Cseh kormányalakítási alkuk államfőválasztás előtt

Mátrix
Már több mint egy hónap telt el a csehországi képviselőházi voksolások óta, de egyelőre semmi biztosat nem lehet mondani arról, milyen összetételű lesz a kormány. Minderre a januári államfőválasztásnak is hatása van.

Az októberi parlamenti választásokat nagy fölénnyel ugyan az ANO (Elégedetlen Polgárok Akciója) mozgalom nyerte közel 30 százalékkal, de ez az eredmény csak 78 képviselői pozíciót biztosít számára a 200 fős törvényhozásban. A második helyen végzett jobboldali Polgári Demokrata Pártnak (ODS) 25 képviselője van az alsóházban, de nem kíván a kormányba lépni, így Andrej Babiš ANO-elnöknek más partnerekre van szüksége kabinetje felállításához. Elemzők a kisebbségi kormányzást is elképzelhetőnek tartják, amennyiben a japán–koreai apától származó Tomio Okamura vezette euroszkeptikus Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD), valamint Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSČM) afféle csendestársként kívülről megtámogatja Babišt.

Erre már a választások előtt is sok jel mutatott, jóllehet Okamura eléggé kétértelműen reagált a felvetésre, a kommunisták pedig nem nyilatkoztak.

A 2013 és 2017 között regnáló kormánykoalíciónak, amelyet a szociáldemokraták, a Kereszténydemokrata Unió–Csehszlovák Néppárt, valamint az ANO alkottak, csupán elméleti esélye volt a folytatásra, mivel a leköszönő szociáldemokrata miniszterelnök, Bohuslav Sobotka és a jelenleg a legnépszerűbb politikusnak számító Andrej Babiš között ez év tavaszán végleg megromlott a viszony.

Néhány kisebb ellenzéki párt meglebegtette azt a lehetőséget, hogy blokkolni fogja a parlament elnökének a megválasztását, s ezzel kaotikus helyzetet teremt. A cseh alsóház szerdai ülésén viszont 135-en szavaztak az egyetlen jelöltre, az ANO képviselőjére, Radek Vondráčekre, aki az előző ciklus vége felé a törvényhozás alelnöke volt. Valószínűnek tűnik, hogy az ANO, az SPD és a kommunista párt képviselői mellett a Kalózok tagjai is igennel voksoltak, míg a szociáldemokraták a „nem” gombot nyomták meg, a többi párt pedig nem szavazott.

Időközben eldőlt az is, hogy a mentelmi bizottság elnöke a kommunisták képviselője, Stanislav Grospič lesz. Ez a poszt az ellenzéknek van fenntartva, tehát így formálisan a kommunisták nem lépnek koalícióra az ANO-val, viszont sokan úgy látják: ez már annak az előjele, hogy ha kell, besegítenek Babišnak. Erre szüksége is lehet, mivel ez a bizottság tesz javaslatot arra, hogy felfüggesszék-e az ANO vezérének mentelmi jogát, azaz kiadják-e a rendőrségnek, amely a Gólyafészek nevű üdülőközpont uniós támogatásának a jogszerűségét szeretné kivizsgálni. Az előző ciklusban egyszer már megvonták a mentelmi jogát, de most az új törvényhozásnak újra kell tárgyalnia a hatósági indítványt. Babiš mentelmi jogának ismételt megvonására elemzők szerint nem sok esély van.

Miloš Zeman cseh államfő már korábban jelezte, hogy kizárólag Andrej Babišt bízza meg kormányalakítással. Elképzelhető, hogy az ANO vezérének ez sem első, sem második nekifutásra nem sikerül, de közben lehet húzni az időt, és a köztársasági elnök még egy harmadik esélyt is adhat Babišnak, akivel jó viszonyban van, és számít a támogatására a januári államfőválasztás kampányában.

A most 73 éves Zeman közel 115 ezer támogató javaslatot szerzett, és sokan esélyesnek tartják arra, hogy harmadszor is ő legyen Csehország elnöke. Az eredetileg húsz indulóból a végén csak kilenc jelölt maradt, mert a többiek nem teljesítettek bizonyos feltételeket. A jelöltek listájára vagy 50 ezer támogató aláírás bemutatásával, vagy parlamenti, illetve szenátusi képviselők javaslata alapján lehetett felkerülni.

Zeman egyik legnagyobb ellenfele a 68 éves Jiří Drahoš vegyészprofesszor, a Cseh Tudományos Akadémia 2009–17 közötti elnöke lehet. Közel 80 ezer támogató aláírást sikerült összegyűjtenie. A 61 éves Mirek Topolánek korábbi cseh kormányfő egy nappal a jelölési határidő (2017. november 7.) lejárta előtt jelentette be, hogy indulni szeretne. A jegyzékbe vételhez neki elég volt tíz parlamenti képviselői javaslat. Hármójukat tartják a legesélyesebbnek a 2018. január 12–13-ára kiírt elnökválasztáson.

Több ellenzéki politikus is azzal gyanúsítja Miloš Zemant, hogy nem tartja majd tiszteletben a számára kijelölt alkotmányos kereteket, és különböző manőverekkel akár egy évig is elodázhatja egy esetleges előre hozott parlamenti választás kiírását, így lehetőséget biztosít Andrej Babišnak, hogy kisebbségi kormány élén vezesse Csehországot.

Borítófotó: Májusi tüntetés BabiŠ és Zeman ellen. A méltatlankodók nagyon alulmaradtak, a két politikusnak áll a zászló (David W. Cerny/Reuters)

Ezek is érdekelhetnek

További híreink