KÖTELÉKEK
Oroszország egyetemein mintegy negyedmillió külföldi diák tanul. Egyes nyugati szervezetek, médiumok azzal vádolják Moszkvát, hogy a hallgatók odacsábításával is a „puha erő” (soft power) befolyásolási politikáját alkalmazza. Mások szerint ez általános, hiszen a legtöbb határon túl tanuló bizonyos mértékig kötődik ahhoz az országhoz, ahol a felsőoktatási tanulmányait folytatta. Magyarország és Vietnam között a délkelet-ázsiai állam nálunk végzett polgárai például mind a mai napig erős köteléket alkotnak, segítik a kétoldalú politikai, gazdasági kapcsolatokat. Kisebb-nagyobb mértékben minden külhoni diákokat fogadó ország a „puha erő” gyakorlásának tekinti a nála tanulók megnyerését. Franciaországban a frankofón birodalom, Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban az angolszász értékek, Oroszországban az „orosz világ” eszmerendszere hat az egyetemistákra.
KÜLFÖLDI DIÁKOK
Moszkva nemrég újraélesztette azt a szovjet hagyományt, amely politikai célokra használná ki a hallgatók külföldön folytatott tanulmányait – vélekedik a The Conversation című angol–ausztrál lap. Ám a Nagy-Britanniában tanuló mintegy négyezer főre vajmi kevéssé hatott a Kreml felhívása, hogy „London oroszellenes kampánya” miatt térjenek haza – teszi hozzá az újság.
Az oroszoknál a határon túlról érkezett diákok aránya a felsőoktatásban az ország méreteihez képest nemzetközi összehasonlításban nem nagy. A lakosságszámban csaknem nagyságrenddel kisebb Kanadában kétszázezer külföldi tanul. Igaz, a jóval népesebb Kínában csak 130 ezer, ám egymillió kínai szerez felsőfokú képesítést kinti egyetemeken. Több mint kilencszázezer külhonival az Egyesült Államok listavezető a vendégdiák-fogadásban. Nagy-Britanniában 430 ezer, Franciaországban 240 ezer, Németországban megközelítőleg 230 ezer, Japánban 130 ezer határon túlról jövő tanul. Az UNESCO statisztikai hivatalának 2018-as adatai szerint Magyarországon több mint 26 ezer külföldi diák él, ez arányaiban több az oroszországinál.
IRÁNY A NEMZETKÖZI ELIT
Mindazonáltal a legismertebb szovjet-orosz intézmény, a Népek Barátsága Egyetem (amely egykoron Patrice Lumumba meggyilkolt afrikai államfő nevét viselte) mai rektora, Vlagyimir Filippov úgy fogalmaz: céljuk olyan diákok képzése, akik a nemzetközi elithez tartoznak. Minthogy más (nyugati) intézmények végzőseivel kell versengeniük, megfelelő színvonalú tudást kapnak – mondta. Az egyetemen egy szemeszter alaptandíja a külföldieknek négyezer dollár.
Oroszország ma alaposan kihasználja, hogy Ázsia, Afrika, Latin-Amerika korábbi és mostani vezetői közül a szovjet időkben jó néhányan tanultak a fővárosban. Sam Nujoma, Namíbia első elnöke, a Lenin-békedíj kitüntetettje sokat tett azért, hogy az oroszok visszatérhessenek Afrikába. Moszkvai források szerint Walvis Bay (ahol Nujoma egy ideig dolgozott) mélytengeri kikötőjével alkalmas lenne orosz tengeralattjáró-bázisnak.
A SAKÁL
Carlos, a Sakál, a múlt század második felének egyik legismertebb, venezuelai származású szélsőbaloldali terroristája is megfordult a Lumumba Egyetemen. Igaz, 1970-ben kirúgták. Carlos, aki jelenleg életfogytiglani börtönbüntetését tölti Franciaországban, tanult a Sorbonne-on és a London School of Economicson, a nyugati világ két elit egyetemén is.
Borítófotó: Ünnepség Massachusetts állam Harvard egyetemén. Itt 10 ezer, Amerika-szerte 900 ezer a vendégdiákok száma, Oroszország 2025-re 710 ezer külföldit szeretne
