Közös vonulgatások, tüntetések, állami intézmények felkeresése, egy alternatív ellenzéki világ kiépítése, közös önkormányzati polgármesterjelöltek kiválasztása – valahogy így lehetne összegezni az ellenzéki ötletarzenált.
A Jobbikot a múltja kísérti és a végleges szétesés fenyegeti, az LMP – Demeter Márta társelnök botrányain kívül – szinte láthatatlanná vált az elmúlt időszakban, az MSZP-ben kiújultak az ellentétek az EP-lista bejelentése óta, és a Demokratikus Koalíció a nepotizmus jegyeit mutatja Gyurcsány Ferenc pártelnök feleségének uniós listavezetővé választásával. A Párbeszédről pedig még ennyi sem tudható, csak az biztos, hogy Jávor Benedek ismét EU-s képviselő szeretne lenni.
Azonban igazságtalanok lennénk, ha azzal vádolnánk őket, hogy nem gondolkodnak folyamatosan azon, mit is tudnának tenni annak érdekében, hogy meggyengüljön az Orbán-kormány. Miután az utcai demonstrációk kifulladtak, inkább újra a néhány fős képviselői megmozdulásokban bíznak. A tavalyi MTVA-beli akciójukhoz hasonlóan abban gondolkodnak, hogy állami intézményeket „foglalnak el”, a sajtóérdeklődést kihasználva több kormányzati szervet, közintézményt meglátogatnak. Ez történt legutóbb is, amikor a nyugdíjfolyósító volt a célpontjuk, ahol azonban már nem tudták megismételni a köztévés előadásukat. Elmaradt a botrányokozás és az élő internetes telefonközvetítés is. Ennek az lehetett az oka, hogy az állami intézmény vezetője fogadta őket, és személyesen tárgyalt velük az épületben.
Az ellenzék immár az új túlóra-szabályozás, szerintük „rabszolgatörvény” állami alkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseinek a negatívumaira kívánja felhívni a figyelmet. Ezzel azonban nem biztos, hogy meg tudják szólítani a választók többségét, hiszen a bürokratikus ügyintézést az átlagpolgárok döntő többsége elutasítja. A kormány pedig épp a hatékonyság biztosításának a kialakítása miatt kezdett változtatni az állami intézmények működésén.
Még nem lehet tudni, hogy ez az oppozíciós narratíva mit hoz majd a konyhára, de azt ellenzéki forrásaink elismerték: a decemberi akcióik után nem látszik növekedni a népszerűségük. A Fidesz–KDNP magabiztosan vezet a közvélemény-kutatási adatokban, a válság és a széthúzás jelei az ellenzékben lévő pártoknál mutatkoznak.
Az MSZP-ben például még el sem jutottak addig, hogy a Párbeszéddel közös EP-listáról essen szó, a tisztán szocialista névsor is ellentéteket okozott a párton belül. A kétszeres miniszterelnök-jelölt és expártelnök, Mesterházy Attila ellen fegyelmi eljárás indult. Szerinte politikai leszámolás van a háttérben, hiszen a tavalyi tisztújításon ő volt a legnagyobb ellenfele a végül győztes Tóth Bertalannak. A pártelnök bizalmasai szerint azonban Mesterházy információkat adott ki egy zárt választmányi ülésről, ezért kell bűnhődnie, lapzártánkkor még nem lehetett tudni, hogy miképp.
Az egyre egyértelműbben a baloldallal szövetséget kötő Jobbikból Hegedűs Lórántné is kilépett, a parlamenti mandátumát is visszaadta, hiszen indoklása szerint nem akart a posztkommunista pártokkal semmilyen közösséget vállalni.
Pedig erre ősszel, az önkormányzati választásokon nagyon sok településen hivatalosan is bizonyosan sor kerül majd. A mostani közös politikai performance-ok ezt nyilvánvalóvá teszik.
Borítófotó: Bangóné Borbély Ildikó és egy budapesti telefonfülke. A tüntetéseket felváltotta az ellenzéki utcai akciózás (fotós: Vörös Szilárd)
