Az Egyesült Államok haditengerészete óriási erőfölénnyel ellenőrzi a meleg vizű óceánokat, tengereket. Az Északi-sarkvidéken, az Arktiszon viszont az oroszok vannak előnyben. Az északi sarkkör teljes hosszának mintegy a fele Oroszországon át húzódik, a másik felén osztozkodik Kanada, az USA, Grönland (dán fennhatóság), valamint három észak-európai állam: Norvégia, Svédország és Finnország. A küszöbönálló klímaváltozás felértékeli a régiót, mind gazdasági (erőforrások, szállítás), mind katonai értelemben. A február végi nagy hideghullám idején Magyarországon hidegebb volt, mint az Arktisz legnagyobb részén, míg az Északi-sark környékén szinte példátlanul enyhe időjárás uralkodott.
TRUMPBAN BÍZNAK
Az amerikaiaknak mindössze két nagy jégtörő hajójuk van, az oroszoknál ugyanakkor több mint negyven áll szolgálatban, szoros együttműködésben a fegyveres erőkkel, a hadiflottával. Moszkva a Putyin-időszak második felében máig tartó hatalmas katonai fejlesztésekbe kezdett az északi sarkkörön túli területein. Újranyitották, korszerűsítették a Szovjetunió idején létezett katonai támaszpontokat, sarkvidéki repülőtereket. Három éve megalakították az Észak nevű egyesített stratégiai parancsnokságot, amelyet egyenrangúvá tettek az Oroszország területén működő négy másik katonai körzettel. A hadiipar a meglévő haditechnikát, harcjárműveket, helikoptereket, repülőgépeket a sarkvidéki körülményekhez alakította át. Amerikai üzleti körök a kereskedelmi-gazdasági érdekeket a környezetvédelmi szempontok elé helyező Trump-kormányzattal új esélyt vélnek felfedezni Alaszka és a környező tengerszakaszok olaj- és gázkészletei kutatásának-feltárásának engedélyezésére. Az Obama-adminisztráció ezt ellenezte, hivatkozva az Északi-sarkvidék érzékeny környezetvédelmi helyzetére.
AZ ÉSZAKNYUGATI ÁTJÁRÓ
A klímaváltozással stratégiai erőátcsoportosítás várható a nemzetközi kereskedelemben kulcsfontosságú tengeri szállításban is. A Hósárkány nevű kínai kutatóhajó már feltárta a Kanada északi szigetvilágában kanyargó, várhatóan hamarosan négy évszakosan hajózhatóvá váló északnyugati átjárót. A kínaiak szemet vetettek az Oroszország északi partjainál lévő északkeleti átjáróra is. Ottawa és Washington összekapott az északnyugati átjárón, amelyet a kanadaiak a saját gazdasági érdekövezetükhöz sorolnak, míg a nemzetközi jog szerint nem az ő területük. A nevető harmadik itt is Kína lehet. Ha megindul a tömeges kereskedelmi hajózás ezen az útvonalon, a Sanghajból szállított áruk egy héttel korábban érnek az USA keleti partjára, mint ha a Panama-csatornát használnák. Hasonló a helyzet az EU-s piacokkal is, amelyeket a kínaiak az átjárón keresztül 25 százalékos szállítási költségmegtakarítással érhetnek el.
SZÁRAZFÖLDI LÁBAZAT
Egyre többen vetik fel egy az Északi-sarkvidék újrafelosztását rendező nemzetközi egyezmény szükségességét. Ebbe persze a geológusok is beleszólnak, mert az oroszok a tenger alatti, egészen a sarkkörön túl húzódó Lomonoszov-hátság nagy részét annak „orosz szárazföldi lábazatára” hivatkozva maguknak követelik, az alatta feltételezett hatalmas szénhidrogénkészletekkel együtt. Kanada mellett Dánia Grönland révén ugyancsak bejelentette gazdasági övezeti igényét a Lomonoszov-hátság képezte tengerfenék részeire.
