ARAB TAVASZ
Szuad Abder-Rahimot, Tunisz új polgármesterét július elején iktatták be hivatalába. A politikus a szertartáson nem viselt fejkendőt, európai ruházatot hordott. Pártja, a Reneszánsz (Ennahda), az ország második legnagyobb politikai ereje győzött a helyhatósági választásokon májusban. A mérsékelt iszlamistaként jellemzett, de a politikai centrum felé tolódó Ennahda 350 helyhatósági választási jelöltje közül 48 nő volt, és további taburombolásként egy tunéziai zsidó férfit (Szimon Szelame) is indítottak a listán.
A MÚLTAT ELTÖRÖLNI?
Ennek ellenére azonban továbbra is megválaszolatlan a kérdés, hogy sikerül-e megtörni az ősi hagyományokat. Szuad Abder-Rahimot, a kétgyermekes gyógyszerésznőt kétfelől is támadják. Egyrészt a férficentrikus politikai élet képviselői prüszkölnek a győzelme miatt. Nem várt helyről, a magát világi pártként meghatározó Nidá Tunisz egyik vezetőjétől, Fued Buszlámától jött a támadás. „Iszlám hagyományainkkal ellenkezik egy női polgármester megválasztása. Hogyan fog részt venni az ország polgármestereinek a hagyományos ramadánimáján a mecsetben, ahol a nők szegregáltan imádkozhatnak?” – kérdi. Másfelől a tunéziai feministák füstölögnek, akik sértőnek érzik, hogy nem a képességei, hanem elsősorban női mivolta miatt választották fővárosi polgármesternek Abder-Rahimot.
Kauter ben Hania író- és filmrendezőnő is szkeptikus. Legújabb filmje, A szépség és a kutyák egy fiatal, modern diáklányról szól, akit nyugatiasan szabados öltözéke miatt a rendőrök letartóztatnak és a kocsiban megerőszakolnak. Művében a vallási alapú férfisovinizmust, a maradi hagyományoktól való nagyon nehéz megszabadulást dolgozza fel.
Mindezek a társadalmi folyamatok Tunézia romló gazdasági hátterébe, a korrupcióba, az osztályrendszerbe, a kiváltságos réteg tétlenségébe illeszkednek. Az ellenzék szerint le kellene mondatni a kormányfőt, Juszef Sahidot, mert tétovázik megtenni azokat a lépéseket, amelyekkel helyreállítható lenne a lakosság megrendült bizalma a politikusokban. Sahid a kilencedik kormányfő 2011, az arab tavasz győzelme után reformokat ígérő vezetők sorában.
DIKTÁL AZ IMF
A kulcsfontosságú turisztikai szektor még mindig nem heverte ki a 2015-ös iszlamista terrortámadások okozta sokkot, tengerparti szállodák sora „szárazon” áll, ami a helyi arab szlengben üres szobákat jelent. A munkanélküliség 15 százalékos, ezen belül is az állástalan fiatalok aránya nagyon magas. Az infláció a 11,5 millió lakosú államban az idén a 2016-os 3,7 százalék legalább kétszerese lesz. A külföldi beruházók nem tolonganak, az ország tartalékai alig 75 napnyi import finanszírozására elegendők. A Nemzetközi Valutaalap (IMF), amelynek a 2016-ban nyújtott 2,9 milliárd dolláros kölcsöne az egyik legalapvetőbb költségvetési bevételi tétel, felszólította Tunéziát, emelje a központi bank irányadó kamatlábát, hogy megfékezhessék a gyorsuló inflációt.
Borítófotó: Tunisz első női polgármestere. A turizmus még mindig nem heverte ki a terrort
