Brazília és Vietnam uralja a kávépiacot

Mátrix
A tőzsdei jegyzések 13 éves mélypontra zuhantak a dollárral szemben gyengülő brazil reál miatt. Ez sok latin-amerikai és afrikai termelőt áraz ki a piacról.

FEKETELEVES

A kávétermelés hagyományosan nagy munkaintenzitású tevékenység. Az elmúlt években azonban egyre jobban elterjedt a gépesítés, a brazil kormány például nagy összegekkel támogatta ebben a termelőket. Vietnamban is hasonló a tendencia. E két ország így mindjobban dominálja a világ kávétermesztését.

A brazil reálnak a dollárral szembeni gyengülése miatt a kávé világpiaci ára 13 éves mélypontra esett, ami a drágábban, kevésbé hatékonyan termelőket kiárazza a piacról. Latin-Amerika többi részén (főleg Kolumbiában) és Afrikában egyre többen hagynak fel a kávétermesztéssel és állnak át más mezőgazdasági tevékenységre. Ez gyakorlatilag végleges szakítást jelent, lévén a kávé évelő növény, s három-négy év szükséges ahhoz, hogy a magból kisarjadjon a cserje. Folyamatos gondozást, metszést igényel, e nélkül három-négy méter magasra is megnő, ami lehetetlenné teszi a gazdaságos szüretelést.

 

GÉPESÍTÉS

Sok latin-amerikai országban, főleg Kolumbiában a kávéültetvények általában hegy- és domboldalakon találhatók, ami megnehezíti a gépesítést. A kézi szedés viszont drága. Afrikában az ültetvények többnyire kisebbek, nehezebb tőkét szerezni a technológiai fejlesztésekhez.

Brazíliában a nagy agrárcégeknél elterjedt, hogy egyfajta barterüzlet keretében adják használatba a termelőknek a gépeket. Az általánosan elterjedt modell szerint egy szüretelőgépért cserébe a termelő négy esztendőn keresztül évi négyszáz zsák kávébabot ad. Egy ilyen szerkezet átlagosan egy tucat munkás munkaerejét váltja ki. Ez, figyelembe véve az üzemanyag- és a tőkeköltségeket is, 41–61 százalékkal teszi olcsóbbá a szüretet. A gépesítés a gazdálkodó dolgát is megkönnyíti, nem kell minden évben azzal foglalkoznia, hogy megbízható idénymunkásokat toborozzon.

Brazília és Vietnam együttesen a világ kávétermelésének több mint a felét adja. Húsz esztendővel ezelőtt ez az arány még csak harminc százalék körül alakult. Brazília önmagában a globális kínálat harmadát szüreteli le, ott az idén is rekordtermés várható – annak ellenére, hogy a művelésbe bevont terület az elmúlt hat évben folyamatosan csökkent. Vietnamban is sorra dőlnek meg a termelési csúcsok, míg Kolumbiában utoljára az 1990-es évek elején mértek rekordtermést, Guatemalában pedig csaknem húsz esztendeje – derül ki az amerikai kereskedelmi tárca statisztikáiból.

A közép-amerikai országokban (főleg Hondurasban és Guatemalában), de Kolumbiában is egyre jellemzőbb trend, hogy a kávétermesztéssel felhagyó családok az Egyesült Államok felé veszik az irányt, ott próbálnak meg legálisan vagy illegálisan munkát találni.

Nem így Brazíliában, ahol a gépesítés miatt folyamatosan javulnak a termésátlagok. Az elmúlt tíz évben a hektáronkénti betakarítási mennyiség negyven százalékkal, másfél tonnásra nőtt – áll az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO) statisztikáiban. Vietnamban hasonló a helyzet, ott ugyanezen időszak alatt 18 százalékkal, 2,5 tonnásra bővült a termésátlag. Növekedést produkált ugyan Kolumbia is, 12 százalékosat, de a hatékonyság hektáronként egy tonnával elmarad a nagy riválisokétól. Közép-Amerikában viszont átlagosan három százalékkal, hektáronként 0,6 tonnára esett vissza a középérték.

Egy a Reuters hírügynökségnek nyilatkozó gazdálkodó, aki négy esztendeje vágott bele a kávétermesztésbe, elmondta: a számítógép által vezérelt öntözőrendszerrel felszerelt ültetvény még az alacsony felvásárlási árak ellenére is megfelelő profitot hoz. A komputer megmondja, hogy mikor s mennyit kell öntözni és műtrágyázni.

 

GYENGÜL A REÁL

Az arabica kávéfajta határidős ára az amerikai ICE árutőzsdén – az itteni jegyzések számítanak globális benchmarknak – májusban 87,6 cent közelébe esett fontonként, ami 2005 szeptembere óta nem látott mélypont. A kurzus azóta emelkedett valamelyest, de nem érte el azt a szintet, amelynél a brazil és a vietnami termelők kivételével a többiek profitot érhetnének el.

A kávéárak mélyrepülése furcsa jelenség, hiszen a világ kávéfogyasztása növekszik. Azt gondolnánk: ha nő a kereslet, akkor az áraknak is emelkedniük kellene. Ennek hátterében az áll, hogy a legnagyobb termelő, Brazília devizája, a reál jelentősen gyengült a dollárhoz viszonyítva – 2011 óta hatvan százalékkal zuhant a kurzus. Tavaly több mint tíz százalékot estek a jegyzések.

A World Coffee Research egy elemzése szerint ugyanakkor a túlságosan mélyre szakadt árupiaci jegyzések visszaüthetnek. Az alacsony felvásárlási ár miatt ugyanis a termelők kénytelenek spórolni – kevesebb gyomirtót és műtrágyát használnak, ez pedig a következő szezon termésének a minőségét gyengítheti.

 

ARABICA ÉS ROBUSTA

Az arabica típusú kávébab, amelyből krémesebb, édesebb kávét lehet főzni, a világ felhasználásának körülbelül a kétharmadát adja. A kesernyésebb és erősebb robustát, amely így egyharmaddal részesedik a globális termelésből, főleg Vietnamban termelik.

 

Borítófotó: Kávészüret Közép-Amerikában. A gépesítés hiánya versenyhátrányt okozott