ÁLMOK ÉS TÉNYEK
Az elektromos járművek, mobiltelefonok és akkumulátorok előállításában használatos ritkaföldfémek kitermelésével rajzolnák fel Romániát az akkugyártás világtérképére. Első lépésként augusztusra ígérték a múlt század kilencvenes éveinek a közepéig működő székelyföldi kutatóbányák újraüzemelését. Az igazából csak feltárásnak tekinthető akkori művelet során ritkaföldfémeket, átmenetifémeket – titán, cirkónium, molibdén – találtak, a készlet koncentrációjának alacsony, mindössze 0,6-0,7 százalékos szintje mellett azonban a korabeli technológiával nem lett volna gazdaságos a kitermelés, így abba is maradt az egész feltáró munka. A tevékenység felfüggesztéséhez természetesen jelentősen hozzájárult az akkoriban „rettenetes” fokozatba kapcsoló európai bányabezárási offenzíva, amelynek volt alapja, hiszen az exkommunista országokban a bányászatot jelentős összeggel, évi 250-300 millió eurós támogatással is ösztönözték.
KERESETT RITKASÁGOK
„A romániai gazdaságnak termelnie kell, hogy pénzt hozzon a költségvetésbe. Fokozottan figyelni kell a termelést ösztönző beruházásokra, márpedig ipar nincs nyersanyag nélkül. Szerencsére az országnak vannak nyersanyagtartalékai” – idézte nemrég az Agerpres hírügynökség Niculae Bădălău gazdasági minisztert.
A tárcavezető mondott ennél különbeket is. Például azt, hogy a Gyergyói-medencében, a Békény-patak menti három feltáró vágatrendszer aktiválása után egyetlen esztendő alatt újranyitják az 1989 után bezárt 530 bánya túlnyomó többségét. Az első körös elképzelések szerint Románia a Radioactiv Mineral Măgurele Rt.-n keresztül csatlakozna az európai akkumulátorgyártás fejlesztésére létrehozott szövetséghez. A társaság elsősorban urániumkitermeléssel foglalkozott, de már a kommunista rendszerben kiterjesztette tevékenységét a ritkaföldfém-bányászatra is.
Mivel szinte valamennyi elektronikus eszköz előállításánál használják a ritkaföldfémek valamelyik fajtáját, igencsak megnőtt irántuk a kereslet. A legnagyobb lelőhelyek Kínában találhatók, ezért a gazdasági ellenlábasok – elsősorban az Egyesült Államok – alternatív megoldásokat keresnek. Bădălău állítása szerint már zajlanak az elektromos autók energiatároló részegységeit gyártó cégekkel kezdeményezett tárgyalások. Bukarest arra számít, hogy valamelyikük 50 millió euró körüli beruházással Romániában hoz létre üzemet.
Az orotvai feltárásokat amúgy már öt évvel ezelőtt újrakezdték. A Krónika című napilapnak nyilatkozó Puskás Elemér gyergyóditrói polgármester tudomása szerint nem merülnek fel környezetvédelmi aggályok. Bár kis mennyiségben találtak tóriumot, de a radioaktivitása a tűréshatár alatti szinten van. A Transindex hírportál által megszólaltatott dr. Márton István érckutató geológus szerint a miniszter által jelzett bányanyitás csupán a régi kutatóvágatok felélesztéseként értelmezhető. Egy bányászati koncesszió megszerzése ugyanis még sikeres érckutatás esetén is hosszú folyamat, jó ideig tartó engedélyezési eljárás eredménye. „Ritkaföldfém-kutatás esetén külön szempont azok ásványtani és geokémiai eloszlása, márpedig e tekintetben az orotvai ércesedés nem túl biztató: a ritkaföldfém-tartalom nagyrészt a monacit ásványhoz kötődik, amelynek a kohászati feldolgozása igen költséges és körülményes” – magyarázta a szakember. Meglátása szerint Orotván, Gyergyóditró, Gyergyószárhegy, Güdüc környékén tulajdonképpen egy nagy kockázatú érckutatási program indult. Hasonló ritkaföldfém-keresési projekt jelenleg legalább ötven működik világszerte, ám csak kis hányaduk szokott sikeres lenni.
hatósági hiányosságok
Az országos bányaújranyitási elképzelés amúgy is ezer sebből vérzik. A romániai földtani intézetet ugyanis az évtizedek során leépítették, a bányászati archívumok szétszóródtak, szinte semmi sem érhető el digitalizált formában. Szakemberek szerint kompetens szakhatóság sincs, az Országos Ásványkincshatóságot amolyan politikai parkolóhellyé züllesztették. Pillanatnyilag hat engedélyezett kutatási program fut, vagy inkább csak döcög – a hatóság legutóbb 2017-ben adott ki ipari jellegű feltárásra vonatkozó kutatási engedélyt az érintett ércesedésekre. A folyamat következményeként a romániai szakemberek Chilétől Svédországig széledtek szét a nagyvilágban. Egy kutatási-feltárási engedély kibocsátására több évet kell várni, ami nem túl biztató kilátás egy befektető számára.
Mindezek tükrében érdemes értelmezni Bădălău hangzatos kijelentéseit, többek között azt, hogy a közeljövőben aláírják a nagybányai Remin, a román–szerb határ közelében fekvő Krassó-Szörény megyei, újmoldovai Moldomin bányaipari vállalat, a Fehér megyei abrudbányai CupruMin – utóbbi kettő rézbányászatra szakosodott –, valamint a Hunyad megyei Kisbánya aranybányája aktiválására vonatkozó szerződéseket. „Az aranybányászatunk nyolcvan évre tekint vissza, ebből éltünk, egy ideje meg nem akarjuk tisztességesen kitermelni – mondta a miniszter. – Csak a CupruMinben zajlik bányászati tevékenység, de onnan is csupán nyersanyagot exportálunk Kínába. Nincs hozzáadott érték, nincs feldolgozóiparunk, és még így is bőven nyereséges a vállalkozás.” Az 556 alkalmazottat foglalkoztató abrudbányai cég 2017-ben 38,2 ezer tonnás kitermelést valósított meg, a teljes rézásványtartalékot egymilliárd tonnásra becsülik.
Kobalt és grafit
Új bányászati törvény megalkotására is szükség van, önmagában nem elegendő az elhatározás, miszerint az ország nem folyamodik a bányabezárásokra folyósítandó, az idén 220 millió eurós uniós finanszírozásért. A miniszter megfogalmazása szerint Románia 400 tonna aranyon – nem számítva ide a 350 tonnát magában rejtő Verespatakot –, 2800 tonna ezüstön és több tízezer tonna réztartalékon ül, kobaltot és grafitot pedig csak Erdélyben találni Európában. A bányászati ágazat életre lehelése ugyanakkor olyan ambiciózus terveket is céloz, hogy keleti szomszédunk tíz éven belül biztosítani tudja energetikai függetlenségét. Erdély kincsesbányája akár készen is állhat rá. Románia egyelőre kevésbé.
Borítófotó: A veresvölgyi ( Roşia Poieni) rézbánya külszíni fejtésénél tiltakozó környezetvédő 2006-ban. Ez a bánya működik, a rézércét Kínában dolgozzák fel jelentős haszonnal.
