MUNKAHELYEK RÁCS MÖGÖTT
Folytatódik az Országos Büntetés-végrehajtási Intézet bővítése és modernizálása, további öt új intézet építésének az előkészületei után már a települések önkormányzataival folynak az egyeztetések – jelentette be még februárban Pintér Sándor belügyminiszter. Mindez Kiskunhalason történt, ahol a korábban menekültügyi őrzött befogadóközpontként működő, mintegy 24 hektáron elterülő, üresen álló egykori honvédségi tüzérlaktanyát alakították át 470 fő befogadására alkalmas büntetés-végrehajtási intézménnyé. Ez az 1,7 milliárd forintos fejlesztés a belügyi tárca szerint egyfajta mintául szolgálhat a további kivitelezések megvalósításában.
Megkeresésünkre a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) közölte: kevesebb mint öt hónap alatt készült el Magyarország legújabb börtöne, amely az európai normáknak is minden tekintetben megfelel. A beruházás ezúttal is fogvatartotti munkaerő bevonásával történt, a rabok összesen nyolcvanezer órát dolgoztak. A bontás, a kőműves- és a villanyszerelési munkák elvégzése, a kerítésépítés, valamint a börtön felszerelése, a zárkaajtók, a rácsok, a kilátásgátlók, a zárkaszekrények és az ágyak gyártása elítéltek közreműködésével valósult meg. A közlés szerint egyébként az építkezéshez több mint egy kilométer biztonsági kerítést, 2800 kerítésoszlopot, 200 tekercs drótfonatot, 1700 tekercs NATO-drótot, több mint 300 tonna követ és csaknem 15 ezer téglát használtak fel.
SPECIÁLIS KIALAKÍTÁS
Még egy tavalyi kormányhatározat rendelkezik arról, hogy a férőhelybővítési programhoz kapcsolódóan a büntetés-végrehajtás új egészségügyi központját Berettyóújfaluban alakítják ki. A kivitelezés információink szerint a napokban megkezdődik, a befejezés határideje 2020. október 31-e. Pintér a kiskunhalasi átadáson „speciális kialakításról”, a jelenleg ezt a funkciót betöltő tököli intézménytől jelentősen eltérő megvalósításról beszélt.
Úgy tudjuk, az új komplexum a Gróf Tisza István Kórház melletti területen, egy 14 ezer négyzetméteres telken létesül, s csaknem kétszáz fogvatartott egészségügyi ellátása valósulhat meg benne. Akárcsak az új börtön esetében, itt is részt vesznek majd a kivitelezésben, az épületek külső és belső kialakításában olyan elítéltek, akik a munkálatok elvégzéséhez szükséges szakképesítést és gyakorlati tapasztalatokat a hazai börtönökben szerezték meg. Sőt, az intézmény felszerelése, így például az ajtók, rácsok, szekrények vagy éppen ágyak előállítása a büntetés-végrehajtási szervezet gazdasági társaságainál dolgozó, illetve a területre áthelyezett fogvatartottak munkáltatásával lesz biztosítható. Emellett a beruházás révén Berettyóújfaluban mintegy kétszáz munkahely jön létre – értesültünk.
TÖKÖLI TÖRTÉNELEM
A fogvatartottak egészségügyi ellátása több mint száz évre nyúlik vissza. Először 1905-ben, a gyűjtőfogházban létesült kimondottan kórházi épület, majd 1930-ban Vácott alakítottak ki a tüdőbetegek részére százágyas fekvőbeteg-ellátó intézményt. A II. világháború súlyos pusztítása a börtönegészségügyi szervezetet sem kímélte. Sokáig gondolni sem lehetett arra, hogy megfelelő kórházi ellátás szerveződjön a büntetés-végrehajtási rendszerben – derül ki a BVOP lapunk részére megküldött összefoglalójából.
Végül is 1950-ben a gyűjtőfogházban két osztállyal újraalakult a kórház, a felszereltsége azonban csak az alapvető gyógyítási feladatok ellátását tette lehetővé. Például a röntgenhelyiségben két régi átvilágító, a laboratóriumban egy mikroszkóp és egy polariméter volt. A személyi állomány három orvosból és három egészségügyi dolgozóból állt. A kórtermek börtönzárka típusúak voltak, vaspántos ajtókkal és rozsdás tábori ágyakkal.
