TÖRÖK–MAGYAR KAPCSOLATOK | A nyugat távolságot tart Törökországtól,
ami Ankara számára felértékeli a szintén a nyugati védelmi rendszerhez tartozó,
de a keleti kapcsolatokra is sokat adó Magyarországot.
Törökország a Stockholmi Békekutató Intézet (SIPRI) felmérése szerint a világ 15. legnagyobb fegyverexportáló országa. Tavaly a legnagyobb vásárlója Türkmenisztán, az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia volt. Ankara a 2008–2017-es időszakban csaknem másfélszeresére növelte hadianyag-kivitelét, ezzel a világ 25 legjelentősebb fegyverexportőrje között a harmadik legnagyobb növekedési ütemet érte el Csehország és az Egyesült Arab Emírségek után.
HADIIPARI ÖNELLÁTÁS
Ugyanakkor Törökország a világ 12. legnagyobb fegyverimportőre, elsősorban az USA-tól, Spanyolországtól és Olaszországtól vásárolt 2013 és 2017 között. Ankara azonban a minél nagyobb mértékű önellátásra törekszik. Öt évvel ezelőtt a világ ötödik legnagyobb fegyvervásárlója volt, az elmúlt években azonban folyamatosan csúszik vissza ezen a listán. A 2023 – Vízió program, amelyet Recep Tayyip Erdoğan török elnök kezdeményezésére dolgoztak ki, a köztársaság 1923-as kikiáltásának századik évfordulójára önellátást ír elő a hadsereg fegyverzetében és felszerelésében. A program az országot a világ tíz legjelentősebb ipari hatalma közé szeretné emelni. Ettől azonban még messze vannak, mint ahogy az önellátástól is.
Az Erdoğan-kormányzat nemzetközileg bírált politikai lépései miatt veszélybe került a fegyverzet-önellátás egyik pillére, a külföldi (nyugati) nagy védelmi ipari vállalatokkal való együttműködés, a fegyverrendszerek Törökországban való gyártása, a technológiaimport, majd a teljes önállóság. Az idén januárban Angela Merkel német kancellár megtagadta a török hadsereg Leopard páncélosainak modernizálását, amelyet korábban német–török technológiai együttműködéssel képzeltek el. Az ok: a török hadsereg páncélosai behatoltak Észak-Szíriába az Olajág hadművelet keretében és ütközőzónát alakítottak ki. Emellett a németek emberi jogi kérdésekkel is indokolták a páncélosok modernizálásának megtagadását.
MAGYARORSZÁG FELÉRTÉKELŐDÖTT
Az amerikaiak Ankara és Moszkva újabb keletű közeledése miatt tartózkodók. Erdoğan visszavág: „Csaknem valamennyi páncélozott járművünk, amely részt vett az Olajág hadműveletben, hazai gyártmányú”. A nyugat részéről megfigyelhető elhatárolódás a jelenlegi török vezetéstől felértékeli a nyugathoz tartozó, de a keleti kapcsolatokra is sokat adó Magyarországot mint gazdasági együttműködő partnert.
Törökország az elmúlt évtizedben létrehozta a védelmi iparát felügyelő-koordináló állami szervezetet, az SSM-et, amely államtitkárság formájában működik. Tavaly az államelnök egyik rendeletével közvetlenül maga alá rendelte a hadiipart felügyelő struktúrákat, jelezvén kiemelt szerepüket jövendőbeli politikai, katonai céljai elérésében.
A következő szakaszban az immár Erdoğan elnök irányításával működő szervezet tovább akarja csökkenteni a létfontosságú technológiákban, alrendszerekben, részegységekben még meglévő külföldi függést, növelve a helyi hozzáadott értéket az érvényes hadiipari kutatás-fejlesztési tervnek megfelelően. Ez, mint török források hangoztatják, nincs ellentétben a törekvéssel, hogy Magyarországgal (amely nem védelmi ipari nagyhatalom) fejlesszék az együttműködést.
A magyar miniszterelnök és a kö-zel-múltban Budapestre látogató török elnök megállapodott a két ország védelmi együttműködésének szorosabbra fűzéséről. Ennek egyik pillére a katonai és polgári célú járművek fejlesztése lehet. A megállapodást előzetes tárgyalások után kötötték meg, csaknem egy évvel ezelőtt a magyar védelmi miniszter Törökországban járt, Simicskó István felkereste az egyik legnagyobb török katonai járműgyártót, a BMC-t is.
Az együttműködésnek van egy harmadik országokat is érintő része. Törökország vezető szerepre pályázik a közel-keleti régióban, kiterjedt védelmi ipari, kereskedelmi kapcsolatai vannak Szaúd-Arábiában, az Öböl menti emirátusokban, emellett Dél-Kaukázusban (Azerbajdzsán) és Közép-Ázsiában (Türkmenisztán, Kazahsztán). A magyar védelmi ipari vállalatok, beszállítók török támogatással megjelenhetnek ezeken a piacokon. Ráadásul közvetlen szomszédainknál, elsősorban a balkáni térségben tervezik a meglévő szovjet (orosz) páncélozott csapatszállító járművek lecserélését nyugati gyártmányokra. Ezeken a beszerzéseken a számtalan nyugati technológiai elemet tartalmazó török katonai és polgári járműfejlesztések is sikerrel vehetnek részt – akár magyar beszállítással.
AKADOZÓ FEJLESZTÉSEK
A török–magyar védelmi együttműködés másik pillére a hagyományosan erős magyar szoftverfejlesztés lehet. Ebben a szférában egészen kis cégek is be tudnak kapcsolódni a katonai vagy kettős rendeltetésű szoftverek fejlesztésébe, exportjába, nagyobb rendszerekbe való integrálásába. Értesüléseink szerint a hazai szakemberek hónapok óta dolgoznak a magyar–török védelmi ipari együttműködési potenciál és a tavaly év elején elindított nagyszabású haderőfejlesztési program, a Zrinyi-2026 összehangolásával kínálkozó lehetőségeken.
F. Stephen Larrabee, az amerikai RAND Corp. think tank európai, balkáni és kis-ázsiai biztonsági szakértője azonban óvatosságra int, mondván a törökországi védelmi ipari projektek tervezői hajlamosak a túlzásra, erőik, lehetőségeik túlbecsülésére. Három kulcsfontosságú fejlesztés is akadozik: a dél-koreai alapjármű továbbfejlesztésével tervezett török közepes harckocsi (az Altay MBT), a TAI/AgustaWestland T129 ATAK többcélú harci helikopter és a drónprogram külön-külön több milliárd dolláros kifejlesztése.
Török nagyágyúk
A legjelentősebb török védelmi ipari vállalatok, termékek közül a Defense News Top 100 listára, amely a világ 100 legnagyobb védelmi ipari vállalatát rendezi sorba, tavalyi eredményei alapján négy török cég került fel: az Aselsan, a Tusas, a Roketsan és az STM. Az Aselsan, Törökország legnagyobb védelmi ipari vállalata radarokat, elektronikus hadviselési eszközöket, katonai távközlési rendszereket, parancsnoki és navigációs rendszereket gyárt. A Tusas drónjaról, az ATAK helikopterekről és török fejlesztésű Hürkus turbólégcsavaros, kétüléses kiképző és könnyű taktikai támogató repülőgépeiről ismert. A Roketsan rakétákat gyárt, az STM pedig kiberbiztonsági rendszereket készít.
