EZERÉVES ADÓSSÁG
Nagy fájdalmat és csalódottságot okozott 1999-ben az erdélyi magyaroknak, hogy II. János Pál pápa csak Bukarestre korlátozta a látogatását. A székelyeknek ezt nem volt könnyű feldolgozni, hiszen ezer éven át kitartottak a katolikus hitük mellett, emellett a romániai katolikus hívek zöme erdélyi magyar. Az ortodox egyház és az akkori bukaresti hatóságok csak azzal a feltétellel engedték meg II. János Pálnak, hogy Romániába látogasson, ha nem utazik Erdélybe. Akkoriban a felekezeti viszonyok sokkal kiélezettebbek voltak. A román ortodoxok (görögkeletiek) és a Rómához tartozó, szintén román ajkú görögkatolikusok között nagy vita volt amiatt, hogy a kommunisták által az ortodox egyház asszisztenciájával betiltott kisebbik román egyház számos elkobzott templomát nem kapta vissza a görögkeletiektől. Akkoriban a román–magyar viszony is feszültebb volt, keleti szomszédunk még nem volt sem NATO-, sem EU-tag, így a hatóságok túlságosan kockázatosnak ítélték meg, hogy a szentatya felkeresse az erdélyi román görögkatolikus és a többségében magyar római katolikus híveit. (II. János Pál pedig azért utazott Romániába, mert fontosnak tartotta a felekezetközi párbeszédet, az ortodox világgal való személyes kapcsolatteremtést.)
POLITIKAI JÁTSZMÁK
Az ezeréves álom most beteljesül. Ferenc pápa elsősorban pasztorális céllal utazik Erdélybe és Moldvába, hogy megerősítse hitükben a híveit. A május 31. és június 2. között zajló vizitnek ökumenikus jelentősége is van. Daniel ortodox pátriárka meghívta a szentatyát Bukarestbe, és ezzel beleegyezését adta a látogatásba. A két egyházfő találkozik egymással, és közös imát mondanak a románok új székesegyházában, a még épülőfélben lévő fővárosi Nemzet Megváltása katedrálisban.
Klaus Johannis román elnök már 2017-ben meghívta a pápát. A szász származású államfő szerette volna, ha már 2018-ban megtörténik a látogatás, hiszen abban az évben ünnepelték az egykori történelmi Nagy-Románia megalapításának a századik évfordulóját. Az erdélyi katolikus egyház vezetői kifejezetten ellenezték ezt a tervet, és le is szögezték akkor, hogy amíg nem tisztázódnak a felekezet és az állam közötti vitás kérdések, addig a pápa nem jön Romániába. Egyfajta kompromisszumos döntés született a magyar katolikus egyház közbenjárásának a hatására is, így a látogatás 2019-re tolódott, amikor már nem köthető össze a román centenáriummal, ugyanakkor az erdélyi katolikus egyház vezetői is elfogadták, hogy a pápa romániai vizitjét nem lehet elodázni mindaddig, amíg minden vitás kérdés tisztázódik, és talán nem is lenne célszerű. A főbb nézeteltérések ugyanis befagytak, a kommunizmus idején elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatása továbbra is kérdéses, a restitúciós folyamat leállt, sőt visszaállamosításra is volt példa. Egyelőre egyedül a marosvásárhelyi magyar tannyelvű római katolikus gimnázium ügye rendeződött, de az egyházi vezetők továbbra is tartanak attól, hogy a hatalom jogi vagy adminisztratív eszközökkel bármikor felszámolhatja az iskolát.
ERDÉLYI SÉRELMEK
Az erdélyi katolikus egyház visszafogott derűlátással várja a pápai látogatást. Nem számítanak arra, hogy rövid távon lényeges diplomáciai áttörés következhet be a vitás kérdésekben, főleg az elkobzott ingatlanvagyon visszajuttatását illetően, inkább azt remélik, hogy a pápa hatására nő a felekezet népszerűsége, elfogadottsága a román többség körében, és ez idővel a hatóságok részéről nagyobb nyitottságot, kompromisszumra való hajlandóságot eredményez.
