A Magyarország rendelkezésére álló uniós források a jelenlegi ciklusban páratlan mértékűek, ugyanakkor e fejlesztési támogatások az utolsó lehetőséget jelentik a világgazdaságban is versenyképes, tudásalapú felsőoktatás kialakításához vezető úton – tette meg az egyik megállapítását a kormányzat Fokozatváltás a felsőoktatásban címet viselő stratégiája. A ciklus lejárta után az intézmények működése nem alapozható kizárólag a Strukturális Alapok forrásaira, így érdemes egyre inkább elmozdulni a
„piaci alapon” való tevékenység irányába. Mindez nem azt jeleni, hogy a felsőoktatási rendszer egésze piaci alapokra kerülne, viszont az intézményeknek „több lábon kell állniuk”, mivel a közvetlen állami támogatástól való függés jelenlegi mértéke instabilitáshoz vezethet. A negatív finanszírozási tendencia már 2014-ben megállt, egy esztendővel később pedig huszonöt százalékkal több állami forrás – 171 milliárd forint – került a rendszerbe.
Az elmúlt fél évtizedben a hazai felsőoktatási intézmények finanszírozási tételének ötven százalékát tette ki az állami támogatás, a közösségi pályázati források és a közvetlen bevételek mértéke a teljes összeg 48 százalékára rúgott. A közvetlen kutatás-fejlesztési, illetve a mecenatúra- és adománybevételek 4 százalék körül mozogtak.
A kormányzati stratégia célja a teljesítményelvű rendszer megteremtése, ez pedig teljes összhangban áll az Európai Egyetemek Szövetsége (EUA) két éve megjelent kutatásának a szellemiségével. A tanulmány a nemzeti rektori konferenciák által szolgáltatott adatok alapján 28 felsőoktatási rendszerről adott átfogó képet, amely szerint azok jól láthatóan a teljesítményalapú finanszírozási rendszer felé mozdultak el. Fontos megállapítása a jelentésnek az is, hogy az állami támogatások mértékétől függetlenül a kormányzatok hatékonyabb működésre ösztönzik a felsőoktatási intézményeket, a központi források visszavágásából származó támogatáscsökkenést pedig az iskolák EU-s forrásokhoz való átterelésével igyekeznek kompenzálni.
A kormányzati stratégiai dokumentum szerint a következő években a közvetlen állami támogatás jelentős mértékben nem növelhető, s mivel robusztus rendszerről van szó, az egyetlen bevételi csatornának való nagymértékű kitettség sem ajánlott. Mivel a közösségi források már csak az elkövetkező fél évtizedben érhetők el, az intézményeknek mindenképpen hangsúlyt kell fektetniük arra, hogy közvetlenül k+f, illetve más tevékenységből származó bevételekre is szert tegyenek.
A hazai 46 felsőoktatási intézmény uniós támogatása elég nagy szórást mutat. A rangsor elején lévők, mint a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem, ötvenmilliárd forint feletti dotációt könyvelhetnek el, a legkevesebbet – huszonkétmillió forintot – a Magyar Táncművészeti Egyetem kapja. De vannak intézmények, amelyek egyáltalán nem számolnak ezzel a lehetőséggel. Ez utóbbiak közé tartozik a Soproni Egyetem, a Kodolányi János Főiskola vagy A Tan Kapuja Buddhista Főiskola. Az összes megítélt TÁMOP-, TIOP- és EFOP-támogatás összege közel 440 milliárd forint, ennek közel kilencven százalékát már ki is fizették.
