipar, a logisztika, a szálláshely-szolgáltatások és a kereskedelem területén, ezek az ágazatok a következő években is érdemi volument képviselnek majd. Az idén várható a lakásátadások hullámának érdemi felfutása, ami a következő esztendőkben tetőzhet. A kedvezményes újlakás-áfa kivezetését részben ellensúlyozhatja a CSOK kiterjesztése.
„Mivel eddig az uniós ciklus forrásainak a harmadát sikerült lehívni, ezen projektek kétharmadának a megvalósulása a következő években várható, így az EU-s támogatások hatása is kitolódhat. A közel-jövőben várható a tisztán állami beruházások felfutása is” – emelte ki a szakember, hozzátéve: továbbra is „ömlik” a működő tőke; a tavalyi 1380 milliárd forint értékű beruházási döntés után az idén már mintegy 950 milliárdos invesztícióról határoztak. Az így létrejövő új exportkapacitások pedig ellensúlyozhatják a gyenge külső keresletet, a külkereskedelmi többlet pedig a némileg lassuló belső kereslet mellett a következő években ismét növekedésnek indulhat, így pozitívan járulhat hozzá a GDP bővüléséhez. Suppan végezetül hangsúlyozta azt is: a hazai gazdaság felzárkózása érdemben gyorsult, mintegy 4 százalékponttal haladja meg az euróövezet és 3,7 százalékponttal az EU növekedését.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a kiugró teljesítményre számítani lehetett az eddig megjelent makroadatok alapján. Az első negyedévben az építőipar közel ötvenszázalékos emelkedést ért el, az ipari termelés 6,2 százalékkal nőtt, a kiskereskedelmi forgalom pedig 6,5-del bővült. Az is biztos, hogy a termelési oldalon a piaci szolgáltatások is nagyban hozzájárultak a gyarapodáshoz – tette hozzá a közgazdász. Ami pedig a jövővel kapcsolatos kilátásokat illeti, így fogalmazott: „Fontos, hogy az építőiparban továbbra is tempós növekedés lesz. Csak az első három hónapban látott extrém teljesítmény várhatóan alábbhagy.”
Kérdés a mezőgazdaság produktivitása is. Az év eleje nem volt biztató, ezért lefelé mutató kockázatot jelent az agrárium hozzájárulása. Az ipari oldalon jól indult az esztendő, de azt még nem tudni, hogy a világgazdaságban hogyan alakul a helyzet. „Itt elsősorban az a kérdés, hogy a tavalyi második fél évben tapasztalt lassulás után felpörög-e a globális gazdaság. Ez ugyanis nagyban befolyásolhatja a magyar ipar és export teljesítményét, ezen keresztül pedig a GDP-bővülést” – húzta alá Németh, aki szerint a mostani helyzet alapján az év hátralévő részében lassulhat a hazai gazdaság; összességében az idén 4-4,5 százalékos bővülésre lehet képes.
REMÉNYSUGÁR NÉMETORSZÁGBÓL
A magyar gazdaság számára oly fontos Németországból megérkezett az első reménysugár: 0,4 százalékkal bővült a német GDP az idei első három hónapban, ez érdemi gyorsulást jelent a tavalyi utolsó negyedéves stagnáláshoz képest. Ezzel az éves növekedési dinamika 0,6-ről 0,7 százalékra nőtt. Ez továbbra sem „izmos” teljesítmény, de úgy tűnik, a legnehezebb perióduson már túl van Európa gazdasági motorja.
