Egyensúlyra tervezett lengyel költségvetés

Mátrix
A Rzeczpospolita konzervatív-liberális napilap kormányhoz közeli forrásokra hivatkozva közölte, hogy a 2020-as állami büdzsé nem számol költségvetési hiánnyal, az állam bevételei fedezik majd a kiadásokat. Pár nappal ezután Mateusz Morawiecki miniszterelnök kijelentette: az 1989-es rendszerváltás óta jövőre először lesz kiegyensúlyozott a büdzsé a keddi kormányülésen elfogadott tervezet szerint.

NULLA DEFICIT

Ezzel tulajdonképpen a most ellenzékben lévő konzervatív-liberálisok évekkel ezelőtti álma valósulhat meg, csak éppen a nemzeti-konzervatív kabinet és parlamenti többség fegyverténye lesz. Az összes többi lengyel kormány azt feltételezte, hogy az állam közszolgáltatásainak a finanszírozásához hitel szükséges.

„A PiS-program harmadik pillére a stabil államháztartás. Ezt az ellenfeleink teljesen lehetetlennek gondolták” – mondta Mateusz Morawiecki a Jog és Igazságosság párt bydgoszczi fórumán. Az azt követő kormányülés után ismertetett tervezet szerint 2020-ban az állami kiadásokat és bevételeket azonos szinten tartják, a mérleg mindkét oldala 429,5 milliárd złotyt (32,3 ezer milliárd forint) tenne ki.

A lengyel kormánypárt legfrissebb javaslata meglepő, mivel 2020 különösen nehéz lesz az állami költségvetés szempontjából.

Egyrészt végrehajtják a Kaczyński ötöse néven elhíresült választási ígéreteket: ötszáz złotys (38 ezer forint) családi pótlék minden gyermek után a kibővített 500 plus program keretében, tizenharmadik havi nyugdíj, jövedelemadó-mentesség a fiatalok számára, az adómentes jövedelem magasabb plafonja és új buszjáratok a kisvárosokba.

Ezek a kiadások komoly terhet jelentenek az állampénztár számára, évente több mint 40 milliárd złotyt (kb. 3019 milliárd forint). Másrészt várhatóan a gazdasági fejlődés üteme nem lesz olyan dinamikus, mint 2018-ban.

Az adott körülmények között is a PiS be akarja bizonyítani a lengyeleknek, hogy példaértékű pénzügyi és gazdaságpolitikát folytat. Vagyis megengedheti magának a drága szociális programokat, amelyek ösztönzik a gazdaságot, s az állami büdzsét sem teszik tönkre. Ez egy erős ellenérv a folyamatban lévő választási kampányban az ellenzék állításával szemben, miszerint a Jog és Igazságosság gazdaságpolitikája a csőd szélére juttatja az országot.

A kormány nulla deficittel kapcsolatos terve persze így is rendkívül élénk és eltérő reakciókat váltott ki az elemzők, politikusok körében. Van, aki ezt a választási kampány részeként igyekszik beállítani, mások egy olyan véletlenszerű, egyszeri lehetőségként akarják láttatni, amely nem jelzi az államháztartás tartós egészségét, megint mások pedig a miniszterelnök történelmi jelentőségű sikerének tartják. „Állami költségvetés hiány nélkül! Ez lenne a makrogazdasági politika legfontosabb eredménye Lengyelországban legalább egy évtizede” – kommentálta egy közösségi oldalon Piotr Bujak, a PKO Bank vezető közgazdásza. A Dziennik Ekonomiczny jelentésben az intézmény közgazdászai azt írták, hogy „a forgatókönyv reális, ha sikerül fenntartani a stabil gazdasági növekedést és tovább javítani az adóbeszedést, valamint hozzájutni az egyszeri nagy bevételekhez”. Ez utóbbi alatt elsősorban a magánnyugdíjpénztárak (OFE) felszámolásából és a szén-dioxid-kibocsátási engedélyek aukciójából, továbbá az 5G-frekvenciák eladásából származó milliárdos összegeket kell érteni. Jakub Sawulski, a Lengyel Gazdasági Intézet (PIE) közgazdászának a véleménye szerint a kormány nem dönt majd a fiskális politika szigorításáról. A szakember úgy véli, a tervezet túl optimista, az áfából származó összegek túlzók. Mégis el lehet érni a kiegyensúlyozott költségvetést az egyszeri bevételeknek köszönhetően, az önkormányzati támogatások lefaragásával, valamint azzal, hogy a társadalombiztosító (ZUS) számára az eddigi támogatások helyett kölcsönt adnának.

 

AZ IDEI TERV

A 2019-es büdzsé 387,6 milliárd złoty (29,2 ezer milliárd forint) bevétellel és 416,1 milliárd złoty (31,3 ezer milliárd forint) kiadással számol. A 2018-as évet Lengyelország a GDP-hez mért 0,5 százalékos államháztartási hiánnyal zárta.

Az idei költségvetés adócsökkentésekkel is számol. Ilyen például a 26 év alattiak adómentessége, az eddigi 18 százalékos szja 17 százalékosra történő mérséklése. Érvényben marad a 9 százalékos, uniós viszonylatban a magyarországival együtt a legalacsonyabb társasági adó is.

A kiadási oldal tételei között szerepelnek továbbá a társadalompolitikai intézkedések költségei, összesen több mint 66 milliárd złoty (közel 5000 milliárd forint). Köztük van az 500 plus nagyszabású családtámogatási programra, továbbá az idén először kifizetett tizenharmadik havi nyugdíjakra szánt összeg.

Az egészségügyre GDP-arányosan több mint öt százalékot szánnak, a védelmi kiadások a NATO-követelményeknek megfelelően továbbra is nagyobbak lesznek két százaléknál, ez évhez képest mintegy ötmilliárd złotyval (387 milliárd forint) növelik azokat.

A tervezet a 3,7 százalékos gazdasági bővülés mellett a következő makrogazdasági alapfeltevésekből indul ki: a fogyasztói árak 2,5, a bérek és a nyugdíjak viszont összességében 6,3 százalékkal növekednek. (mti)

 

Borítófotó: Angela Merkel és Mateusz Morawiecki a világháború kitörésének 80. évfordulóján, Varsóban. Jó Irányba tart a lengyel gazdaságpolitika

A második világháború befejezésének  75. évfordulója lengyelországban. Magasra tették a mércét