Az egyházak részéről régóta hangoztatott kérést teljesítene a kormány egy minap megszületett törvénymódosító javaslattal. Az előterjesztést Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának a vezetője és Soltész Miklós egyházügyi államtitkár, KDNP-s képviselő jegyzi, s akár még az őszi ülésszak során elfogadhatja a parlament.
Ahogy arról egy korábbi cikkünkben már írtunk, az adórendszer 2010 utáni drasztikus átszabása révén évekig csökkent a felekezetek részére felajánlott szja-egyszázalékok összege, ezzel pedig felértékelődött a reménybeli kedvezményezettek tavaszi, a bevallás előtti időszakban szervezett kampányainak a jelentősége. A Figyelő által megismert tervezet nyomán az adott egyház településenként megismerhetné a javára felajánlást tett magánszemélyek számát, mégpedig elektronikus úton, sőt, amennyiben az érintettek ehhez hozzájárulnak, a nevüket és a lakcímüket is.
CÉLZOTTABB KAMPÁNY
Erről a lehetőségről egyházi vezetők régóta beszélnek, ezzel ugyanis célzottabb és konkrétabb „korteshadjáratot” tudnának szervezni a potenciális felajánlók irányában. Praktikusan: ha az adatsor alapján bebizonyosodik, hogy például a főváros I. kerületében tömegesen kínálnak fel adó-egyszázalékot a katolikus egyháznak, ott nem érdemes teleplakátolni az utcákat, vagy mondjuk sokat szórólapozni e célból.
A javaslat természetesen kitér arra is, hogy az említett adatokat az egyházak „kizárólag a vallási tevékenységükkel összefüggésben a magánszeméllyel történő kapcsolatfelvételre, tájékoztatás nyújtására” használhatják fel. Erre garanciát biztosítana a jogszabály. További kikötés, hogy a jövőben a nyilatkozatok érvényességének elősegítése érdekében az adóhatóság „célzottan tájékoztassa a magánszemélyt, ha a korábban megjelölt kedvezményezett már nem felel meg a jogszabályi feltételeknek – például az adott évre kizárták, vagy regisztrációja törlését kérte –, így a felajánló időben tud újabb nyilatkozatot benyújtani”.
VESZÉLYES AUTOMATIZMUS
A felajánlások számának a tekintetében egyébként nagyjából 2013-tól ismét növekedés figyelhető meg, ám továbbra is sokan vannak, akik egyáltalán nem jelölnek meg kedvezményezettet, holott csupán egyetlen ikszeléssel jár. E jelenség miatt az állam egy meghatározott szisztéma alapján évről évre úgynevezett kiegészítő támogatást biztosít az egyházaknak.
Ami a legújabb terveket illeti: a parlament elé kerülő dokumentum alapján az adózóknak nem kellene minden évben új nyilatkozatot tenniük a felajánlásokról, azok visszavonásig érvényesek lennének. Márpedig ily módon csökkennének az adminisztrációs terhek, s azok, akik esetleg figyelmetlenségből nem élnek ezzel a lehetőséggel, az automatizmus szerint mégis „ikszelnének”. Ez már csak azért is indokolt lenne, mert az adóbevallások többségét immár a NAV, azaz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az egykori APEH készíti, így ismét megnőtt annak a veszélye, hogy ha már magát a dokumentumot nem kell összeállítani, az egyszázalékos nyilatkozatot sem töltik ki az érintettek.
KITERJESZTETT VÁLLALÁS
Bár ennek kvázi orvoslását a kormány nemrég kifejezetten a Magyarországi Református Egyházzal kötött megállapodásban vállalta, az előterjesztés szerint valamennyi „bevett” egyházra érvényes lenne, s még az idén a kabinet is megalkotja a változtatáshoz szükséges további jogszabályokat, sőt, egy kormányhatározat is születik december 31-ig.
Nem érinti azonban a javaslat annak a lapunk által korábban ismertetett helyzetnek valamiféle feloldását, hogy az Alkotmánybíróság szerint az Országgyűlésnek a nem bevett egyházi kategóriába tartozó vallási közösségek számára is biztosítania kellene az adófelajánlás lehetőségét. Ennek az ügynek az Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség a „zászlóhordozója”. (Iványi nemrég azzal vonta magára a figyelmet, hogy Gyurcsány Ferenccel és Herényi Károllyal közösen kísérte a börtönig a Sukoró-perben szabadságvesztésre ítélt Császy Zsoltot.) Mivel ez az egyházi törvényt is érintené, az pedig kétharmados jogszabály, e kérdés rendezése vélhetőleg a következő kormányzati ciklusra marad.
