A Hszinhua hírügynökség jelentése szerint a kommunista pártvezetés mind a tizenöt különleges fegyelmi felülvizsgáló bizottságát útnak indították az ország harminc tartományi szintű régiójába, ahol állami vállalatokat ellenőriznek, s átvilágítják a helyi párt- és állami vezetést. Ez az új ciklus (a XIX. pártkongresszus óta eltelt négy hónap) első ilyen hulláma. 2012, a XVIII. pártkongresszus óta összesen 12 ilyen kampány indult. A bizottságok tagjai hónapokat töltenek az adott intézménynél, cégnél, meghallgatva a dolgozóktól érkezett jelzéseket, információkat.
A HSZI-DINASZTIA
A Hongkongban megjelenő South China Morning Post értesülései szerint a kínai hatalmi apparátus 1,3 millió tagja ül börtönben. Vaszilij Kasin, az Orosz Tudományos Akadémia Távol-keleti Tanulmányok Intézetének a főmunkatársa, Kína-szakértő egy cikkében a Mennyei Birodalomban történő tisztogatásokat a múlt század hatvanas-hetvenes éveiben, a szélsőséges kommunista ideológiai „osztályharc”, a nagy kulturális forradalom idején végrehajtott letartóztatási hullámmal, vagy a Szovjetunióban 1936–37-ben végbement hasonló folyamatokkal méri össze.
A régi időket idézi az is, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök és pártfőtitkár hatalma bebetonozására készül, alkotmánymódosítást tervez. A Csiefangcsün Pao, a kínai hadsereg központi napilapja a minap vezércikkben állt ki a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának javaslata mellett. E szerint az alkotmányból törlik azt a korlátozást, amelynek alapján az ország elnöki és alelnöki posztján lévő vezetők csak két választási időszakban tölthetik be ezeket a pozíciókat.
A távol-keleti állam törvényhozása, az Országos Népi Gyűlés a napokban dönt a kérdésben – a végeredmény aligha kétséges. A Kína elkövetkezendő éveit, évtizedeit meghatározó új politika a Hszi Csin-ping gondolatai az új érába vezető kínai arculatú szocializmusról című dokumentum köré épül fel. Az elnök ezzel a sajátos ottani szocializmus felépítésének a második szakaszát akarja megteremteni.
AZ ÚJ KÍNA
Persze, hogy kiállt a hadsereg lapja az első számú vezetés mellett. Mi mást is tehetett volna? Ugyanakkor a közelmúlt tisztogatásai a fegyveres erőket sem kerülték el, magas rangú tisztek tízezrei ellen indult eljárás. Hszi Csin-ping, aki egyben a hadsereg főparancsnoka is, a katonai vezetésben végrehajtott purgálással készít helyet azoknak a híveinek, akikre alapozva tovább erősíti a haderőt, az új éra egyik legfontosabb komponensét, Kína ismételt naggyá tételének egyre fontosabb eszközét. Ezt a folyamatot tükrözi az elmúlt néhány év hadseregfejlesztési programja, mind technikai, mind szervezési vonatkozásban – és a törekvés, hogy az ország mint katonai nagyhatalom is kilépjen a világba. Ezt az egyre szaporodó külföldi támaszpontok száma is jelzi.
A vezetőnek meglesz a hatalma ahhoz, hogy nagy tervét, a kínai arculatú fejlett szocializmus felépítését megvalósítsa. A fegyveres erőknél, a pártapparátusban, a közigazgatási szervezetekben végrehajtott tisztogatás célja, hogy lecseréljék a gazdasági fejlődés korábbi, engedékenyebb, „mindent szabad, ha a párt is engedi” időszakához kötődő vezetőket. Akik abban a periódusban az állami megrendelések (infrastruktúra-fejlesztés) célzott odaítélése útján is megalapozott nagy vagyonokból kenőpénzek formájában részesültek.
Az új érát a társadalmi szolidaritásnak, a kialakult hatalmas vagyoni-életszínvonalbeli különbségek csökkentésének, az igazságosabb berendezkedésnek a deklarált célja jellemzi. Kína az internetet is teljes ellenőrzése alá vonja. Már megindult a nagy magánszolgáltatók, a Tencent, a Baidu, a Weibo és a Youku Tudou (a kínai YouTube) részvényei néhány százalékának állami kézbe vétele – különleges jogokkal.
Ez az útválasztás az ország fejlődésének változó külső-belső feltételeit is tükrözi. A bérek emelkedésével lezárul az exportoffenzíván, országon belül pedig a hitelből felépített, gyakran csak presztízscélokat szolgáló infrastruktúra-elemek, hidak, lakótelepek, utak építésén alapuló korszak. A tisztogatásokkal, vezetők, káderek bebörtönzésével megalapozott folyamat a nagy társadalmi különbségeket mérsékelné. Ez rejlik a „szolidaritás” szó mögött – mellesleg hozzájárulva a belső fogyasztáson, a szélesítendő középosztályon alapuló gazdasági modell kialakításához.
A leváltási-tisztogatási procedúra, mint a cikk elején jeleztük, már az előző pártkongresszus után megkezdődött. Az alapokkal, a helyi, alacsony szintű irányítókkal kezdték. Aztán fokozatosan haladtak egyre feljebb. Végül ez a hullám elérte a legmagasabb posztokat, a kommunista párt csúcstestületét, a politikai bizottságot, sőt annak állandó bizottságát is.
CSALÁDI BÖRTÖN
A Talienből, a hatalmas kelet-kínai ipari-kereskedelmi városból induló – forradalmi dinasztiából származó – tehetséges Po Hszi-lajt a kilencvenes években úgy emlegették, mint „kommunista koronaherceget”, a jövendő Kína lehetséges vezetőjét. Modern, nyugati gazdaságfejlesztési nézetektől sem idegenkedő politikusként gyakran találkozott a pekingi külföldi tudósítói kar tagjaival is. Talient ő tette húsz évvel ezelőtt az ország egyik legdinamikusabb, legrendezettebb városává.
Ma Po Hszi-laj a Peking melletti Csincseng börtön lakója. Apja, Po Ji-po, a „reformista” Kína egyik vezető alakja is itt raboskodott a hatvanas években. Vörösgárdista fogvatartói mindennap kínozták, feleségét agyonverték. Az akkor 16 éves Po Hszi-lajt is lecsukták, majd a normalizálódás, a reformkor, a Teng Hsziao-ping-éra beköszöntével mindketten kiszabadultak. Ám a magas rangú párt- és állami vezetőket őrző börtön 2018 elejére olyannyira megtelt, hogy a hagyományos holdújévi látogatófogadást, az ünnepi vacsora, a csiaoce gombócok vagy a hotpotok szeretteikkel való együttes elköltését sem engedélyezték az idősebb fogvatartottaknak.
Borítófotó: Börtönt utánzó étterem Kínában. Hszi Csin-ping leszámolt politikai ellenfeleivel
