A görögökkel kötött megállapodás után elhárulni látszottak az akadályok, de szeptemberben volt egy sikertelen referendum, most pedig alkotmánymódosítással próbálkoznak Szkopjéban.
Nehezen áthidalható társadalmi-politikai válságba süllyedt a névváltoztatást kezdeményező, sikertelenül zárult népszavazást követően Macedónia. A probléma 1991 óta ismert: Görögország mindaddig nem támogatja a kis balkáni állam nemzetközi intézményekbe való integrálását, amíg a neve az észak-görögországi történelmi tartományra, Makedóniára utal, mert Athén ezt a macedón területi igény megfogalmazásának tartja.
Ez év júniusában végül megszületett a két ország közötti megállapodás: hívják az országot Észak-Macedóniának, jelezve, hogy földrajzilag nem keverhető össze a görögországi térséggel. Az erről szóló szeptemberi referendum viszont az alacsony, 37 százalékos részvételi arány miatt érvénytelen lett, noha 91 százalék a névváltoztatásra voksolt.
Az Európai Unió és a NATO azóta sürgeti a macedónokat: lépjenek tovább a sikertelen referendumon, s még az idén fogadják el a Görögországgal kötött megállapodást, ahogyan arra szavukat adták. Az észak-atlanti szervezet főtitkára, Jens Stoltenberg jutalmat is ígért: amennyiben megoldják a névcserét, a szövetségbe rekordidő alatt, 2019 elején felvételt nyerhet az ország. Alékszisz Cíprasz görög kormányfő pártja nagygyűlésén ugyancsak világos üzenetet fogalmazott meg: Athén továbbra sem módosít az álláspontján, megakadályozza északi szomszédja EU-ba és NATO-ba való felvételét, ha nem hajtja végre az egyezményt. Macedóniában a kialakult helyzet következtében bármelyik pillanatban kiírhatják a rendkívüli parlamenti választásokat. Zoran Zaev kormánya ugyan azt kezdeményezte, hogy a névváltoztatást foglalják az alkotmányba, de az alaptörvény módosításához kétharmados többségre van szüksége a százhúsz fős képviselőházban. Nyolcvan szavazata nincs a kormánykoalíciónak, s az is kétséges, hogy mind a 72 tagja igennel voksol, egyikük ugyanis már a referendum során a cserét ellenző táborhoz csatlakozott.
Kudarc esetére Zaev előre hozott választásokat ígér, de tisztában van azzal, hogy ezzel még mélyebb válságot idézhet elő. A népszavazási kudarc aligha tett jót a kormánypártok népszerűségének. A színfalak mögött (külföldi diplomaták segítségével is) zajlik a győzködés politikája Szkopjében. A kérdés matematikai: hogyan szerezhetnek még kilenc-tíz voksot, találhatnak-e ennyi eltántorítható képviselőt a jobboldali ellenzék táborában? (Ez lapzártánk idején még kétséges volt.) Persze sokkal egyszerűbb lenne, ha találnának, ugyanis egy gyors választási folyamat is hónapokkal odázhatná el a kérdés rendezését. Arról nem is szólva, hogy még a közvélemény-kutató cégek sem mernek most jóslatokba bocsátkozni, ki lenne a győztes és miként alakulnának a parlamenti erőviszonyok, így korántsem borítékolható a névmódosítás újabb, kerülő úton történő módszerének a sikere.
A feladat tehát adott: a miniszterelnöknek pontos számításokra, némi csodára s egy a Balkánon egyébként szép számban előforduló, jövőbe látó kuruzslóra lenne most a leginkább szüksége.
Borítófotó: A jobboldali ellenzék szimpatizánsa a bojkotTra felszólító szórólappal. Pártja képviselőit az amerikaiak is győzködik, hogy szavazzák meg a névváltoztatást
