NÉMET TARTOMÁNYI VÁLASZTÁSOK
Az idén négy tartományi választás lesz Németországban. A sort Bréma kezdi, ahol az EP-szavazás napján, május 26-án választanak új helyi vezetést. 2019-ben kilenc önkormányzati voksolás is lesz, ám ezek jelentősége eltörpül a tartományi választások mellett.
AFD KONTRA ZÖLDEK
A tartományi szavazásoknak a 2017-es Bundestag-választási évben szintén nagy jelentőségük volt, hiszen az esztendő elején a Martin Schulz akkori szocdem listavezető személye körül kitörő valóságos politikai hisztéria is a márciusi Saar-vidéki voksolással tört meg. A berlini kormányváltásnak a szociáldemokraták által dédelgetett reményét a CDU 40,7 százalékos Saar-vidéki eredménye hamar lelohasztotta, s ez egyben stabilizálta Angela Merkel kancellári és pártelnöki pozícióját is.
A májusi brémai választás leginkább a bevándorlásellenes AfD szereplése miatt sorsdöntő, hiszen a Bundestagban jelenleg ez a párt adja a legerősebb ellenzéki frakciót. Az országos közvélemény-kutatásokban azonban a Zöldek számítanak a legerősebb ellenzéki pártnak, húsz százalék körüli támogatottságukkal messze megelőzve a 14 százalék körül vergődő, népszerűtlen szocdemeket.
A régi tartománynak számító Bréma a nyugati pártok hazai pályája, míg az őszi választásoknak otthont adó három keleti tartomány az AfD fellegvárai közé tartozik. Az alacsony küszöb mellett zajló, arányos és pártlistás EP-szavazáson kívül tehát a brémai voksolás lesz sokáig a német politikai hangulatot a legjobban meghatározó indikátor. Ezért ilyen fontos ez a választás.
A tétet mutatja, hogy a német politikában ritka kivételnek számító politikusok elleni erőszakra is itt került sor. Három ismeretlen megtámadta és félholtra verte Frank Magnitzot, az AfD helyi elnökét és Bundestag-képviselőjét. A tettet minden párt elítélte, ám a felelősök keresése már ízelítőt ad a kampányból.
Az AfD a „vörös-zöld uszítás” eredményének látja a politikus megverését, arra utalva, hogy az SPD és a Zöldek politikusai versenyben ítélik el a párthoz tartozókat, és tapsolnak az olyan jelenségek láttán, mint amikor kocsmárosok nem szolgáltak ki AfD-politikusokat és -szavazókat, vagy karácsonykor egy drezdai moziból kidobtak egy AfD-s Bundestag-képviselőt a Brian élete című film vetítéséről.
PROTESTSZAVAZATOK
Az AfD és a Zöldek tehát a második helyért versenyeznek egymással, ezért a verést is ezen a prizmán át nézik. A mainstream sajtó a rendőrségre hivatkozva napokon át cáfolta a be-ván-dor-lás-el-le-nes párt azon kezdeti állítását, miszerint egy szöges farúddal verték volna meg a helyi elnöküket. Azonban minél tovább és élesebben támadja a mainstream sajtó és hatalom az AfD-t, annál többen szavaznak rájuk, a tapasztalat alapján protestből.
A párt most tehát áldozati szerepben tetszeleg, de a Zöldek sem adják fel, és a médiában szélesen tárgyalt klímaváltozás terén erősítenek. A brémai zöldpárt a városban 30, az autópályákon 120 km/h sebességkorlátozást vezetne be, így csökkentve a károsanyag-kibocsátást.
A kutatások szerint Bréma nem hoz politikai földrengést, így az őszi három keleti tartományi választás dönt Merkel és a nagykoalíció politikai sorsáról.
Borítófotó: Tüntetés az AfD ellen Németországban. Minél többen támadják őket, annál többen szavaznak rájuk
