MIGRÁNSVÁLSÁG
A legjobban a közösségi média kommentjei mutatják, hogy a migráció támogatóinak az érvelése mennyire hatástalanná vált. Nézzünk mi is néhány gyöngyszemet a „meneküléstől” az integrációig.
ERKÖLCSI KÖTELESSÉG?
Mint az ENSZ menekültügyi programjának a példája is mutatja, egyesek az újkori népvándorlást hasznosnak és elkerülhetetlennek tartják. Világméretű jelenségről beszélnek, az eredeti politikai üldöztetés fogalmát kinyitva az éghajlatváltozás és a szegénység elől „menekülők” előtt. Erkölcsi kötelességnek vélik a szegényebb kontinensekről Európába (és az angolszász országokba) igyekvők befogadását, amit a máskor lesajnált keresztény vallás tanításával támasztanak alá.
Az összeesküvés-elméletek hívei szerint egyenesen Putyin orosz elnök mesterkedik azon, hogy (például Szíriából) minél több ember induljon el földrészünkre, így destabilizálva Nyugat-Európát. Szíria esetében is mindenkit polgárháborús menekültnek tekintenek („Minden szírt befogadunk!”), és „kitakarják”, hogy a kormányerőkkel szemben harcoló legtöbb szervezetet terroristaként listázzák.
A már útra kelt emberekről mint oltalomkeresőkről beszélnek még akkor is, ha azok több ország vagy kontinens határát lépik át. Az útjukat egyengető embercsempészekről alig esik szó, vagy ha mégis, mint a Frontex vagy a Sophia tengeri misszió munkájánál, akkor az ellenük való küzdelem örve alatt tízezerszám furikáznak állami segédlettel migránsokat Európába.
A gyanú szerint az embercsempészekkel együttműködő NGO-król csak jót mondanak, amelyeknek „hálásnak” kellene lennünk, és „nem értik” az ellenük irányuló támadásokat.
HUMANITÁRIUS KÖTELEZETTSÉG?
A fősodrú média jószerével csak a tömeg harmadát kitevő nőket és gyermekeket mutatja, így keltve részvétet a nézőben és erősítve emocionálisan a családegyesítés „szükségességét”. Az életerős és sorköteles korú fiatal férfiakról kevesebb csoportkép látható. Közülük a 20-25 százaléknyi jó integrációs példákat mutatják, leginkább akkor, ha a kitoloncolások „értelmetlenségét” kell alátámasztani.
A migránskérdés megoldását csak európai szinten tudják elképzelni, mintha nem lenne más megoldás. Minden alternatívát vagy kritikát kivitelezhetetlennek és/vagy kirekesztőnek tartanak. Szerintük a gazdag Európának pár millió jövevény meg sem kottyan, s egyébként is ők orvosolják majd a szakmunkáshiányt és az öregedő társadalom problémáit.
A migránsokat le kell telepíteni és „integrálni” szükséges, aminek a költségét nem szabad fillérre kiszámolni, elvégre „humanitárius” kötelezettségről van szó, és az öreg kontinensnek egyébként is sok törlesztenivalója van volt gyarmatai felé.
A problémák létét elismerik ugyan, ám azok szerintük egyediek vagy kezelhetők. Úgy vélik, a legnagyobb gond a „populizmus”, amely nem hisz a bevándorláspárti mesékben.
Borítófotó: Migránsok egy spanyol parti őrség által feltartóztatott hajón. Humanitárius kötelezettség?
