KAMARA
Immár huszonötödik éve kérdezi meg a tagvállalatait és más külföldi befektetőket a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) arról, hogyan látják a magyarországi gazdasági helyzetet és az üzleti környezetet. A felmérést 232, nagyrészt német vállalatvezető bevonásával végezték.
A 2019-es kutatással kapcsolatosan Dale A. Martin azt mondta: a befektetők döntő része alapvetően jónak értékeli saját cége, valamint a magyar gazdaság jelenlegi helyzetét. Ugyanakkor most sok bizonytalansági tényező van a világgazdaságban, ami a jövőre nézve inkább nehezebb időszakot jelez előre – hangsúlyozta az érdekképviseleti vezető, megjegyezvén azt is: ezért a folyó évre vonatkozó várakozások többségében még optimisták, de már nem annyira, mint a tavalyi felmérésben voltak. Szerinte kifejezetten jó hír, hogy a kevésbé derűs gazdasági kilátások ellenére még mindig több társaság tervez létszámbővítést és beruházásnövelést, mint leépítést vagy a fejlesztési kiadások csökkentését.
ODA A JÓKEDV
A tanulmány eredményeit összegző befektetői hangulatindex a gyengülő növekedési kilátások hatására az idén nagyobb mértékű visszaesést mutatott, a tavalyi 28-ról 15 pontra csökkent, ami a kamarai szakértők vélekedése alapján a bruttó hazai termék (GDP) három százalék körüli gyarapodását jelzi erre az évre a tavalyi öt százalék után. Az index 2016-ban még 18, 2017-ben pedig 21 ponton állt. Egyébként az említett bővülési várakozás nagyságrendileg egybecseng más intézmények legfrissebb előrejelzéseivel. Idetartozik az is, hogy a megkérdezett cégeknek a fele elégedett a saját üzleti helyzetével, s negyven százalék változatlannak, tíz százalék pedig rosszabbnak tartja azt. A magyar gazdaság állapotát 58 százalékuk értékeli jónak, ez minimális, két százalékpontos csökkenés 2018-hoz képest. A hazai gazdaság neuralgikus szegmensét jelentő munkaerőhiány természetesen a németeknél is a legnagyobb probléma. A megkérdezett cégvezetők döntő része úgy tartja: „nem kielégítő” a hozzáférés a szakképzett munkaerőhöz, s ez leginkább a feldolgozóiparban okoz gondot. Közben e hiány miatt a munkaerőköltségek is megugrottak, miután több pénzbe kerül a dolgozók megtartása, az új kollégák felvétele pedig folyamatosan „drágul” – mutatott rá Dirk Wölfer, a kamara kommunikációs osztályának a vezetője, aki ismertette azt is: összességében a német hátterű társaságok 2019-ben átlagosan kilencszázalékos bérköltség-emelkedésre számítanak.
ADÓZÁS KIPIPÁLVA
Az üzleti és gazdaságpolitikai környezettel kapcsolatosan az idei felmérés alapján újabb kismértékű pozitív elmozdulást jeleznek a vállalati értékelések számos kérdésben. A javulás nagysága az adózás terén volt a leglátványosabb. Mind a terhelés, mind az adóigazgatás tekintetében ma már nagyobb az „elégedett” válaszok aránya, mint az ellenkező előjelűeké, s a közigazgatás működése is jobb értékelést kapott, így ma már mind a két területen a régiós átlag fölött van a hazai elégedettség szintje. Minimálisan javult a közbeszerzések átláthatósága is, ám ezen a téren a németek szerint akad még tennivaló.
Ami feltétlenül pozitív kicsengésű megállapítás: a hazánkban működő német cégek továbbra is elkötelezettek irántunk. Négyötödük ma is Magyarországot választaná beruházása helyszíneként. Konkrétan: a megkérdezett vállalatvezetők 82 százaléka változatlanul leteszi a voksát mellettünk. Ez a korai kétezres évek, valamint 2010–11 értékének felel meg. Bezuhanás ezen a téren 2015-ben volt. Arra a kérdésre, hogy mennyire vonzók a térség országai mint befektetési helyszínek, a magyarországi felmérésben Szlovákia kapta a legjobb értékelést, a második helyre pedig – csak minimális különbséggel – hazánk került. Jelenleg a kilencedik legvonzóbb célpont vagyunk a listán szereplő húsz régiós ország közül.
MEGERŐSÍTETT GAZDASÁGPOLITIKA
A Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara jubileumi konjunktúrajelentése is azt mutatja, hogy 2018 kiemelkedően eredményes éve volt a hazai gazdaságnak – emelte ki Varga Mihály pénzügyminiszter az elemzés apropóján. Szerinte a felmérésben közölt vállalatvezetői vélemények szintén megerősítik, hogy a kormány intézkedéseinek köszönhetően komoly előrelépés történt az adózás, a munkaerőpiaci szabályozás és a közigazgatási rendszer hatékonysága területén. „Azon az úton, amelyet Magyarország az elmúlt évtizedekben bejárt, fontos útitársak voltak az itt működő német vállalatok, amelyek tapasztalataik megosztásával és az általuk támasztott követelményekkel egyaránt hozzájárultak gazdaságunk fejlődéséhez – hangsúlyozta a tárcavezető. Mint mondta: Németország a legnagyobb tőkebefektető és foglalkoztató Magyarországon, több mint két és fél ezer német cég mintegy kétszázezer embernek ad munkát.
„A jelentésből kitűnik, hogy a társaságok a növekedést támogató tényezőként értékelik a szigorú és fegyelmezett költségvetési politikát, amelynek köszönhetően az államháztartás hiánya már hetedik esztendeje a GDP három százaléka alatt van, s évről évre csökken az államadósság. A gazdaságpolitikával való elégedettség az idén újabb csúcsot ért el, tízből nyolc indikátor javulást mutat. Az előrelépés mértéke az adózás terén a leglátványosabb: 2009-ben, a pénzügyi válság idején még a cégek nyolcvan százaléka volt elégedetlen az adóterheléssel és az adóigazgatási eljárásokkal, 2019-ben viszont már mindkét területen nagyobb az elégedett válaszok aránya” – húzta alá Varga Mihály, aki végezetül arra is felhívta a figyelmet, hogy a világgazdaság növekedésének a lassulására vonatkozó cégvezetői vélemények is megerősítik, hogy a Nemzeti Versenyképességi Tanács által kidolgozott és már a magyar kormány jóváhagyását magáénak tudó Program a versenyképesebb Magyarországért megfelelően azonosította azokat a területeket – a vállalati környezet javítása, a k+f rendszer fejlesztése és a munkavállalók képzettségének a növelése –, ahol tovább kell lépnünk.
HA „ELJÖN” A BREXIT
Az aktuális fejlemények miatt a német gazdasági kamara a brit kilépéssel kapcsolatos véleményeket is elemezte. Ezek szerint a vállalatok mintegy negyven százaléka látja úgy, hogy Nagy-Britannia távozása az EU-ból „inkább” vagy „nagy valószínűséggel” hatással lesz saját üzleti tevékenységére. Leginkább az árbevétel csökkenésétől, költségemelkedéstől, valamint a szállítási láncokban felmerülő fennakadásoktól tartanak a cégek.
