TÖRÖK–AMERIKAI FESZÜLTSÉGEK |
Tovább súlyosbodik az Egyesült Államok és Törökország szembenállása. Washingtonban a Bloomberg értesülései szerint három opciót fontolgatnak Ankara megbüntetésére, amiért makacsul ragaszkodik az orosz Sz–400 Triumf rakéta- és légvédelmi rendszerek megvásárlásához. A kis-ázsiai állam július végéig kapott haladékot, hogy teljes mértékben felszámolja az orosz üzletet. Ám Recep Tayyip Erdoğan államfő kijelentette: „A Moszkvával kötött üzletet lezártuk. Megvesszük az Sz–400-asokat.”
SZANKCIÓK
Már nem csak arról van szó, hogy az USA megvonja a jogot a törököktől, hogy megvásárolják az F–35-ös harci gépet, és részt vegyenek a gyártásában. Sőt, a legsúlyosabb büntetőintézkedés egyszerűen padlóra vinné a kis-ázsiai ország gazdaságát. Emiatt a hírek szerint a második, közepesen erős szankciócsomagot vetnék be. Ugyanabba a kategóriába sorolnák őket, amelyben most az oroszok vannak. Vagyis a CAATSA (Amerika ellenfeleinek a megbüntetésére szolgáló törvény) sújtaná a török hadiipar kulcsvállalatait.
Törökország hadseregében nagyszámú amerikai fegyvert rendszeresítettek, ezek egy részét török hadiipari cégek gyártják. Ilyen például az elterjedt M4A1-es gépkarabély vagy az M72 LAW páncélelhárító kézi rakétafegyver, az ACV–15-ös kétéltű páncélozott harcjármű, az AN/TPQ–35/36-os radar, az S–70 Black Hawk helikopter, az FIM–92 Stinger ManPADS hordozható légvédelmi rakéta vagy a török légierő gerincét adó, F–16C/D többcélú harci gépekből álló flotta, az épülő TCG Anadolu könnyű repülőgép-hordozó számos berendezése, fegyverzete.
Tehát ha a török hadiipart a CAATSA törvény alkalmazásával elzárják az amerikai piacoktól (mint eladót és mint vevőt), az nagyon kemény csapást mér a NATO egyik legnagyobb hadiipari komplexumát felépítő Törökországra. Nem vásárolhatnak amerikai eszközöket, tartalék alkatrészeket, és nem is lehetnek jelen az USA piacán mint eladók. Ezzel még inkább elidegenítik, és az orosz/kínai hadiiparral való szorosabb kapcsolatépítés felé taszítják Ankarát.
Az amerikai–török viszony átalakulása szövetségesi kapcsolatból ellenfelekké Washington érdekeit is sérti. Az Egyesült Államok és Irán közötti konfliktus éleződésének időszakában az USA-nak nagy szüksége lehet a kis-ázsiai állam területére telepített NATO-s–amerikai–török radarrendszerekre. A helyzet ellentmondásos. Az İncirlik légi bázison még mindig amerikai atomfegyvereket tárolnak, és az Egyesült Államoknak továbbra is nagyon kellenek a Törökország északkeleti régióiban telepített, Oroszországot és Iránt figyelő radar- és szenzorrendszerek adatai. Kürecikben üzemel a Nyugat-Európát védő, amerikai működtetésű NATO-rakétapajzs (Aegis-Ashore) szeme-füle, az AN/TPY–2-es radar.
TÖRÖK SÉRELMEK
Most, hogy nyíltan szembekerültek egymással, Washington és Ankara kitálal. Az Egyesült Államokat leginkább Törökország szembefordulása, az oroszokkal való lepaktálása bántja. A kis-ázsiai ország sérelmei számosabbak. A Pentagon felfegyverezte a kurdokat, a törökök ősellenségeit. Az USA nem adta ki Gülent, az ott élő török papot, akit a 2016-os puccskísérlet mögött sejtenek. Továbbá Amerika már az Irán (illetve a Teheránnal üzletelők) ellen bevezetett szankciókkal jó előre odasózott Ankarának, és a Ciprussal folytatott, a tenger alatti gázfeltárással kapcsolatos vitában sem állt a törökök oldalára. (Erről lásd cikkünket a 24–25. oldalon.)
Borítófotó: Erdogan török elnök. Galambból héjává vált az amerikaiak szemében
