PÁNIKOL A MINISZTER
Ez év áprilisáig Szlovénia hárommilliárd eurós keretösszegéből összesen hatszázmillió érkezett meg Brüsszelből. Az illetékes ljubljanai hivatal serkentő figyelmeztetése szerint a pályázóknak már nem maradt idejük a különböző „manőverekre”, gyorsan, hatékonyan kell cselekedniük a minél több pénz lehívása érdekében. „Be kell tartani a problémamegoldás tervét” – így a felhívás. Ez nagyjából annyiból áll, hogy a szerv ott egyszerűsít az eljárásban, ahol csak lehet.
„LEVEGŐBEN A MÁSODIK VÁGÁNY”
Tény, hogy a kohéziós forrásokból délnyugati szomszédunk leginkább infrastrukturális és környezeti projekteket szeretne megvalósítani, s ezek jó része a különböző engedélyek kibocsátása és/vagy a hatástanulmányok miatt késik. Vannak azonban nagy számban egyszerűen gyengén elkészített projektek is. Továbbá megkérdőjelezhető a vészjelzést kiadó hivatal szakszerűsége, mivel a források lehívásához szükséges elektronikai rendszer, amelyre megközelítőleg hatmillió eurót költöttek az elmúlt években, még mindig nem működik tökéletesen, sőt.
A kohézióért felelős kormányszerv hat, az unió által még nem vagy csak részben megerősített, illetve csupán a közelmúltban jóváhagyott projekt megvalósítását tartja nagyon fontosnak, s tekintettel az időszűkére, veszélyeztetettnek minősíti ezeket. Ezek között van a Magyarországon is jól ismert, a koperi kikötő fejlesztéséhez elengedhetetlen „második vasúti vágány” terve, amelynek a megvalósításához mintegy nyolcvanmillió euró uniós támogatási összegre is számít Szlovénia.
LIKVIDITÁSI GONDOK LEHETNEK
De más vasúti beruházások finanszírozása is veszélybe került, pedig összesen 140 millió euróra számítanak. Függőben van például Novo mesto város kerülő útjának a megépítése, amelyhez negyvenmillió kellene, vagy Ljubljana szennyvízrendszerének a korszerűsítése egy hetvenmilliós EU-s finanszírozással. Több térség, illetve város árvízvédelmi rendszerének a felújításához nagyjából százmillió eurót kellene lehívni. Az előbbiek mind országos jelentőségű projektnek számítanak, de hasonló az elmaradás regionális és önkormányzati szinten is, vagyis a rendszer egyszerűen nem működik.
Erre figyelmeztetett a kohéziós tárca öt hónapja hivatalban lévő vezetője, Iztok Purič is. Attól tart, hogy az országban likviditási gondok lesznek, amennyiben nem folyósítják a pénzt az EU-ból. A miniszter szerint uniós szinten szintén késedelem mutatkozik, és arra is emlékeztetett, hogy Szlovénia még 2014 és 2015 folyamán is a 2007–13-as költségvetési időszak projektjeivel foglalkozott. Akkor sikerült lehívnia az előző időszak keretének a negyven százalékát. Purič úgy véli, valószínűleg hasonlóan alakulnak majd a dolgok a jelenlegi időszakban, így 2019 és 2023 között évi ötszázmillió euró lehívására számít, valamint a brexit miatt arra, hogy a következő költségvetési időszak első évei „szűk esztendők” lesznek.
