Reformok a napirenden
Csalódottsággal fogadták az ágazati érdekképviseletek, hogy a kormány egyelőre nem döntött a Kásler-csomagként elhíresült komplex egészségügyi intézkedés valamennyi részletéről. Azt bizonyosan lehet tudni, hogy a két héttel ezelőtti ülésen a kabinet egy egész napot szentelt a témának, Kásler Miklós tárcavezető pedig részletesen felvázolta a terveit.
Nyilván kardinális kérdés a folyamatosan felmerülő béremelési igények kielégítése, ám jelen állás szerint csak a 72 százalékos ápolónői, illetve szakdolgozói béremelés a biztos, amelyre az idén 35 milliárd, jövőre 146 milliárd, 2021-ben 233 milliárd, 2022-ben pedig 423 milliárd forint jut a büdzséből. Az idén nyolc, a következő években 14, 20, majd 30 százalékos emelés lesz.
Orvosok a soron
Csakhogy az orvosok esetében nem született döntés, pedig az elmúlt hónapokban a kamara és más szervezetek is egyeztettek a szakminisztériummal, és állítólag több, általuk is támogatható verzió is a kormány elé került. Úgy tudni, az említett ülésen arra jutott a kabinet, hogy tovább kell tárgyalni az érintettekkel. Valószínűnek tűnik azonban, hogy a jövő évi költségvetés május végi benyújtásáig megszületik a szükséges határozat.
Az orvosok bérét legutóbb 2017 novem-be-rében emelték, százezer forinttal, a 2016-os, 107 ezer forintos emelést követően. Az Emmi számításai szerint míg egy 8 éves gyakorlatot szerzett orvos 2010-ben 251 ezer forintot keresett, 2018-ban 778 ezret. Egy 20 éves gyakorlattal rendelkező pedig 364 ezer helyett 813 ezret.
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a legutóbbi Kormányinfón jelezte, a humántárca ugyancsak tárgyal a fogorvosokkal, akik a háziorvosi ellátás támogatásához képest kevésnek tartják a finanszírozásukat. Gulyás szerint az ideális az lenne, ha az orvosok és az ápolónők is olyan jövedelmet kapnának, hogy megszüntethető legyen a hálapénz, amely felett az elmúlt időben mindenki szemet hunyt, mert soha nem volt ehhez elég jó állapotban az egészségügy. A kormány ennek szellemében társadalmi vitát indítana a jelenségről. Jelenleg a szolgáltatást követően, önkéntesen adott hálapénz nem büntetendő, illetve az adott kórház döntésétől függ.
Tartalékos források
Az egészségügy finanszírozása kapcsán évtizedek óta felmerülő probléma, hogy lenne még tartalék a rendszerben, csak egyes intézmények egész egyszerűen rosszul gazdálkodnak. Addig pedig, amíg ezt nem sikerül tisztázni, felelőtlenség lenne több pénzt biztosítani a kórházak számára. Pedig az adósság, ha nem is a 2010 előtti mértékben, de folyamatosan újratermelődik, a kormány pedig az év végén ezt jórészt rendezi. Az Emmi most „rendszerszintű javaslatot” készít a folyamatos eladósodás megállítására, a Magyar Nemzet információi szerint a kormány-előterjesztésben szerepelni fog, hogy az intézmények felügyeletének és irányításának megerősítése érdekében épüljön ki egy kontrolling- és monitoringrendszer, illetve az is, hogy változtassanak a szakrendelők és a kórházak finanszírozásán. Az előbbi a gazdálkodási fegyelem javítása miatt, az utóbbi pedig azért lényeges, mert minden ágazati és külső szakértő egybehangzó véleménye szerint alulfinanszírozott az egészségügy. A fenntartható működést célzó javaslatról azonban eddig szintén nem döntött a kormány.
Ez talán nem is olyan meglepő, hiszen a híresen nagy lobbierejű kórházigazgatókon korántsem olyan könnyű „átverni” a radikális változásokat. Egyelőre ott tart a folyamat, hogy az átmeneti időszakban a leginkább eladósodott tizenhárom kórházba költségvetési felügyelőket neveztek ki, a jelenlegi vezetők közül pedig többeket menesztenek, a pozícióikra új pályázatokat írnak ki. A felsőoktatáshoz hasonló, a gazdálkodási fegyelmet betartató kancellárok intézményének egészségügyben való alkalmazásának ötletét korábban Varga Mihály pénzügyminiszter is felvetette, ám ez jórészt a Kórházszövetség ellenállásán bukott el. Mondván, ami egy egyetemnél bevált, egy kórháznál attól még nem alkalmazható.
Varga most arról beszélt, a pénzügyi felügyelők 2020 júniusáig maradnak az érintett intézményeknél, és vétójoguk lesz. A központi költségvetési szervként működő kórházak lejárt adóssága február végére több mint 23 milliárd forint volt.
Anarchikus viszonyok
A humántárca még tavaly elrendelte az adósságállomány áttekintését, s arra jutott, hogy annak mintegy kétharmadáért 28 kórház a felelős. A Magyar Államkincstár adatai szerint a Honvédkórház tolja maga előtt a legtöbb, 2,2 milliárdos összértékű kifizetetlen számlát, csakhogy az ottani vezetésre az Emminek nincs közvetlen ráhatása.
