Răzvan Cuc közlekedési miniszter állt elő azzal az ötlettel, hogy szereljenek fel kamerákat, és kövessék drónokról az autópálya-építő telepeken zajló munkálatokat. A miniszternél az verte ki a biztosítékot, hogy az erdélyi Torda–Szászsebes autópálya (A10-es) – amely összeköti az észak-erdélyi A3-as és a dél-erdélyi A1-es sztrádát – egyik szakasza igen lassan épül. Közölte: hamarosan meghirdetik a közbeszerzési eljárást a kamerák és a drónok megvásárlására. Kilátásba helyezte, hogy szerződést bontanak azokkal a vállalkozókkal, amelyek nem mozgósítják megfelelően embereiket, és nem hoznak elegendő gépet az építőtelepekre.
Romániában az autópálya-építés csak a 2000-es évek elején kezdte el foglalkoztatni komolyan a politikusokat. Traian Băsescu volt államelnök közlekedési miniszterként az ezredforduló körül még úgy vélte, Romániának nincs szüksége autópályákra, mert egyrészt a forgalomsűrűség, másrészt az akkor a gazdasági csőd szélén támolygó ország pénzügyi helyzete nem indokol ilyen nagy horderejű beruházásokat. Csakhogy a valóság hamarosan rácáfolt a később elnöki székbe kerülő Băsescura – aki hamar véleményt is változtatott –, mert az országutak azóta is folyton bedugulnak, s a korszerű infrastruktúra hiánya a gazdasági fejlődés egyik fő kerékkötőjévé vált.
A román úthálózat ötöde országút, összesen 17 612 kilométer, autópálya pedig mindössze 747 kilométernyi épült. (Egyébként több mint 10 ezer kilométernyi megyei és alsóbbrendű útszakaszon még aszfalt sincs.) Tavaly egyetlen kilométer sztráda sem épült, a közlekedési miniszter ez évre 90 kilométer átadását ígérte. Jelenleg Bukarestből a Fekete-tenger partja felé lehet autópályán közlekedni, ez az A2-es jelzésű, Konstancáig összesen 211 kilométer. A leghosszabb összefüggő autópálya a IV. európai közlekedési folyosó nyomvonalán haladó dél-erdélyi sztráda, az A1-es, amely Nagylaktól Aradon és Temesváron áthaladva jut el Nagyszebenig. Ennek a középső részén, Lugos és Déva között, azonban még hiányzik egy 72 kilométeres szakasz, amelynek átadását több csúszás után legutóbb 2021-re ígérték. Nagyszebentől Bukarest felé azonban a Déli-Kárpátokat már nem szeli át sztráda, a Piteşti-ig tervezett 117 kilométeres szakasz megvalósíthatósági tanulmánya most készül. Piteşti-től Bukarestig viszont már 45 éve elkészült a mintegy 100 kilométeres, a rendszerváltásig az egyetlen romániai autópálya-szakasz. A borsi magyar–román határátkelő és Brassó közötti nyomvonalon haladó, 415 kilométer hosszúra tervezett észak-erdélyi A3-as autópályából a 2002-ben történt alapkőletételtől mostanáig mindössze 52 kilométer használható Gyalu és Torda között, ami lehetővé teszi Kolozsvár elkerülését. Egyelőre a magyar–román határtól Marosvásárhelyig tűnik egyáltalán biztosnak az A3-as megépítése, de ezt a projektet egyelőre nem európai uniós pénzekből finanszírozzák a dél-erdélyi autópályával ellentétben, így nehéz megjósolni, mikor lesz kész. (Még a határtól Berettyószéplakig tartó 60 kilométeres szakasz 2018-ra ígért befejezése is kérdéses.)
Romániában sokan a korrupcióellenes küzdelemtől remélték a közberuházások felgyorsulását és hatékonyabbá válását, de reformok híján az eljárások még nehézkesebbé váltak. Igazságtalan lenne csak az építtetőket hibáztatni a korszerű infrastruktúra hiánya miatt, hiszen például a Maros megyei Marosugra és Nyárádtő közötti szakasz kivitelezője egy év várakozás után most kapott építési engedélyt, amely a környezetvédelmi engedély kibocsátása körüli bonyodalmak miatt késett. A fél éve hivatalba lépett kormány 2 milliárd eurót szán 2020-ig sztrádaépítésre.