A Rákosi-féle diktatúra legsötétebb éveiben a fogvatartottak számának a növekedése miatt a kórház a Fő utcai volt Erzsébet Apácakórházba költözött. Mivel ez az épület eredetileg is kórház volt, és sikerült a műszerezettségen is javítani, jobbak lettek az operálási, ellátási lehetőségek. Ám az nyilván elmondható, hogy a sokszor politikai szempontok mentén bebörtönzöttek egészségügyi állapota nem szerepelt prioritásként a kommunizmus magyarországi meghonosításán dolgozó állampárt illetékesei számára.
Ennek dacára 1953-ban megújult a laboratórium és a röntgenosztály, majd egy gyógyszertár is alakult. Kialakítottak egy fogorvosi rendelőt, a belgyógyászat még EKG-készüléket is kapott.
A kórházban meg nem oldható eseteket már akkoriban is kihelyezték polgári intézményekbe, vagy behívtak konzíliumra külsős orvosokat.
Aztán 1961-ben megint költözött a kórház. Több lehetőség közül a Tökölön lévő, régen internálótáborként működő intézményt választották, amely átépítés után vált alkalmassá a betegellátásra. Javult a felszereltség, és egyre több orvosi, ápolói státuszt kapott a börtönkórház. Négy fekvőbeteg-osztály működött: belgyógyászat, sebészet, nőgyó-gyá-szat, valamint pulmonológia és fertőzőrészleg egyben.
Az 1970-es évekre a műtő felszereltsége elérte a polgári kórházakéinak a szintjét, és műtétek széles skálája indult be. 1974-ben a kórház önálló büntetés-végrehajtási intézmény lett, vezetőjét parancsnoki jogkörrel ruházták fel. Ezt követően, az 1980-as évek elején lehetőség nyílt a bővítésére. Kialakult az intenzív részleg, valamint a modern endoszkópos és ultrahangos vizsgálati helyiség. Új műtőblokkot és sterilizálóhelyiséget is nyitottak.
Az épület növekedésével a szülészet-nőgyógyászat is bővült. A nőgyógyászat a terület klasszikus betegségeivel foglalkozik, a szülések is itt zajlanak. A baba megszületése után két-három héttel anya és gyermeke Kecskemétre, a büntetés-végrehajtás baba-mama részlegébe kerül, ahol legfeljebb egy esztendeig lehetnek együtt.
A tököli központi börtönkórház állami alapfeladata hivatalosan a büntetés-végrehajtási intézetekből beutalt fogvatartottak, valamint a Budapest és Pest megye területén, rendőrségi fogdán elhelyezett előzetes letartóztatottak egészségügyi ellátása, de felügyeli a Szegedi Fegyház és Börtön nagyfai telephelyén működő krónikus utókezelő részleget is. A kórházban jelenleg 51 kórterem van, melyekben jogszabály alapján összesen 256 fő helyezhető el.
Érdekesség, hogy amikor a fogvatartottnak olyan vizsgálatra van szüksége, amelyet berendezés hiányában nem tudnak elvégezni, például CT-re vagy MR-re, vagy ha a sérülés ellátásához nincs megfelelő műszerezettség, külső intézménybe szállítják a beteget. Természetesen szigorú felügyelet mellett. Ilyesmire amúgy kifejezetten gyakran van szükség. Tavaly például 2739 esetben került sor „kihelyezésre”, az érintett betegek őrzési napja összesen hatszázat tett ki, úgy, hogy az utókezelésre, ápolásra már a tököli helyszínen került sor. Az egyes osztályokon közel 1300 fő fekvő beteg ellátása történt meg, ez összesen 39 077 ápolási napot jelentett – közölte lapunkkal a BVOP, hozzátéve: az új, modern intézmény megépítésére mindenképp szükség van, tekintettel a jelenlegi börtönkórház korára és állapotára.
CSÖKKENŐ ZSÚFOLTSÁG
A büntetés-végrehajtás eddigi legfrissebb, 2017-es évkönyve szerint az év december 31-én 17 343 fős volt a fogvatartotti létszám. Ez mintegy 124 százalékos telítettséget jelent, ám a korábbi esztendők adatait áttekintve az arány csökkenése folyamatos és jelentős. A telítettség ugyanis 2013-ban még 143 százalékos volt, ám ezen 1600 új férőhely kialakításával sikerült jelentősen javítani. A következő adatsor alighanem még kedvezőbb lesz, tekintve a legújabb, kiskunhalasi fejlesztést.
Borítófotó: Munkavégzés a börtönben. A kiskunhalasi új fegyintézet építési munkálataiban is részt vettek az elítéltek
