„Magyarország előtt valóban két út van: egy olyan országgá válik, amely tiszteletben tartja az emberi jogokat, s egy élhetőbb, szabadabb hely lesz, vagy maradunk ezen az úton, amely az elszigeteltséghez és további gyűlölködéshez vezet. Mi egészen biztosan az elsőt választjuk” – tett hitet az ellenzék mellett minapi Facebook-bejegyzésében az Amnesty International Magyarország. A Soros-féle szervezetnek azzal akadt gondja, hogy Orbán Viktor miniszterelnök Miskolcon egyfajta párhuzamot vont a migráció és a városba korábban a környező településekről „betelepítettek” között. Gulyás Gergely fideszes frakcióvezető később egyértelműsítette: részben azokra a roma családokra gondolt a kormányfő, amelyeket a hírhedt Fészekrakó program keretében költöztettek be az avasi lakótelepre a Gyurcsány-kormány idején. Az átgondolatlan, számos társadalmi feszültséget okozó kezdeményezés nyilvánvaló bukás volt, ám az ellenzék, illetve a velük együtt gondolkodó „civilek” Orbán szavait egyenesen rasszizmusnak értékelték.
ISKOLÁS FOKON
A miniszterelnök később, a Kossuth rádióban beszélt az úgynevezett kvótapaktumról is, amely szerint április nyolcadikán végül minden választókörzetben egyetlen bevándorláspárti képviselőjelölt áll majd szemben a szuverenitást védő fideszessel. Kifejtette: vannak, akik arra vállalkoznak, hogy bevándorlóországgá tegyék hazánkat, őket jelöltként már ki is választották. „Sok pénz van mögöttük, Soros György nemzetközi pénze, azonkívül civil szervezetei és a külföldi tulajdonban lévő, Magyarországon működő média nagy része.”
Az Amnesty határozott kiállása a kormánnyal szemben lényegében tehát arra utal, hogy az egyéni választókörzetekben ők is mindenütt azt az egy képviselőjelöltet támogatják, aki esélyes a kormánypártival szemben – mindez pedig igazolja az orbáni jóslatot. Amúgy a szervezet eddig sem fukarkodott a kritikával; a nemzetközi Amnesty-csapat, illetve a Soros-féle NGO-hálózat aktív részeként természetesen ők is kifakadtak a civiltörvény miatt, sőt, a korábban lapunk által részletesen bemutatott Human Rights Watchcsal közösen Berlinben a Stop Soros csomag elleni nemzetközi tiltakozáshoz is csatlakoztak.
Itthoni ténykedésük azonban nem merül ki a politikai aktivizmusban, kétségtelenül végeznek „civil munkát”, ám kérdéses, ez mennyire egyezik a társadalmi többség ízlésvilágával, értékrendjével. Például iskolákban tartanak úgynevezett érzékenyítő kurzusokat a gyűlölet-bűncselekményekkel szemben, ami első hangzásra nem tűnik különösebben aggályosnak, ám ők a fogalom alatt egyebek mellett a migránsok regisztrálását, a civil szféra működésének átláthatóvá tételét, valamint a CEU törvényes működésre késztetését értik. Vagyis primer aktuálpolitikai témákat, a maguk olvasatában. Emellett foglalkoznak persze az LMBTQ-, illetve a melegjogok hangoztatásával is.
A Tűzfalcsoport elemzése szerint egyébként nem az Amnesty az egyetlen Soros-pénzből tevékenykedő szervezet, amely a diákok naivitását kihasználva igyekszik politikai ügyet csinálni egy kezdeményezésből. Akad hasonló akció: a megkérdőjelezhető szuverenitású, többek között a német szocdemek által is támogatott Független Diákparlament január közepén tartott tüntetésére például a Társaság a Szabadságjogokért készített egy rövid útmutatót.
ÉRZÉKENYÍTÉS A BALATONNÁL
Az Amnestyre visszatérve: egyik kiemelt akciójuk a terrorizmussal vádolt, a déli határnál a magyar rendőrök ellen támadó szír Ahmed H. védelmében fellépő petíció, amely továbbra is megtalálható és aláírható a szervezet honlapján. Az oldalon hozzáférhető információk szerint amúgy a jogvédők kifejezetten fontosnak tartják a fiatal korosztály elérését. Jelenleg futó programjaik között például előkelő helyen szerepel az Összpont elnevezésű kezdeményezés, mely lényegében egy középiskolásoknak hirdetett tanulmányi verseny az emberi jogokról és nem mellesleg az Amnesty történetéről, céljairól. A migrációs válság kapcsán úgynevezett ellenségórákat is szerveznek általános iskolásoknak. A Mi lenne, ha…? címszóval futó projekt leírása szerint a szervezet kiemelten foglalkozik „a menekülteket érő rendszerszintű jogsértésekkel, a témával kapcsolatban ugyanis nélkülözhetetlen az empátiára való képesség”. Ezt az adottságot szeretné előhívni az Amnesty International nemzetközi emberi jogi oktatása által kifejlesztett, több országban is működő tematika. Az egész órás kiscsoportos szerepjáték érzékenyítő feladatokkal, közös megbeszéléssel, filmmel, képekkel dolgozik azon, hogy „megértsük, min mennek keresztül emberek milliói szerte a világon, az emberi jogok nézőpontjából ez mit is jelent, s mi ebben a szerepünk”. Mindezeket kiegészítve nyaranta az emberi jogok iránt rajongó fiatalok számára nyári tábort is hirdetnek, tavaly éppen a Balaton mellett szerveztek ilyet.
NEMZETKÖZI SZINTEK
A nemzeti identitás idejétmúlt érzelem, amelynek égisze alatt a magyar kormány korlátozza a bevándorlók szabad mozgását – ez már az Amnesty európai vezetőjének, Gauri van Guliknak a megállapítása, aki nemrég elemzést tett közzé a témában, az éves jelentés apropóján. Gulik tart attól, hogy a hazai szabályozások precedensértékűek lehetnek Európában, és más tagállamok is ráébredhetnek arra: joguk van beleszólni egy külföldi finanszírozású szervezet működésébe. A vezető megismételte az ismerős Soros-féle követelést: az európai irányítóknak konkrét lépésekre kell elszánniuk magukat, hogy megállítsák „a civilek elleni támadást”. Rátett még egy lapáttal: az EU-nak és vezetőinek a reakciója egy teszt.
Gulik nem említette, de nemrég a dublini kormány is fellépett velük szemben, mondván: Soros az ír Amnesty Internationalt használta fel arra, hogy nyomást gyakoroljon az ottani vezetésre. A spekuláns konkrétan 137 ezer eurót, nagyjából 43 millió forintot adott a szervezet életellenes kampányára, illetve az abortuszszabályozás liberalizációjának kikényszerítésére. Emiatt az illetékes államigazgatási szerv arra jutott, hogy tilalmas politikai tevékenységet folytatott a csoport, az ír választási törvény ugyanis a nemzeti érdekek védelmében, illetve a külföldi befolyásszerzés megakadályozásának a szándékával tiltja a száz eurónál nagyobb összegű, politikai akciókra szánt külföldi támogatások elfogadását a civil szervezeteknek.