A romániai katolikus egyház vezetői sincsenek könnyű helyzetben, hiszen meglehetősen sokszínű és összetett helyi felekezetről van szó. Egyrészt kétrítusú (latin és keleti), a római katolikusok pedig különböző anyanyelvűek, a több százezres magyarság mellett román és német közösségek is vannak. A nemzetiségi kérdésekben a romániai katolikus egyház nem szokott osztatlan álláspontra helyezkedni, ezért Ferenc pápa látogatása előtt az egyházi vezetők – vélhetőleg a Vatikán kérésére – megpróbáltak olyan közös miséket, imákat tartani, amelyekkel megerősítik a helyi felekezet egységességét. Ebbe a vonulatba illeszkedett például a gyulafehérvári és a jászvásári magyar, illetve román ajkú szeminaristák találkozója, amire azelőtt nem volt példa, addig ugyanis csak a két papnevelő intézet tanárai keresték fel egymást.
NACIONALISTA AGYRÉM
Ferenc pápa romániai látogatása nemcsak a katolikusok számára jelent kihívást, hanem az ortodoxoknak is, hiszen annak ellenére, hogy a román görögkeleti egyház hivatalosan meghívta a szentatyát, és Daniel pátriárka az ökumenizmus nagy támogatójának mondja magát, bizonyos nacionalista áramlatok igencsak nehezteltek amiatt, hogy a katolikus egyházfő Csíksomlyóra is ellátogat. Ezek az ortodox csoportosulások marginálisak, de időnként a mainstream médiában is hallatják a hangjukat, ráadásul ebben a vizitben egyes helyi ortodox vezetők és román politikusok is veszélyt láttak. Az előkészületek során katolikus egyházi vezetők rendszeresen igyekeztek eloszlatni azokat a félelmeket, miszerint a csíksomlyói szentmise valamiféle politikai demonstráció lenne a Vatikán részéről. A találgatások annyira elrugaszkodtak a valóságtól, hogy egyes történészek, elemzők és újságírók azt hajtogatták: Csíksomlyón a pápa Orbán Viktor miniszterelnök jelenlétében kikiáltja Székelyföld területi autonómiáját.
Ami pedig Ferenc pápa háromnapos programját illeti, a szentatya előbb Bukarestbe érkezik, ahol találkozik Klaus Johannisszal és az ortodox egyház vezetőivel, másnap pedig, június 1-jén, szombaton Csíksomlyón mutat be szentmisét. Ezt követően, még aznap Jászvásárra (Iaşi) látogat, ahol a moldvai román ajkú római katolikus híveit keresi fel, majd június 2-án, vasárnap az erdélyi Balázsfalván avat boldoggá hét román görögkatolikus püspököt.
ZARÁNDOKOK A NYEREGBEN
A csíksomlyói szentmise egy héttel a hagyományos pünkösdi zarándoklat előtt lesz. Mivel a szervezők úgy döntöttek, hogy nem vonják össze a pápa által celebrált misét a hagyományos pünkösdivel, Jakubinyi György érsek a szentatya látogatásának az idejére is kiterjesztette a pünkösdi búcsút (ami azt jelenti, hogy hívő zarándokok már egy héttel korábban is búcsút nyerhetnek). A csíksomlyói misére mintegy 110 ezer ember jelentkezett be, de rajtuk kívül még sok tízezer regisztrálatlan résztvevőnek is helyet biztosítanak a szervezők a csíksomlyói hegynyeregben. A romániai helyszínek közül várhatóan itt lesz a legtöbb zarándok, de egyes erdélyi katolikus papok nem rejtették véka alá csalódottságukat, mert több regisztrált hívőre számítottak. Aggasztónak tartják azt is, hogy az erdélyi magyar katolikusok körében egyfajta pápaellenesség érezhető az egyházfőnek a migrációval kapcsolatos, illetve az egyház megreformálása ügyében kialakított bizonyos álláspontjai miatt. A moldvai csángó magyarok ugyanakkor az idén is kitesznek magukért, hiszen annak ellenére, hogy a jászvásári püspökség részéről arra biztatták őket, utazzanak a hozzájuk közelebb eső Jászvásárra Csíksomlyó helyett, az ősi magyar nyelvüket őrző hívek népes csoportja vállalta a fárasztóbb utazást, és az utóbbi helyszínen lesz, a pápai szentmisén.
