MSZP: VÉGJÁTÉK?
Ilyen még valóban nem történt a rendszerváltás utáni hazai politikatörténetben: az 1990-től tizenkét évig hatalmon lévő MSZP hivatalos miniszterelnök-jelöltje néhány hónapos regnálása után októberben bedobta a törülközőt. Botka László helyett decemberre a szocialisták találtak egy új jelöltet, Karácsony Gergelyt, aki egy mindössze 1 százalékon álló pártnak, a Párbeszédnek (P) a társelnöke. Az még azonban mindig nem világos, hogy milyen együttműködés lesz a balos pártok között a választásokon, pedig már csak néhány hónap van hátra a megmérettetésig. Nagyon úgy tűnik, hogy se a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció, se a Juhász Péter elnökölte Együtt nem kér az immár MSZP–P és Fodor Gábor pártja alkotta szövetségből, a közös listából. A koordinált, egyeztetett indulás viszont elképzelhető a 106 egyéni körzetben, azonban az LMP és a Momentum sem akar ebben részt venni. A szocialisták zuhanórepülésével Gyurcsány Ferenc járhat jól: egy MSZP-s választási összeomlás után ő lehet újra a baloldal vezetője.
JOBBIK: BALRAÁT
Vona Gábor, a Jobbik elnöke volt radikális pártjának a váltóit balra irányította. A közvélemény-kutatási adatokból az derül ki, hogy a Simicska Lajos üzletember által is támogatott párt fordulata miatt a Jobbik nagyon sok szimpatizánsát elveszítette. A baloldali szavazókra „vadászó” Vona pártját az antiszemitizmusa miatt öt éve még azok akarták betiltani, akik most szemrebbenés nélkül szövetségre lépnének vele. És ebben a már megszűnt SZDSZ volt támogatói, például Heller Ágnes filozófus a legelszántabb. Az egykori Demokratikus Chartát idéző, bár gyér érdeklődés által övezett december közepi – az ÁSZ vizsgálati eredménye és 660 milliós szankciója ellen tiltakozó – Jobbik-tüntetésen a Momentum és az Együtt vezetői, valamint az LMP politikusai is részt vettek. Időközben az egykori radikális párt uniós képviselője, Morvai Krisztina bejelentette: szakít a Jobbikkal, 2019-től nem vállal politikai feladatot. Több elemző szerint a radikális Morvai már a pártelnök jövő évi bukására készül.
HETES CIKKELY ÉS KVÓTAPER: MAGYARORSZÁGOT TÁMADJÁK
Elindult az „uniós atombombának” tartott eljárás, az EU-s alapszerződés 7-es cikkelye szerinti, tehát a közösségi szavazati jogunk felfüggesztését célzó procedúra Brüsszelben. Az unió megkezdte a magyar demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok helyzetének vizsgálatát. Persze elenyésző az esélye annak, hogy életbe is tudnák léptetni a cikkelyt, hiszen az Európai Tanácsnak egyhangú döntést kellene erről hoznia, és minden bizonnyal a lengyelek mellett a többi visegrádi állam sem támogatná. Az eljárást – a magyar baloldali képviselők által is támogatva – az Európai Parlament indította, a támadás egyértelműen visszavezethető hazánk bevándorlásellenes politikájára. Ugyanilyen megfontolások állhattak az Európai Unió Bíróságának kvótaperes döntésében, amellyel szeptember elején elutasította Magyarország és Szlovákia keresetét, mert szerintük a menekültek kötelező elosztásáról szóló tanácsi határozat nem ellentétes az EU alapítószerződéseivel.
SOROS GYÖRGY LELÉPETT A PLAKÁTOKRÓL
Novemberben a tőzsdespekuláns videóüzeneteket intézett Magyarországhoz, a tervéről szóló nemzeti konzultációt ítélte el. A bejelentkezéseiben elismerte, hogy létezik a Soros-terv, amit a hazai balliberális ellenzék mindaddig cáfolt. Soros Open Society nevű alapítványa megkezdte a vidéki hálózatépítést Pécsett és Debrecenben is. Talán nem véletlen, hogy a választási kampány előtt indult ez a folyamat, hiszen így is segíteni tudják a balliberális pártok mozgósítását. Időközben – lehet, Soros megjelenésének is hála – kiderült, hogy soha ilyen sikeres nemzeti konzultációt nem folytatott a kormányzat, mint most: 2,4 milliónyian válaszoltak levélben és az interneten a kérdésekre. Ez a kabinet szempontjából kiváló eredmény, hiszen a válaszadók köre nagyobb, mint a Fidesz–KDNP 2014-es szavazóbázisa.
