Emberfogyatkozás Romániában

Mátrix
Mindössze 188 755 gyermek született tavaly Romániában. Ugyanakkor 2017-ben majdnem 220 ezer ember – azaz naponta átlagosan hatszáz – hagyta el az országot. Demográfiai vészharangok konganak keleti szomszédunknál, ahol az utóbbi évtizedben az Európai Unió államai körében a legnagyobb arányú lakosságvesztést mérték.

DEMOGRÁFIAI MÉLYPONT

Több mint ötven éve nem volt annyira alacsony a születések száma Romániában, mint az elmúlt esztendőben – derül ki a bukaresti statisztikai hivatal nemrég nyilvánosságra hozott adataiból. Az ezen értékekről szóló országos kimutatással 1960 óta rendelkező országban csak a Ceaușescu diktátor idején elrendelt abortusztilalom előtt jegyeztek ennél alacsonyabb számot. A nemzeti-kommunista pártvezér minél népesebb ország vezetője szeretett volna lenni, a születések számának a növekedését pedig az 1966-os abortusz- és fogamzásgátlás-tiltó rendelet bevezetésével igyekezett elérni. A börtönbüntetés rémével – és annak sűrű gyakorlatba ültetésével – súlyosbított törvény életbelépése után igazi születési boom következett be, ezt a korábbinál jóval népesebb nemzedéket emlegetik ma is „dekrétumgenerációként”. Az átlagosan évi 360 ezer gyermek világra jövetelét eredményező jogszabály utóhatásai sokáig érződtek, még a rendszer bukását követő évben, 1990-ben is 314 746 újszülöttet jegyeztek be Romániában. Akkoriban 23,5 millió fős volt az ország lakossága. Az egy esztendővel korábban kivégzett Ceaușescu 25 millióról álmodott.

 

CSÖKKENŐ SZÁMÚ FŐSZEREPLŐ 

Azóta azonban folyamatosan apad a születések száma. Arányaiban hasonlóan ijesztő tendenciát mutatott a 2011-es esztendő is; akkor a gazdasági világválság következményeként bevezetett bércsökkentések, a tömeges elbocsátások, illetve a gyermeknevelési szabadságot és segélyt is érintő szigorítások vetették vissza erőteljesen a szülési kedvet. De még abban az évben is több mint 196 ezer gyermek látta meg a napvilágot az országban, közel 7500-zal több, mint tavaly. 

A születések számának látványos csökkenését azonban hiba lenne csak az adatok tükrében vizsgálni – hívja fel a figyelmet a Krónika című erdélyi napilapban Veres Valér szociológus, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem tanszékvezetője. E mögött ugyanis sok más befolyásoló tényező azonosítható, mint például az elvándorlás, vagy hogy egyre kevesebb a szülőképes nő. A szakember szerint két olyan női korcsoport létezik, amelynek kiemelt szerepe van a születések számának alakításában – ők hozzák világra a romániai gyerekek több mint kilencven százalékát. Az egyik a 25–29, a másik pedig a 30–34 éves korosztály. Míg az utóbbi csoport mezőnye viszonylag stabil maradt az utóbbi években, a 25–29 évesek létszáma több mint tíz százalékkal csökkent: 2016-ban még 853 ezer ilyen korú hölgy élt keleti szomszédunkban, tavaly pedig már majd százezerrel kevesebb. Elsősorban a városi nők száma csappant meg. Itt húszszázalékos csökkenést jegyeztek, s az ebbe a korcsoportba tartozó hölgyek többsége városlakó. Mivel azoknak a száma zsugorodik leginkább, akiknek életkoruk alapján a legtöbb gyermeket kellene szülniük, a kevesebb nő kevesebb gyereket képes vállalni – elsősorban ezzel magyarázható ez a tendencia.

Érdekes, ugyanakkor optimizmusra okot adó jelenség, hogy a 20–24 éves hölgyek esetében kisebb mértékű az apadás, ami azt a rövid távú „ígéretet” fogalmazza meg, hogy az elkövetkező években várhatóan nem csökken tovább hangsúlyosan a születések száma. Viszont növekedésre sem lehet számítani. A statisztikai adatok szerint ugyanis a romániai nők gyerekvállalása nem éri el az egy szülőképes hölgyre vonatkoztatható kétgyerekes átlagot, így nemzedékről nemzedékre kevesebb a gyereket vállalni tudó nő.

 

NEM TUDNI, HÁNYAN ÉLNEK ODAHAZA

A romániai születések számának a csökkenéséért viszont, mint említettük, hasonlóan jelentős mértékben okolható a riasztó arányú kivándorlás. Persze ezt a jelenséget is érdemes árnyaltan kezelni, mivel ezen esetek többségében nem véglegességről van szó, a külföldön születettek nagy részét pedig előbb-utóbb visszahozzák keleti szomszédunkba. A szülők amúgy sem szakítanak meg minden kapcsolatot a szülőhazájukkal. A ragaszkodás egyik fontos elemeként otthon is bejelentik a külföldi tartózkodás idején születetteket, így ők szintén megjelennek a statisztikákban.

Mások szerint azonban nem a migráció jelenti a legnagyobb problémát, hanem a lakosság elöregedése, illetve az eltartottsági index romlása. Románia ugyanis akkor kerülhet majd igazán krízishelyzetbe, amikor a „dekrétumgyerekek” nyugdíjba mennek. Márpedig az ország ennek az állapotnak az előszobájában van, a legnépesebb korosztály nyugdíjba vonulása ugyanis tíz éven belül bekövetkezik. Miközben a belső népességszerkezet recseg-ropog, egy aktív emberre máris több mint egy inaktív jut. 

Sokan gondolkodnak úgy, hogy aktív munkaidejüket külföldön töltik, nyugdíjaskorukra meg hazatelepednek, demog-ráfiai szempontból azonban ők már nem számítanak „produktívaknak”. Ugyanakkor mivel egyre nő az úgymond magánvállalkozóként dolgoztatottak száma, a nyugdíjuk biztosítása már jóval kétségesebbnek látszik. 

A lakosok valós száma ma gyakorlatilag ismeretlen Romániában, mivel a 2011-es cenzus alkalmával azokat is beszámolták, akikről a hozzátartozók úgy nyilatkoztak, hogy a háztartásban élnek, de évente több mint hat hónapon át külföldön tartózkodnak. Így „találtak” 18,6 millió embert. Ám a kozmetikázás a népszaporulat jövőre vonatkozó becslését is jelentősen befolyásolja, mivel valószínűleg sok nem Romániában élő nőt is a potenciális gyermekvállalók közé sorolnak. Az Eurostat adatai alapján az ország demográfiai fogyása elkerülhetetlen, a születések számának 2080-ra vetített prognózisa 15 millió főre történő zuhanást mutat, ami drámai méretű, 21 százalékos csökkenést jelentene. Miközben az ENSZ felmérése szerint keleti szomszédunk 2007-es uniós csatlakozása óta 3,4 millió állampolgár költözött el az országból. Más, talán realistábbnak tekinthető becslések alapján ez a szám meghaladja a négymilliót. 

Ami viszont hivatalos romániai statisztikákkal is bizonyítható: az elmúlt száz évben az országban 38 millió ember született és 25 millió hunyt el. A legutóbbi esztendőben pedig több mint 120 ezer fővel csökkent a népesség.

 

Borítófotó: készülődés egy 1916-os csata felelevenítésére. Az elvándorlás miatt jobban fogyatkozik a népesség, mint a nagy háborúban