Június közepén érkezhet először amerikai cseppfolyós földgáz (LNG) Kelet-Európába. A történelmi jelentőségű szállítmányt az állami tulajdonú lengyel PGNiG SA olajvállalat rendelte meg az amerikai Cheniere Energytől. A tanker a texasi Sabine Passból indul, és a Balti-tengeren kiépített terminálon fogadják.
Tavaly Nyugat-Európában Portugália volt az első vásárló, a volt szocialista országok így alig egy év lemaradással követik a kontinens fejlettebb részét.
„Száz év után csökken a gázellátás geopolitikai kockázata” – kommentálta az eseményt Varró László, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezető közgazdásza. A szakember azt emelte ki, hogy az Egyesült Államok és Ausztrália képében az arab és fekete-afrikai országoknál jóval stabilabb szereplők jelentek meg az exportpiacon.
A lengyel kapu?
A lengyel kormány egyértelműen jelezte: aggasztó, hogy a hatalmas ország gázszükségletének kétharmadát a Gazprom fedezi, szeretnének több forrásra támaszkodni. Nemcsak Amerika felé fordulnak, a tengerentúli import mellett egy csővezeték építése is szóba került Norvégiával.
A PGNiG egyébként februárban nyitott LNG-kereskedelmi irodát Londonban. Ennek vezetője, Piotr Woźniak akkor elmondta: Lengyelország lehet a Kelet-Közép-Európára nyíló kapu az amerikai gáz számára.
Ahogy egész Európát, a keleti régiót is az orosz gáz uralja. A több évtizedes politikai-gazdasági együttműködés alatt kiváló infrastruktúra épült ki, amely Ukrajnán keresztül nyugat felé szállít. A tengeri úton érkező LNG csak akkor lehet tényező a térségben, ha egy észak–déli irányú szállítóhálózatot is építenek hozzá.
Késlekedő horvátok
Az erre a célra megálmodott energiafolyosó északi végpontja már adott, a lengyelországi Świnoujście, a déli pedig a lassan másfél évtizede tervezett Krk szigeti LNG-terminál lenne. Ezzel Kelet-Közép-Európában valós alternatíva lehetne a földgáz beszerzése a világpiacról.
Horvátország eredetileg a szárazföldön épített volna nagy kapacitású LNG-visszagázosító üzemet, most viszont egy kisebb teljesítményű úszó terminál tűnik elérhetőnek Omišalj közelében. Jelentős előrelépés az ügyben, hogy februárban az Európai Bizottság úgy döntött: 102 millió euróval (mintegy 31 milliárd forint) támogatja a 363 millió eurós krki terminál építését. Ennek ellenére a legfrissebb hírek újabb halasztásról szólnak. Az építő LNG Croatia vezérigazgatója egy szakmai konferencián elmondta: 2018 első negyedévére halasztották a döntést a beruházásról. Goran Frančić szerint 2019 végén vagy 2020 elején futhatnak be az első LNG-szállítmányok a terminálra.
A horvát vállalatnál azzal számolnak, hogy az LNG-re a csökkenő gázárak mellett is lesz kereslet, és az üzembe állásig megtalálják a létesítmény leendő bérlőit.
Krkről északra csővezetéken szállítanák az immár újra légnemű földgázt, ahogy Lengyelország felől is délre; Szlovákia és Csehország felé egyaránt 2019-re készülhetnek el a vezetékek. Emellett szóba került, hogy esetleg vízi úton, uszályokon is megvalósítható lenne a déli irányú szállítás.
Alkupozíció
Ha csak az árat nézzük, Kelet-Európában az LNG nem versenyezhet az orosz gázzal. Hiába az amerikai palagáz árának látványos esése, a drága átalakítás és szállítás miatt továbbra is a Gazprom terméke van előnyben.
A régió országainak ugyanakkor sokat hozhat a konyhára az új beszerzési forrás, hiszen ennek már pusztán a lehetősége is javít az alkupozíciójukon. Ez máris érezhető az oroszokkal kötött szerződéseken: az új megállapodások a korábbi jellemzően 25 év helyett már feleennyi időre szólnak, és a lekötött mennyiségek is drasztikusan csökkennek.
A cseppfolyós földgáz és ezen belül az amerikai palagázból készült LNG tehát egyelőre nem jelent komoly tételt az energiatermelésben, de a piacszabályozó hatását máris kifejti. A Gazpromnál viszont nem aggódnak emiatt, sőt az orosz cég rekordmennyiségű európai exportot jósol a következő évekre. Ma a Gazprom az európai földgázfogyasztás nagyjából harmadát fedezi, és ezt a piaci részesedést a terveik szerint legalább 2035-ig szeretnék tartani.
Kiváltja a szenet
A földgáz, bármilyen irányból és formában érkezzen, a következő 25 év egyik nagy nyertese lehet az energetikában. Égése feleannyira káros az éghajlatra, mint a széné, ráadásul a gázzal fűtött erőművek üzeme a legrugalmasabb. Ezért mind a rendkívül szennyező szén kiváltásában, mind a rapszodikusan termelő megújulók kiegyensúlyozásában fontos szerepet szánnak neki .
A MEGÚJULÓK LEGNAGYOBB BARÁTJA
Az LNG a hagyományos földgáz –161 fokra hűtött, tisztított, folyékony változata. Legnagyobb előnye, hogy a hűtés során térfogata a hatszázad részére zsugorodik, így speciális hajókon, teherautókon olyan helyekre is elszállítható, ahol nincs elérhető közelségben vezeték.
Mivel az LNG 95 százaléka metán, szemben a földgáz 82 százalékával, ezért égése még hatékonyabb, kevesebb üvegházhatású gázt termel, így „a megújulók legnagyobb barátjaként” is emlegetik. A földgáz cseppfolyósítása korántsem új technológia, de igazi felfutása az elmúlt 10-15 évre tehető.
