Hatalmas vihar kerekedett a felsőoktatási törvény módosításából. Ennek lényege: az Európai Unión kívül székhellyel rendelkező egyetemek hazai diplomakiadásához előírják, hogy az adott intézmény a székhely szerinti országban működő, államilag elismert felsőoktatási létesítménynek minősüljön. A New Yorkban bejegyzett CEU eddig nem teljesítette ezt a kritériumot
A magyar választók döntő többségének eddig bizonyosan nem volt ismerős a CEU betűszó, ám az elmúlt hetekben kipattant politikai botrány kapcsán biztos alaposan megismerték. De az még a híreket követő magyaroknak is új információ lehetett, hogy Soros György amerikai milliárdos budapesti magánintézménye, a Közép-európai Egyetem és a Central European University (CEU) jogilag nem jelenti ugyanazt.
Míg a budapesti központú Közép-európai Egyetem államilag elismert, magyar jog szerint működő privát létesítmény, addig a New York-i bejegyzésű CEU egy olyan külföldi felsőoktatási intézmény, amely az Egyesült Államokban nem folytat oktatási tevékenységet. Viszont a magyar mellett amerikai diplomát is szolgáltatnak végzőseiknek. Éppen ez ellenük a fő kormányzati érv, hiszen ezzel jókora előnyt élveznek a nemzetközi felsőoktatási versenyben ugyanúgy részt vevő magyar egyetemekkel szemben.
Az Oktatási Hivatal tavaly vizsgálta újra felül a hazánkban működő külföldi felsőoktatási intézményeket. A 28 ellen-őrzött ilyen létesítmény közül 27-nél szabálytalanságok merültek fel. Az Országgyűlés kivételes eljárásban kezdte tárgyalni és kedden el is fogadta a nemzeti felsőoktatási törvény módosításáról szóló jogszabályt. Kormányzati forrásaink szerint ennek oka egyértelműen az volt, hogy a kabinet erőt demonstráljon Soros, de a vele szemben álló republikánusok vezette amerikai kormányzat felé is. Az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége forrásaink szerint nem egyeztette előre a külügyminisztériumával, hogy teljes mellszélességgel kiáll az egyetem mellett. A tárca ezért „kényszerhelyzetbe” került, nem mehetett szembe a budapesti kirendeltsége által már kiadott közleménnyel, ezért álltak ki ők is a CEU mellett.
Informátoraink szerint egyébként kizárt, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter márciusi washingtoni tárgyalásain vagy Rex Tillerson amerikai külügyminiszterrel történő április eleji találkozóján ne került volna szóba az ügy.
A magyar, illetve az amerikai vagy New York-i kormányzatnak most fél éven belül tárgyalóasztalhoz kell ülnie a CEU kapcsán.
Az egyetem mellett számos felsőoktatási intézmény, nagykövetségek, Nobel-díjas tudósok álltak ki. Lapzártánkkor is CEU-párti tüntetők demonstrálnak a Parlamentnél.
Eközben a botránynak kormányzati forrásaink szerint a Jobbik lehet a legnagyobb belpolitikai vesztese. A baloldali pártoktól mindenki természetesnek vette a CEU melletti kiállást, de a Jobbik, amely korábban a globalista törekvések és Soros ellenében határozta meg magát, most – a tavaly novemberi kétharmados kvótaszavazás után – ismét szembement radikális választóival, és nem szavazta meg a törvénymódosítást.
A párt egyik alelnöke, a nem országgyűlési képviselő Toroczkai László a parlamenti voksolás előtt arról értekezett, hogy „Soros egyetemével nem gyáván finomkodni kellene, hanem nemzetbiztonsági veszélyre hivatkozva betiltani, bezárni, a romjait pedig sóval behinteni”. A jobbikos képviselők a törvénymódosítás végszavazásán végül a parlamentben nem nyomtak gombot, ami információink szerint jelentős feszültséget kelt párton belül.
