Minél többet tudnak erről a beruházásról, annál inkább egy oldalra kerülünk – ilyen, és ehhez hasonló érvek mentén győzködte az akkor ellenzéki Fidesz-frakciót 2008-ban, a Fővárosi Közgyűlésben a négyes metró hasznosságáról Demszky Gábor SZDSZ-es főpolgármester. A fővárost 1990-től 2010-ig vezető liberális politikus szinte egyetlen programpontja volt a szakértők szerint értelmetlennek tartott, a rendelkezésre álló fejlesztési forrásokat pedig szinte teljes egészében elszívó gigaberuházás. A végül Tarlós István főpolgármestersége alatt átadott projekt utóéletének tükrében különösen furcsán csengenek Demszky olyan mondatai, minthogy a metró „közös fővárosi ügy”. Azért is, mivel a jelenlegi kormánypárt a kezdetek óta ellenezte a folyamatosan dráguló „álmot”. Rá hárult az ügy tisztázása.
A legfrissebb információk szerint a magyar költségvetés nem ússza meg, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal, azaz az OLAF vizsgálata nyomán jelentős összeget fizessen vissza az Európai Bizottságnak (EB). 60-70 milliárd forintos pénzügyi korrekcióról lehet szó, amit a jövő évi büdzséből kell majd előteremteni. Pedig nyáron, Tarlós javaslata nyomán, a tárcavezető még azt válaszolta Brüsszelnek, hogy egyáltalán nem akarunk fizetni. A kifogások ugyanis a „2003-ban kezdődött M4 projekt előkészítéséhez, illetve – egy kivételével – a 2004 és 2009 közötti időszakban megkötött szerződésekhez köthetők. Az OLAF-zárójelentés alapján kizárható a jelenlegi közgyűlés és városvezetés felelőssége” – érvelt a főpolgármester. A jelek szerint azonban mindez nem különösebben hatotta meg az EB illetékeseit.
4-ES METRÓ: SOKBA FÁJ
Bár végleges döntést lapzártánkig nem jelentettek be, és a kabinet továbbra is „alkudozik”, szinte kizárható az az opció, hogy elkerüljük a büntetést. Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára egyenesen úgy fogalmazott: fel kell készülni arra, hogy a „költségvetésnek kell majd helytállnia a Gyurcsány–Bajnai-kormányok, illetve az MSZP–SZDSZ-vezetés alatt elkövetett szabálytalanságokért”.
Hangsúlyozta ugyanakkor: emiatt nem kerülhet veszélybe semmilyen, családokat érintő támogatás, bér- és nyugdíjkifizetés, sem a közszolgáltatások biztosítása. Az említett összeg a családi pótlék négy hónapra vonatkozó vagy a gyes több mint egész évre tervezett előirányzatával egyezik meg.
Az OLAF szerint egyébként az 452 milliárd forintos metróberuházásból 272 milliárd esetében lehet szó korrupcióról, ebből 166 milliárd tűnhetett el. Ez utóbbi összeg uniós forrásból érkező részét kellene visszacsengetnie hazánknak az EU kasszájába.
A metróügyben a politikai felelősség aligha kétséges: az egyértelműen a baloldali kormányokat és a 2010 előtti budapesti városvezetést terheli. Nem okozott különösebb meglepetést, hogy erre jutott a hónapokig vizsgálódó fővárosi munkacsoport is. A büntetőjogi következmények megállapítása azonban még hátravan, bár információink szerint ezen a téren is lehet hamarosan előrelépés. A Legfőbb Ügyészség korábbi közlése szerint ugyanakkor egyelőre csupán három gyanúsítottat hallgattak ki, és közöttük nincs politikus vagy egykori vezető. Elképzelhető azonban, hogy hamarosan lesz. Egyrészt a vádhatóság meghosszabbítja az eljárásokat, másrészt Polt Péter legfőbb ügyész minap az Országgyűlésben utalást tett arra, hogy több hónapos szünet után újabb gyanúsítások várhatóak az Alstom-metrókocsik beszerzésével összefüggésben. Az ügyészség „célkeresztjében” vannak azok a volt magas rangú BKV-s tisztségviselők és politikai döntéshozók is, akik a kenőpénzekből részesülhettek.
