Moszkva több millió dollárt juttatott el kerülő úton Bill Clinton volt amerikai elnök jótékonysági alapítványához. Ebben az időszakban Clinton felesége, Hillary volt a külügyminiszter, Obama elnöksége idején. A washingtoni ügyekben általában bennfentesnek számító The Hill című lap titkos FBI-aktákat és -periratokat ismert meg. Különösen gyanússá teszi az esetet, hogy ez idő alatt az Obama-kormányzat két, a Kremlnek különösen fontos dologban is Moszkva javára döntött.
Washingtonban 2010. október 10-én határoztak arról, hogy az orosz Roszatom megvásárolhatja a kanadai Uranium One nevű bányavállalatot. Így Moszkva befolyása alá került a kanadai uránkitermelés 20 százaléka. Aztán 2011-ben Obamáék engedélyezték, hogy a Roszatom Tenex nevű amerikai leányvállalata kereskedelmi forgalomból származó uránt adjon el amerikai atomerőműveknek. Ezt megelőzően a Tenexnek csak arra volt jogosítványa, hogy egy 1990-es államközi megállapodás értelmében a leszerelt orosz atomfegyverekből származó újrahasznosított uránt értékesítsen.
POLITIKAI SZÁLAK
A két kormánydöntés azóta is az amerikai belpolitikai viták kereszttüzében van. Clintonék cáfolták, hogy bármi rosszat követtek volna el. Most viszont kiderült: az FBI-nak bizonyítékai vannak arra vonatkozóan, hogy Vlagyimir Mikerin, aki Putyin „keze” volt az oroszok amerikai nukleáris terjeszkedésében, törvénybe ütköző cselekedeteket követett el. Mikerin a 2000-es évek eleje óta volt a Tenex moszkvai igazgatója, 2010-ben viszont átvette a Roszatom új amerikai cége, a Tenam irányítását.
Az FBI beépített ügynöke egy amerikai üzletember révén szerzett bizonyítékokat arról, hogy az orosz vállalatvezető fenyegetéssel, zsarolással, pénzmosással és megvesztegetéssel is foglalkozott. Ezeket magas rangú orosz hivatalnokok irányításával és javára tette. A pénzek offshore számlákon keresztül áramlottak.
A nyomozást Rod Rosenstein akkori szövetségi ügyész irányította, akit még Obama nevezett ki. Rosenstein ma helyettes államügyész. Az FBI részéről Andrew McCabe felelt az ügyért, ő ma a Szövetségi Nyomozóiroda második embere. Mindketten kulcsszerepet játszottak a választási kampány során abban a botrányban, amelyben Donald Trumpot az oroszokkal való összejátszással vádolták meg.
A Mikerin elleni nyomozás 2009-ben kezdődött, amikor Robert Mueller volt az FBI igazgatója. Róla azt kell tudni, hogy jelenleg ő irányítja a Trump állítólagos orosz kapcsolataival foglalkozó vizsgálatot. A Moszkva nukleáris befolyásszerzésével kapcsolatos FBI-nyomozás 2015-ig tartott, ekkor az a James Comey vezette a szövetségi nyomozókat, akit Trump az idén rúgott ki.
CSUPÁN PÉNZMOSÁS
A The Hill szerint aggályos, hogy az FBI és az igazságügyi tárca nem tett lépéseket, amikor 2014-ben Mikerint letartóztatták és vád alá helyezték. A minisztérium egy évvel később adott ki egy szűkszavú közleményt. Ekkorra az orosz üzletemberrel szembeni gyanú már csupán pénzmosás volt. A vádirat érdekes módon nem említette azt, hogy az FBI informátora tanúja volt annak, miként próbálják meg az orosz nukleáris lobbi emberei beépíteni magukat Clintonék összeköttetés-rendszerébe. Az igazságügyi tárca 2015 decemberében is csak egy kurta közleményt adott ki, amelyben ez áll: „Egy Marylandben élő volt orosz hivatalnokot 48 hónap börtönbüntetéssel sújtottak és 2,1 millió dollár kártérítés megfizetésére köteleztek.”
Borítófotó: Hillary és Bill Clinton. Az oroszok a legfelsőbb szintekig jutottak el
