BRAZIL–FRANCIA ISZONY
Jair Bolsonaro, a szabadszájúsága, meggondolatlan kijelentései miatt Latin-Amerika „Trumpjaként” emlegetett brazil elnök összerúgta a patkót Emmanuel Macron francia államfővel. A minapi biarritzi G7-csúcs házigazdája ugyanis bírálta Bolsonaro félrevezető magatartását az Amazóniát sújtó erdőtüzekkel kapcsolatban. Mire Brazília első embere megjegyezte: nem sokra tarthatja a nyugati világ hét vezetője az esőerdőégés problémáját, ha csak egy jelképes, húszmillió euró körüli összeget voltak képesek összekaparni, hogy ez ügyben segítsék a dél-amerikai országot. Egy oldalvágással nekiment a németeknek is, akik, mint állította, a franciákkal együtt hazája szuverenitását akarják aláásni.
CSÖKKENŐ NÉPSZERŰSÉG
Bolsonaro – akinek a középső neve Messias – nekitámadt az Egyesült Nemzetek Szervezete emberi jogi főbiztosának, a chilei szocialista Michelle Bacheletnek is. Az ENSZ-diplomatát – aki Chile első női elnöke volt 2006 és 2010 között – az 1973-ban hatalomra jutott szélsőjobboldali Pinochet-diktatúra idején megkínozták. „Ha nincs Augusto Pinochet, Chile Latin-Amerika második Kubájává vált volna” – füstölgött a brazil vezető. Bachelet azzal váltotta ki az államfő kitörését, hogy bírálta a brazil belpolitikát, a szerinte gyengülő demokráciát.
Bolsonaro népszerűsége belföldön is nagy tempóban apad. A brazilok elsősorban belpolitikai-belgazdasági tevékenységével elégedetlenek. Nem tartotta meg az ígéreteit, amelyek a gazdaság élénkítésére, új munkahelyek teremtésére, a közbiztonság javítására vonatkoztak. Az egyik legérzékenyebb, a belföldi visszhang mellett széles körű globális figyelmet keltő témában, az Amazonas-medence esőerdőinek a sorsában, az emberkéz által felgyújtott erdők ügyében álláspontja meglehetősen ellentmondásos. Összehívott egy regionális csúcsértekezletet, amelyre aztán nem ment el. Bejelentette: a korábbi ígéretek – beleértve a sajátját is, amelyet még a beiktatása előtt tett –, melyek azzal kapcsolatosak, hogy az ország területének a tizenöt százaléka az őslakos indiánokat illeti meg, semmisek. Most az egymással gyakran háborúzó törzsek között mozgalom indult, hogy egységesen képviseljék érdekeiket, többek között az esőerdők megőrzését.
ALACSONY A GDP SZINTJE
Az ország gazdaságának a teljesítménye, amely az idei első negyedévben egy százalékkal a tavalyi azonos időszaki alá csúszott, a brazil statisztikai hivatal (IBGE) szerint a második negyedben valamelyest javított, 0,4 százalékos növekedést mutatott fel. Bolsonaro lelkendezését („a helyes úton járunk” – tweetelte) némiképpen ellensúlyozta saját gazdasági minisztériumának óvatos hangú kommentárja. „Az alacsony termelékenységi szint, a világgazdaság bizonytalansága és a folytatódó fiskális kiigazítások jelzik: hosszú út áll még előttünk” – hangoztatta a Reuters által ismertetett állásfoglalás. Az idén Brazíliában 0,8 százalékos gazdasági bővülést várnak, ami valamivel kisebb, mint a tavalyi, tavalyelőtti 1,1-es gyarapodás.
S hogy kifejezze Macronnal szembeni ellenszenvét, Bolsonaro bejelentette: ezentúl sem ő, sem a kormánya nem fog a franciákkal Brazília nagyvárosában, Manausban közösen gyártott Bic golyóstollakat használni. „Van nekünk jól bevált saját márkánk, a Compactor” – mondotta.
Borítófotó: Emmanuel Macron francia elnök, Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök, Angela Merkel német kancellár, Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, Jair Bolsonaro brazil és Mauricio Macri argentin elnök. Rájár a rúd a latin-amerikai gazdaságokra
