Kevesen tudják, de a Hősök terén eredetileg nem kőburkolat volt, hanem jórészt zöld felület, bokrokkal, dísznövényekkel, impozáns sétányokkal. Amikor azonban elkezdődött az 1938-as budapesti eucharisztikus világkongresszus szervezése, az előkészítés során hamar kiderült: szükség lesz a helyszínre a nagyszabású rendezvényekhez. Sőt, ez a terület végül az egyik kiemelt „terepe” lett a Gergely Jenő balos történész szavaival élve „katolikus show-nak”, ezért elkerülhetetlen volt az új burkolat elhelyezése.
A Horthy-korszakban sokat erősödött a katolikus egyház, új templomok épültek nagy számban, az egyháznak pedig komoly befolyása volt akár a közéletre is. A parlament akkor még működő felsőházában például főpásztorok is helyet foglaltak. Érdemes megjegyezni, hogy akkor még a kommunista államosítások előtt jártunk, így az oktatási rendszer nagy része szintén egyházi fenntartásban működött.
PÁPAI VIZIT
Bár a közélet európai szinten továbbra is viharos volt, egy év volt csupán hátra a második világháború kirobbanásáig, a harmincas évek második felét hazánkban mégis egyfajta – rövid és ingatag – békeidőként jellemzik szakértők, így minden adott volt egy olyan, valóban nagyszabású egyházi rendezvény megtartásához, mint a tizenkilencedik században Franciaországból induló eucharisztikus mozgalom nemzetközi seregszemléje. A katolikus hitben komoly szerepet kapó Oltáriszentség tiszteletére épülő lelkiség kifejeződését bemutató budapesti esemény méreteit a korabeli felvételeken kívül jól illusztrálja sok más mellett az a tény, hogy a Verdier párizsi érsek által celebrált szentmisén, amelyet szintén a Hősök terén tartottak, százötvenezer gyermek áldozott. A korabeli filmhíradók szerint az egyik, a Szent István-bazilikánál tartott szertartáson még a fővárosi közlekedési társaság alkalmazottai is díszesen felvonultak, ami jól illusztrálja, mennyire áthatott mindent a katolikus elkötelezettség.
Az akkori budapesti találkozó apropója egyébiránt az volt, hogy abban az évben volt az államalapító Szent István király halálának kilencszázadik évfordulója. Különlegesség, hogy végeredményben ez alkalomból járt először pápa Magyarországon, hiszen XI. Pius legátusaként az a Pacelli bíboros is köszöntötte személyesen a milliós tömeget, aki nem sokkal később XII. Pius néven foglalhatta el Szent Péter trónusát. Egy későbbi püspökkari körlevél szerint egyébként „ez a nagyszerű ünneplés hazánkban és külföldön is maradandó lelki élményt jelentett, kifejezte és Isten kegyelmével hatékonyan előmozdította a megértést, a cselekvő szeretetet, a hitet és a Gondviselésbe vetett bizalmat”. A találkozó himnusza azóta is felhangzik a katolikus templomokban.
JÖN A PÁPA IS?
A világháború és a kommunizmus évtizedei természetesen teljes mértékben kizárták, hogy ilyen eseményre ismét sor kerüljön Magyarországon, illetve a régióban, ám a rendszerváltozás után sem feltétlenül ez volt az első gondolata a sorait rendező katolikus egyháznak. Annál is inkább, mert a kilencvenes években kétszer is járt nálunk Szent II. János Pál pápa, ezek a találkozók pedig önmagukban is jelentős szervezést igényeltek.
Pár esztendeje Áder János államfő ismét próbálkozott ilyesmivel, amikor a 2016-os Szent Márton-emlékévre hivatkozva meghívta Ferenc pápát Magyarországra. Az egyházfő nem mondott igent, igaz, nemet sem, így volt némi bizalom abban, hogy a látogatás megvalósulhat. A migrációs krízis nyomán egymással – finoman szólva – nem éppen harmonizáló vatikáni és budapesti válaszok azonban egyre inkább sejteni engedték: nem valószínű, hogy az amúgy szintén elég sokat utazó Ferenc éppen hazánkba jönne el ebben az időszakban. Úgy tudjuk, a Szentszék részéről érkeztek is diplomáciai vonalon jelzések a magyar kormányzati kommunikáció finomítása, áthangolása érdekében.
2016. január 24. és 31. között a Fülöp-szigeteken, Cebuban rendezték meg az ötvenegyedik eucharisztikus világkongresszust, amelynek végén videóüzenetében maga a szentatya jelentette be, hogy a következő, 2020-as találkozó helyszíne ismét Budapest lesz. Egyházi berkekben felmerült, hogy ez egyfajta „kompenzáció” lehet Ferenc pápa részéről, amiért elmaradt a látogatása, ugyanakkor egyelőre az sem kizárt, hogy három év múlva ő is itt lesz az eseményen.
Mindenesetre az előkészületek már akkor megkezdődtek, amikor az Erdő Péter bíboros vezette delegáció hazaérkezett a Fülöp-szigetekről. A főpásztor úgy nyilatkozott: egy ilyen alkalom az ország-imázst is igen kedvezően befolyásolja. A délkelet-ázsiai országba amúgy több mint hetven államból érkeztek vendégek. Erdő Péter szerint a hitben való feltöltődésen túl ilyenkor a testvéri közösség érzése is erősödik, márpedig erre, vagyis az emberek és a népek közötti testvériség építésére „nálunk is igencsak szükség van, itt az ideje”. A főpásztor akkor azt mondta: elképzelhető, hogy Budapestre is milliós nagyságrendű tömeg érkezik 2020-ban.
JELMONDAT MÁR VAN
A találkozónak immár a Vatikán által jóváhagyott jelmondata is van (Minden forrásom belőled fakad), megalakult a kongresszus társadalmi bizottsága is, Áder János köztársasági elnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes vagy Darák Péter főbíró részvételével. A rendezvénnyel nem titkolt cél, hogy az esemény ne pusztán szakrális, kizárólag a hívőknek szóló programsorozat legyen, hanem például be lehessen mutatni a magyar kultúra értékeit is, lehetőség szerint minél közérthetőbb módon.
A magyar kormány kiemelten támogatja a megrendezéshez szükséges fejlesztéseket, beruházásokat. Még tavaly novemberben született döntés arról, hogy mintegy húszmilliárd forint jut erre a célra a központi költségvetésből. A kabinet egyelőre nyolc épület építését, átalakítását vagy felújítását tervezi 2019-ig, Csepelen sport- és kulturális rendezvények lebonyolítására alkalmas multifunkcionális csarnok építését is tervezik, az előkészítés már az idén elkezdődhet.
Vagyis, akárcsak 1938-ban, amikor még az Országgyűlés épületét is feldíszítették a Kossuth Lajos téren tartott rendezvények miatt, az eucharisztikus világkongresszus ezúttal is az egyház és az állam együttműködésével valósulhat meg.
Borítófotó: Ferenc pápa krakkóban szónokol. 2020-ban akár Budapestre is eljöhet (Kcper Pempel / Reuters)