Elszámoltatás: végtelen történet?

Mátrix
Jelentős, a 2010 előtti időszakhoz kötődő büntetőügyek is folytatódnak az ősszel, miközben a sukorói telekcsere perében a múlt héten megszületett az első igazán kemény ítélet. Az úgynevezett elszámoltatás tehát, bár lassan, de folytatódik. Sőt, újabb bírósági procedúrák vannak a láthatáron.

„Fantasztikus érzés újra dolgozni és megkérdezni az erzsébetvárosiakat. Nem utcán, nem telefonon, hanem személyesen, hozzájuk betérve” – részletezte legújabb élményeit a minap blogján a szocia-lista Hunvald György, a VII. kerület egykori polgármestere, akinek számos ügyben kellett évekig bíróságra járnia, előzetes letartóztatásban is ült, ám egyelőre nem született vele kapcsolatban olyan ítélet, amely miatt ismét rács mögé kerülhetne. Annak ellenére, hogy 2014. július 1-jén a Kúria jogerősen egy év börtönbüntetésre ítélte kétrendbeli hivatali visszaélés miatt, 2015. április 24-én pedig a Szegedi Ítélőtábla jogerősen két és fél év börtönt rótt ki rá hűtlen kezelésért és hivatali visszaélésért az önkormányzat nevében kötött valótlan tartalmú szaktanácsadói szerződések miatt. Ez utóbbi ítéletet a Kúria később formai okokból hatályon kívül helyezte. Tavaly nyáron aztán a Fővárosi Főügyészség sikerrel élt az úgynevezett perújrafelvétel eszközével, így a tárgyalás tavaly decemberben elölről kezdődött az áron alul értékesített önkormányzati ingatlanok ügyében. A vádhatóság szerint a bizonyítékok összessége alkalmas annak a valószínűsítésére, hogy „a hűtlen kezeléssel érintett részcselekményekben Hunvald György bűnösségének megállapítására és vele szemben büntetés kiszabására kerülhet sor”. Az elévülés miatt ezzel mindenesetre siet-nie kell az igazságszolgáltatásnak.

Szigorú ítélet

A 2010-es kormányváltás után beharangozott elszámoltatási procedúra laikus szemmel legalábbis inkább sikertelennek mondható eddigi mérlegét szintén nem erősítette az egyik legnagyobb botrány, a BKV-val kapcsolatos visszaélések miatt
indult per, amely másodfokon szeptemberben folytatódik a Szegedi Ítélőtáblán. Egyelőre ott tartunk, hogy a Kecskeméti Törvényszék hűtlen kezelés miatt két év felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki az exszocialista Hagyó Miklósra. Vagyis, ha ezt a határozatot helybenhagyják, az egykori főpolgármester-helyettesnek sem kell rács mögé mennie.

Mindezek, illetve a további, szintén enyhe ítéletekkel vagy akár felmentéssel végződő eljárások után az úgynevezett Sukoró-ügyben kemény ítéletet hozott a harmadfokú bírósági döntés, amely ellen itthon már fellebbezni sem lehet.

A Gyurcsány-korszak egyik emblematikus botrányában tavaly a Szegedi Ítélőtábla bűncselekmény hiányában felmentette a vádlottakat, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. egykori vezetőit, Tátrai Miklós volt vezérigazgatót és Császy Zsolt egykori jogi értékesítési igazgatót. Most azonban a Kúria kemény határozatot hozott: Tátrait három, Császyt két és fél évre börtönbe küldte. A DK még a párttól is szokatlan vehemenciával ment neki a bírósági rendszernek, kormányváltás esetére egyenesen börtönnel fenyegette meg az ügyben eljáró bírákat és ügyészeket. Ilyen, a diktatúrákra emlékeztető kijelentések a rendszerváltás óta még nem hangzottak el az igazságszolgáltatás dolgozóival szemben.

