MERKELI POLITIKA
A Bodil Valero svéd zöldpárti EP-képviselő, Judith Sargentini frakciótársa által jegyzett dokumentum hivatalosan a Jogok és értékek program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló jelentéstervezet elnevezésen fut. Indoklásként azt a következtetést vonja le, hogy az eddig előirányzott 642 millió euró „nem képes kielégíteni az uniós polgárok azon igényeit, hogy a pluralista, demokratikus, nyitott és inkluzív társadalom részeként megerősítsék és védelmezzék az uniós értékeket”. A javaslat ezért egymilliárd euró átcsoportosítását látja jónak.
A LIBERTIES AKCIÓBAN
Az elképzelés azonban nem jelent újdonságot, a humanitárius vízumhoz hasonlóan a LIBE-bizottság lényegében egy korábban az Európai Bizottság által nem támogatott pénzügyi alap kialakítását, illetve kvázi megduplázását szeretné elérni a következő uniós büdzsé kialakítása során.
A Fidesz természetesen elfogadhatatlannak tartja az elképzelést, mondván, a kezdeményezők „elvennék a közép-európai tagállamok támogatásának egy részét és azt a bevándorlást támogató Soros-szervezeteknek adnák”. E következtetés valóságalapját erősíti, hogy Soros György nemrég ismét tiszteletét tette az Európai Bizottságnál (EB), konkrétan Frans Timmermans alelnöknél, akivel zárt ajtók mögött tárgyalt.
A milliárdos – egyéb ügyek mellett – nyilván megpróbálta győzködni a holland politikust, hogy az EB is álljon maradéktalanul az eurómilliárdos NGO-alap ügye mellé. Ez ugyanis egyelőre népszerűbb gondolat az Európai Parlamentben, ahol már korábban elfogadták a Jogok és értékek program bevezetését. A LIBE aktivizálódása arra utal, hogy szeretnék minél jobban felturbózni az erre jutó összeget.
Ezt célozta a Soroshoz köthető, berlini székhelyű Liberties ténykedése is. Sőt, a magyar vezetésű, európai emberjogi NGO-kat tömörítő szövetség lényegében maga az ötletgazda. Ahogy arról korábban beszámoltunk: EP-képviselőkre és az EB-re is nyomást gyakoroltak, hogy az EU hozzon létre nekik egy olyan pénzügyi forrást, amiből ők aztán a szerintük a helyes útról letérő kormányokra helyezhetnének nyomást, az ezen országoktól megvont támogatások kárára. „Mit tegyen az ember, ha azt látja, hogy miközben a politikusok zsebre vágják az adópénzt, tönkremennek az utak és az iskolák? Vagy ha azt hallja, hogy nem tarthat békés tüntetést az állami kiadások csökkentése elleni tiltakozásul, mert akkor megbünteti a rendőrség?” — vetette fel októberi nyílt levelében a Liberties a javaslat indoklásaként. Hozzátették: a szélsőjobboldal egész Európában megfigyelhető térnyerése folytán a „demokratikus életmód és a szabadságjogaink védelméért küzdő csoportok kénytelenek egyre kevesebből még többet kihozni”.
A Liberties szerint az EB által preferált elképzelés nem elégséges, ezért tovább küzdenek az elképzeléseikért. A jelek szerint a LIBE-bizottságot – nem túl nagy meglepetésre – már sikerült meggyőzniük. Ezt a kezdeményezést ugyanakkor kvázi elsöpörheti a jövő májusi EP-választás eredménye.
ENSZ: MIGRÁCIÓTÁMOGATÓ IRÁNYBAN
Hiába tiltakozott több állam is az ENSZ migrációs paktumai ellen, mivel a bevándorláspárti és kibocsátó államok többségben vannak, az ENSZ hivatalos állásfoglalásává váltak a bevándorlás legalizálását szorgalmazó határozatok. A lapzártánk alatt zajló szavazást megelőzően már magából az elfogadás folyamatából Magyarország mellett kilépett az Egyesült Államok, Izrael, Ausztrália, Bulgária, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, de többek között a szlovének, a svájciak, a horvátok és a dánok is jelezték, hogy nem értenek maradéktalanul egyet a szöveg megállapításaival.
Európában tehát kialakultak a már jól ismert erőviszonyok a bevándorláspárti és bevándorlásellenes államok között, utóbbiak pedig kiegészültek olyan nagyhatalmakkal, mint az Egyesült Államok vagy Izrael, ugyanakkor még így is kisebbségbe szorultak, ráadásul az Európai Unió is erősen megosztott. Mindez azért veszélyes, hiszen az öreg kontinens a globális migrációs válság egyik legnagyobb elszenvedője, így egységes álláspont nélkül továbbra is sebezhető marad.
Ékes példája a nyugat-európai politikusok zsákutcás politikájának Angela Merkel, aki egyesen arról beszélt, az ENSZ globális migrációs csomagja és menekültügyi megállapodása megfelel Németország nemzeti érdekének. Tovább rontja az összképet, hogy a Bundestagban a paktumról történő szavazás során a CDU/CSU képviselői közül 229-en szavaztak igennel és csupán 4-en nemmel, illetve ketten tartózkodtak, míg az SPD összes jelenlévő képviselője (149 fő) a dokumentum elfogadása mellett állt ki.
Mint ahogy arra az Alapjogokért Központ is felhívta a figyelmet, a most elfogadott dokumentumok szerint a migráció valamennyi formája feltartóztathatatlan, de pozitív folyamat, ezért a migránsokat informálni, a folyamatot pedig tervezni és „menedzselni” szükséges, nem pedig feltartóztatni. Külön probléma a szöveggel, hogy rendre összemossa a bevándorlók különböző kategóriáit, ráadásul az illegális migráció legalizációja irányába mutat. Emellett szorgalmazza a családegyesítés lehetőségének megkönnyítését és azt, hogy a migránsokat a többségi társadalom által lakott településeken telepítsék le az államok.
A paktum célul fogalmazza meg a jogellenes határsértések dekriminalizálását és önkéntes alapra helyezné a visszaküldés-visszatérés ügyét. A főbb migrációs útvonalakon fekvő országoknak pedig olyan „állomások” létrehozását irányozza elő, ahol a bevándorlók „egyablakos ügyintézés” keretei között kaphatnának fizikai és jogi segítséget is a célországokba történő eljutáshoz.
HIVATKOZÁSI ALAP LEHET
Ugyan a most elfogadott szöveg nem kötelező az államokra nézve, de a jelenlegi folyamatok ez irányba mutatnak. Hasonló határozatok esetén ugyanis megfigyelhető, hogy egy idő után beépülnek a nemzetközi bíróságok ítélkezési gyakorlatába, illetve politikai viták során hivatkozási ponttá válik. A szöveg támogatói mindezt nem is rejtik véka alá: céljuk, hogy előbb-utóbb ezek az irányelvek kötelező erejűvé, sőt emberi jogi természetűvé váljanak.
Ebben az esetben mindenkire kötelezők lennének a most megfogalmazott irányelvek. Ezért ugyan most a Magyarországhoz és az Amerikai Egyesült Államokhoz hasonlóan gondolkodó országhoz nemet mondtak a paktumra, de az elkövetkezendő években újabb éles vitákra és támadásokra lehet készülni ebben a kérdésben az ENSZ-en belül.
Borítófotó: schengeni emlékmű. Marad-e a nyitott határ?