Ugyancsak tavaly az Állami Számvevőszék szakemberei vizsgálták az egészségügyi intézmények pénzügyeit és a vagyongazdálkodásukat, a 2014–2016 közötti időszakot, és szinte valamennyi intézményben találtak problémákat. Az eredmény elgondolkodtató: egyik kórháznál sem volt átlátható és elszámoltatható a közpénzfelhasználás. Akkor az ÁSZ elnöke, Domokos László az egyik interjújában egyenesen az állította, hogy volt, ahol pénzügyi szempontból „botrányos, anarchiára jellemző” állapotok uralkodtak. Ezek után lépett a kormány, s nevezett ki már akkor költségvetési felügyelőket egyes helyekre, akiknek a működését a pénzügyi tárca „jótékonynak” nevezte. A java tehát még hátravan.
Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgatója egy konferencián a továbblépési irányok között említette az úgynevezett teljesítményvolumen-korlát szabályozás felülvizsgálatát, a feladat- és nem kapacitásalapú befogadási rendszert, az átfogó és rendszeres adatgyűjtést, vagyis az ellátási költségigény-felmérést, az elszámolási szabályok felülvizsgálatát, valamint az eredményalapú finanszírozási elemek beépítését. Az tehát továbbra is kérdés, hogy melyik utat választja a kormány, ám ha megszületik a döntés, és beválik, az némi túlzással történelmi léptékű eredménynek lesz tekinthető.
Több lett a szűrés
Kásler Miklósnak kvázi szívügye a népegészségügy, ezen a téren ráadásul bőven van mit felmutatni. Horváth Ildikó államtitkár szerint legalábbis kedvező változást hoztak az eddigi intézkedések. Idesorolható a közétkeztetés reformja, a mindennapos iskolai testnevelés, a népegészségügyi termékadó bevezetése. Az adatok szerint a gyermekek elhízása megállt, csökkent az egészségkárosító összetevőket tartalmazó élelmiszerek forgalma, de a daganatos megbetegedések száma is. Ugyanakkor van még hova fejlődni.
Az egyik kiemelt cél, hogy minél többen vegyenek részt az ingyenesen biztosított szűréseken, amelyek körét folyamatosan bővítik. Kásler több alkalommal is beszélt arról, hogy új egészségügyi kultúrát kell meghonosítani, olyat, amely a hangsúlyt a megelőzésre, s nem a kezelésre helyezi. Mondhatnánk úgy is: ne „betegségügyről”, hanem valóban egészségügyről beszéljünk.
A tavaly év végén – kissé döcögősen – elindított vastagbélszűrési program mindenesetre jó ütemben halad, a postai úton kiküldött meghívólevelek száma április közepéig 223 ezer volt. Az otthoni mintavételhez szükséges egységcsomagot már 70 ezren vették át, nem negatív eredmény 4323 volt, kolonoszkópiára beutalót kapottak száma pedig 1526 volt. Az idén 778 ezer meghívólevél kiküldését tervezik.
Az államtitkár közlése szerint emellett dolgoznak azon, hogy a veszélyeztetett lakossági csoportokban a speciális, alacsony dózisú CT-vel végzett tüdőszűrés is bekerüljön a népegészségügyi szűrések közé. De van szándék arra is, hogy növeljék az emlőszűréseken résztvevők számát.
Hétszázmilliárd
Bizonyos szempontból egyszerűbb kérdés az infrastruktúra fejlesztése. Ezt is érinti a komplex csomag, amelynek információink szerint kifejezetten ambiciózus forrásigényeit aligha tudja teljes mértékben kielégíteni az ország gazdasági teljesítménye. A vidéki kórházak után, amelyekre 500 milliárdot költöttek az elmúlt években, most a legyengült budapesti ellátáson van a sor. A következő években megújulnak a szakrendelők, négy centrumkórházat alakítanak ki, ezek közül az egyiket, a dél-budait zöldmezős beruházásként. Az Egészséges Budapest Programra 700 milliárd forintot szánnak, a forrás biztosított – erősítette meg a napokban Gulyás Gergely.
Komolyabb falat a magán- és a közegészségügy szétválasztása, amit ugyancsak prioritásként kezel a humántárca. A kormány döntése értelmében a bérelt magánberendezések, műszerek számát minimálisra csökkentenék vagy megszüntetnék. Ehhez persze pénz kell, amit biztosítanának is. Konkrétan a PPP-hez hasonló konstrukciók megszüntetése a cél, vagyis az, hogy a közintézményekben ne lehessen a magánpraxisokat kiszolgáló vizsgálatokat elvégezni. Ez nyilván az egyébként érzékelhetően apadó várólisták további csökkenését is jelentené. Szimbolikus kormánydöntésnek tekinthető, hogy a miskolci kórháznak 1,8 milliárd forintot biztosít a költségvetés két sugárterápiás berendezés beszerzésére.
Borítófotó: Sürgősségi ellátás. Az Újraélesztési egység a debreceni klinika területén éri el a bajban lévőket