Bár az ártatlanságukat, illetve a jogállam halálát hangoztató elítélteknek nemzetközi fórumon még van lehetőségük valamiféle jogorvoslatra, de a jogerős ítélet megszövegezése után mindenképp be kell vonulniuk valamely büntetés-végrehajtási intézménybe. Érdekesség amúgy, hogy Tátrait és Császyt a moszkvai kereskedelmi kirendeltség értékesítése és a Bábolna Zrt. ügyében korábban a bíróság felmentette a vádak alól.

Az elszámoltatási folyamat egyébiránt „kiújulóban” van. Az OLAF-jelentés miatt a 4-es metró, az Európai Bizottság vizsgálata nyomán pedig az uniós forráskezelés 2010 előtti gyakorlata, az úgynevezett EMIR-ügy kapcsán indult nyomozás. Ha ezekben lesz bármiféle fejlemény, gyanúsítás vagy akár vádemelés, úgy a Fidesz aligha fog habozni az abban rejlő kommunikációs potenciál kiaknázásában. Vagyis az igen durvának ígérkező választási kampány vélhetőleg ezúttal sem marad híján a zűrös balos ügyek emlegetésének.

Folytatás ősszel

Szintén az ősszel folytatódik az úgynevezett kémper, amelynek titkosítását addigra részben feloldhatják. Az ügyészség Galambos Lajost és Laborc Sándort, a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori főigazgatóit, valamint Szilvásy György volt titkosszolgálati minisztert kémkedéssel vádolja, ám hogy pontosan miért, nem tudni. Állítólag beengedték az oroszokat a titkosszolgálatok berkeibe. Az eljárásban mindenesetre szeptember 25-én ítélet születhet. Szilvásyt egyébként korábban valamennyi vádpont alól jogerősen felmentette az UD Zrt.-vel összefüggő büntetőügyben a Fővárosi Ítélőtábla, és szintén nem ítélték el hamis tanúzás miatt
egy másik eljárás során.

Tavaly nyáron ugyancsak bűncselekmény hiányában mentették fel Juhász Ferenc volt honvédelmi minisztert és egykori közigazgatási államtitkárát, Fapál Lászlót a hűtlen kezelés vádja alól, őket szolgálati lakás jogosulatlan kiutalása miatt fogta perbe az ügyészség. Nem erősítette a vádhatóság kiváló váderedményességi mutatóit az immár jogerősen is felmentett, vesztegetéssel vádolt Hiszékeny Dezső szocialista képviselő ügyének a lezárása sem, akárcsak a XI. kerületből egészen az MSZP elnöki székéig emelkedő Molnár Gyula pere, ahol szintén nem állt meg – igaz, bizonyítottság hiányában – a hivatali visszaélés vádja. Párttársa, a kenőpénzes videós botrányba keveredő Wieszt János azonban jelenleg is a 2014 novemberében jogerőre emelkedett négyéves börtönbüntetését tölti. Ugyancsak rács mögé került, ám azóta már ki is szabadult az Országos Cigány Önkormányzat egykori, szocialista kötődésű elnöke, Kolompár Orbán.

További hiányok

A teljesség igénye nélkül: lényegében eredménytelennek mondható azonban a 2006. őszi rendőri túlkapások ügyében indult eljárás, a vörösiszapperben felmentő elsőfokú ítélet született, nem sikerült felelősöket találni egyelőre az MTV-székház és a Budapest Airport eladása kapcsán sem.

A Sukoró-verdikt nagyot lendít a mérlegen, és nem kizárt, hogy további ügyekben is számíthatunk még hasonló szigorra. Elmondható ugyanakkor az is, hogy a politikai érintettségű eljárásokhoz a törvényszékek rendre igen óvatosan közelítenek, ami biztosan hatással van ezek olykor elképesztő lassúságára. Mindenképp csúcstartó a tizennégy év után ez év márciusában lezárt Kulcsár-per, melynek szereplői közül mostanra többen meghaltak, a közvélemény pedig nemhogy magára az ügyre, de még a főszereplők neveire is aligha emlékszik.

Ezek is érdekelhetnek

További híreink