Az Angliában is eljárás alá vont francia cég ügyében vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés és más bűncselekmények miatt nyomoznak, a továbbiakban pedig leginkább Medgyessy Péter exminiszterelnöknek lehet félnivalója, miután kiderült: a hozzá köthető cég a metrókocsi-szerződés aláírása után nem sokkal mintegy 180 millió forintnak megfelelő eurót kapott tanácsadás címén az Alstomtól. Az összeg egy része, nagyjából 70 millió, később a politikus felesége számlájára került.
GURCSÁNYNÉ IS KÖZÉPPONTBAN
De nem ez az egyetlen büntetőügy, amelynek kapcsán a jelenlegi ellenzék egyes politikusai aggódhatnak az esetleges felelősségre vonás miatt. A Figyelő információi szerint jövő februárig biztosan nyomoz hűtlen kezelés gyanújával az ügyészség az úgynevezett EMIR-ügyben, vagyis az uniós források informatikai kezelésének 2010 előtti kiszervezése nyomán. Hamarosan ebben a procedúrában is sor kerülhet gyanúsításokra, s ha ez megtörténik, úgy a felelősséget ebben az esetben is elhárító Dobrev Klárának, Gyurcsány Ferencnek és a „családi cég”, az Altus illetékeseinek is lehet majd további magyarázkodnivalója. A korábban lapunk által részletesen ismertetett, számos kérdőjelet felvető balliberális örökség egyébként szintén fennakadt az uniós szervezetek radarján, a 2007–2013-as uniós pénzügyi ciklus utólagos vizsgálata megállapította, hogy hazánknak ebben az esetben is büntetéssel kell számolnia. Az EB tizennyolcmilliárd forintot kér vissza, miután számos szabálytalanságot tárt fel. A kormány, védve az adóforintokat, természetesen alkudozik, ám a korábbi nyilatkozatok szerint kevés eséllyel, mivel a közbeszerzési és pályáztatási szabálytalanságokra bukkanó ellenőrök megállapításai „ülnek”.
Aztán ott van a szocialisták szombathelyi reménysége, a baloldal „házi ügyvédje”, Czeglédy Csaba is, akit – társaival együtt – hárommillárd forintos költségvetési károkozással, illetve csalással gyanúsítanak. A Gyurcsány család által milliókkal kisegített potentát munkaközvetítéssel foglalkozó vállalkozása által megrövidített diákokat és felnőtteket a parlament döntése nyomán a magyar állam kénytelen kártalanítani. A jelenleg előzetesben ülő, Gyurcsány szerint „tisztességes, becsületes ember” ellen hamarosan vádat is emelhetnek. Az ügy kétségtelenül szövevényes, ám a Nemzeti Nyomozó Iroda nemrég újabb nyomozást indított, egyelőre ismeretlen tettes ellen, ám a Czeglédy-féle Humán Operátor Zrt. pénzügyeivel kapcsolatban. Bár a DK természetesen tagadja, a vállalkozás a Fidesz szerint a baloldal egyfajta kifizetőhelye lehetett.
FUTOTTAK MÉG
Az Európai Unió intézményei elleni orosz kémkedéssel és egyéb bűncselekményekkel gyanúsított jobbikos EP-képviselő, Kovács Béla ügyében azonban már lezárult a nyomozás, sőt, a Központi Nyomozó Főügyészség vádat is emelt. A KGBélaként emlegetett politikus kilépett a pártból.
Bár a 2010 előtti „szoci világra” egyre kevesebben emlékeznek, néhány egykori főszereplő évekkel ezelőtt indult ügye továbbra is bírósági szakaszban van. Ilyen Hunvald Györgyé is, miután az egykori erzsébetvárosi MSZP-s polgármester Weinek Leonárd volt SZDSZ-es zuglói kerületvezetővel közösen, vitatható tanácsadói szerződések miatt kénytelen ismét tárgyalóterembe járni. A Legfőbb Ügyészség perújrafelvételi kérelme nyomán elölről kezdődött a korábbi ítéletekben felmentett politikusok elleni tárgyalás. A vád: hűtlen kezelés. A továbbra is igen aktív, ártatlanságát hangoztató Hunvald egyébként saját blogján tette szóvá, hogy hasonló helyzetbe kerültek a „tábornokok”, azaz a vesztegetéssel vádolt Fapál László és társai, akiknek szintén zajlik a megismételt elsőfokú bírósági eljárása.
Borítófotó: 2007. március 15-én esernyőkkel védik Gyurcsány Ferencet és Demszky Gábort a tüntetők tojásaitól. Most jöhet a tényleges elszámoltatás? (Árvai Károly, Reuters)
