UTALVÁNYPIAC
Némi túlzással mint cseppben a tenger jelenik meg a hazai utalványpiac ügyében a 2010 előtti balliberális gazdaságfilozófia és a kormányváltást követő, patrióta politika közötti különbség. Akárcsak a hazai bankok, energia- és közműszolgáltatók jó része, úgy a cafeteriacégek esetében is alapvetően külföldi vállalkozásoknak adták át a terepet a korábbi kabinetek. Sok esetben a garantált profit biztosításának törvényi jóváhagyásával.
Az utalványok körében kifejezetten a franciákról van szó, egész pontosan az itthon Étkezési Utalvány Forgalmazói Egyesületbe tömörült Edenredről, a Le Cheque Déjeuner-ről és a Sodexóról. Egyes beszámolók szerint ezek a cégek évente több mint kétszázmilliárd forintos forgalmat generáltak, s nagyjából ötvenmilliárdot tett ki a nyereségük. Márpedig a tulajdonosi szerkezetből adódóan a haszon jelentős része kiáramlott az országból.
Nem csoda, hogy amikor az Orbán-kormány 2012-ben átalakította a területet, lényegében kiszorítva a piacról a hatalmas profitot bezsebelő multikat, az érintettek heves ellenállásba kezdtek, minden létező fórumon megtámadták Magyarországot. Sajtóhírek szerint érdekükben még Christina Lagarde korábbi, szintén francia IMF-elnök is felszólalt, de nem hagyta hidegen a történet kimenetele a francia tulajdonú közműcégek magyarországi visszaszorulását ugyancsak nehezményező párizsi kormányt sem.
Az új szisztémában hiába fordította a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott Erzsébet-utalványok révén befolyt pénzeket az állam immár jórészt hátrányos helyzetű gyermekek, illetve családok üdültetésére, a brüsszeli kezdeményezésre fellépő Európai Bíróság több pontban is az uniós jogtól való eltérést állapított meg 2016-ban. Nyilván véletlen, hogy a törvényszék főtanácsnoka, Yves Bot éppen francia volt.
TARTJÁK A MARKUKAT
De a sérelmezett vállalkozások a Világbank mellett működő washingtoni választott bíróság (hivatalosan: Beruházási Viták Rendezése Nemzetközi Központ, röviden: ICSID) előtt is nekimentek a magyar államnak. Érdekesség, hogy ezen a platformon próbálkoztak korábban – hiába – a sukorói kaszinóváros befektetői is.
Az Edenred ügyében már 2016-ban döntés született, mintegy hétmilliárd forintos kártérítést ítéltek meg a cégnek, legutóbb pedig a Cheque Déjeuner (új nevén: UP and C.D Holding) járt sikerrel, hasonló összeg „ütheti a markát”. Csakhogy – ahogy arra Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a legutóbbi kormányinfón utalt – a magyar kormány keresi a jogorvoslati lehetőségeket. Ugyanis ilyenek vannak, az alperes kérheti a döntés hatályon kívül helyezését. A tárcavezető szerint egyébként a hibát a szocialista kormány követte el, amikor francia cégeknek lehetőséget nyitott arra, hogy az emberek szünidejéből és nyaralásából származó hasznot élvezze, Magyarország pedig büszke lehet arra, hogy ezt a lehetőséget megszüntetve maga is képes hasonló szolgáltatást megszervezni.
ÚJABB KÉRELMEK
Ami a folytatást illeti, információink szerint az Edenred ügyében a magyar kormány már 2017-ben érvénytelenítési kérelmet nyújtott be. Úgy tudjuk, mivel az egyik tag az idén ősszel elhunyt, újra kellett alakítani az eljáró törvényszéket, ezért tovább csúszik az egyébként sem rövid procedúra. Erre, vagyis az elhúzódásra kerülhet sor a Cheque Déjeuner esetében, és ott van még a Sodexo nevű cég is: az ICSID honlapján elérhető információk szerint jelenleg egy peren kívüli szereplő írásos véleményét véleményezik a felek, nincs még jele elsőfokú döntésnek sem, noha az eljárás 2014 nyarán elkezdődött.
Ugyanakkor az ICSID előtti próbálkozásokkal, illetve a testület által hozott ítéletekkel kapcsolatban felmerülhet még egy szempont. Nevezetesen az, hogy a kártérítést követelők valamennyien egy 1987-es, még François Mitterand által szignált francia–magyar beruházásvédelmi egyezményre hivatkoznak. Csakhogy a jellemzően a nyugati, illetve a nyugat felé akkor már némileg nyitó kommunista országok között létrejött paktumokhoz hasonló megállapodás tulajdonképpen értelmét veszítette, amikor hazánk is csatlakozott az Európai Unióhoz. Hiszen ebben a klubban már valamennyi tagállamra, illetve a vállalkozásokra is érvényesek ugyanazok a szabályok, legalábbis ami a nemzetközi kapcsolatokat illeti.
Az ICSID és az EU-országok közötti, ilyen jellegű konfliktusok viszonya egyébiránt régóta tisztázatlan, ám fordulatot hozhat, hogy az Európai Bíróság az idén márciusban kimondta: az 1991-ben megkötött holland–szlovák beruházásvédelmi megállapodás vitarendezésre vonatkozó cikkelye ellentétes az uniós joggal. Ez a fejlemény a magyar kormány által alkalmazott ügyvédek érvelésére is hatással lehet. Hazánk eddig leginkább azzal védte az igazát a választott bíróság előtt, hogy a francia multiknak ahhoz semmiképp nincs joguk, hogy garantáltan jövedelmező legyen a magyarországi üzletük.
VÁLTOZÁSOK MINDENKÉPP
Bár az ICSID-eljárások még folytatódhatnak, a luxembourgi ítélet nyomán jövőre mindenképp változik a cafeteria-rendszer. A SZÉP-kártya mellett 2019-ben várhatóan a már bérhez hasonlóan adózó Erzsébet-utalvány, valamint a lakáscélú és utazási támogatások lesznek a leggyakrabban választott ilyen juttatások, így a munkáltatók által kínált legnépszerűbb cafeteriaelemek jövőre is elérhetők maradhatnak – közölte minapi előrejelzésében a BDO Ma-gyarország könyvvizsgáló és tanácsadó cég. Szerintük a hazai vállalatok többsége még kivár, mielőtt kialakítaná végleges jövő évi cafeteria-rendszerét.
Az előzetes tervekből az szűrhető le, hogy a cégek túlnyomó többsége a munkaerőért folytatott jelenlegi versenyben nem kívánja megszüntetni az eddig kínált cafeteriaelemeket, sőt többségük keresi annak a lehetőségét, hogy a juttatások nettó értékét is sikerüljön megtartani. Mindenesetre a már elfogadott adóváltozások alapján 2019-ben szinte kizárólag a SZÉP-kártya adható majd kedvező adózás mellett.
