A hétvégi népszavazáson több mint kétmillió katalán voksolt a Spanyolországból való kiválásra, ez 40 százalékos részvételt jelent. A szavazatok 90 százaléka az elszakadás melletti volt. A spanyol rendőrség több szavazóhelyiséget zárt be, a voksolni szándékozókat erőszakkal próbálta elvinni a helyszínről. Csaknem 900-an sérültek meg. Zavarták a szavazatok összeszámlálására használt elektronikus alkalmazásokat is. Így a ténylegesen leadott voksokat várhatóan újraszámolják. A madridi kormány már korábban alkotmányellenesnek nyilvánította a referendumot.
A tartomány elnöke, Carles Puigdemont közölte, hogy a katalán kormány elküldi a tartományi parlamentnek a végeredményt, ezzel megnyílik az út a függetlenség kikiáltása felé: a szeparatisták többségben vannak a törvényhozásban.
RAJOY BAJBAN VAN
A válság kódolt: ha a katalánok kikiáltják a függetlenségüket, akkor Mariano Rajoy miniszterelnök az alkotmányra hivatkozva visszavonhatja Katalónia auto-nómiáját. A konzervatív kormányfőre pártján belülről már most erős nyomás nehezedik, hogy ezt megtegye. Ha e mellett dönt, akkor a régiós kormány tagjait lecserélhetik. Katalóniában jelenleg a rendfenntartás, az egészségügyi és az oktatási rendszer független a madridi kormánytól. A katalánok pénzügyi autonómiát is szeretnének, ezt azonban a madridi kormány nem engedheti meg, lévén a leggazdagabb spanyol tartományról van szó, az ország GDP-jének az ötödét adják.
Rajoy számára a népszavazás megtartása is kudarcot jelentett, hiszen hónapok óta próbálta ezt megakadályozni. Az agresszív madridi fellépés egyfelől megerősítette a szeparatista törekvéseket, másrészt azok elől is elvette a lehetőséget, akik a függetlenség ellen szavaztak volna. A miniszterelnök helyzetét nehezíti, hogy nincs többsége a spanyol törvényhozásban, így ha vissza akarná vonni a katalán autonómiát, külső segítséget kellene kisebb pártoktól szereznie. A baszk nacionalista képviselők például már jelezték, hogy megvonják tőle támogatásukat. Ez tovább mélyítheti a krízist: minél többen vonódnak be, annál nehezebb lesz megoldást találni. Az ellenzéki pártok máris Rajoy lemondását követelik, valamint előre hozott választásokat.
MÉG TÖBB ERŐSZAK
A hétvégi népszavazás során világossá vált, hogy Madrid csak úgy tudja megakadályozni további referendumok tartását, ha növeli a saját erőszakszervezeteinek jelenlétét Katalóniában. Így félő, hogy a helyzet az 1980-as évek baszk válságához fog hasonlítani. Akkor a folyamatos szükségállapot még a konzervatív spanyolok egy részét is az ETA nevű szeparatista csoport mögé állította.
Szeparatista törekvések Nyugat-Európában
Skócia – A 2014-es népszavazáson 45 százalék szavazott a függetlenség mellett.
Belgium – Referendum egyelőre nincs napirenden, a flamandok elszakadását a Nieuw-Vlaamse Alliantie (Új Flamand Szövetség) nevű párt támogatja. A flamand területek a belga GDP 57 százalékát állítják elő.
Baszkföld – A baszkok önálló rendőrséggel és közpénzekkel rendelkeznek. A felmérések szerint csaknem 60 százalékuk támogatna egy népszavazást, amelyen 37 százalék a Spanyolországtól való elszakadás mellett voksolna.
Szardínia – A lakosság 40 százaléka támogatja az Olaszországtól való elszakadást.
