Emberemlékezet óta nem történt meg, hogy az orosz hírszerzés-elhárítás három csúcsszervének, az SZVR-nek, az FSZB-nek és a GRU-nak az első embere egy időben járt volna Washingtonban. Amennyire tudjuk, az amerikai hírszerzőközösség vezetője, Dan Coats és a CIA feje, Mike Pompeo tárgyalt velük – állítólag a terrorizmus elleni közös küzdelemről. Az amerikai média morgolódik, hogy miért az oroszoktól kellett megtudni ezt a talán korszakváltó hírt. A demokraták sisteregnek, mert mindez a hátuk mögött történt, és csapdát sejtenek. Nem tudni, hogy az új fejlemények mennyiben hatnak az Egyesült Államokban az orosz befolyást elemző ügyekre, amelyek felvetik a fordulat lehetőségét mind a vizsgálatok terén, mind Washington és Moszkva jéghideg viszonyában. Az orosz külföldi hírszerzés, az SZVR feje, Szergej Nariskin január végén az USA-ban tárgyalt Mike Pompeóval, a CIA igazgatójával.
Mike Pompeo, a CIA főnöke. A kínai befolyásra figyelmeztet
Szergej Nariskin elvileg nem mehetne az USA-ba, lévén rajta van az amerikai szankciós listán. (A névsorról lásd következő cikkünket.) A washingtoni orosz nagykövet ugyanakkor megerősítette: az SZVR vezetője nemcsak hogy beutazott az Egyesült Államokba, de tárgyalt is a CIA irányítóival. Amerikai hivatalos források azonban egy ideig mélyen hallgattak az egészről.
Chuck Schumer, a szenátus demokrata kisebbségének a vezetője válaszokat követelt a hatóságoktól. „Szankciókkal sújtottuk az orosz hírszerzés vezetőjét, miközben a Trump-kormányzat meghívja, hogy ugyan sasszézzon már be a főbejáraton” – tajtékzott Schumer. Pompeo azzal védekezett, hogy az USA érdekeit érintő nemzetbiztonsági ügyről van szó, amely felülír mindenféle beutazási tilalmat.
AZ AKTÍV KÍNAIAK
Az SZVR-főnök amerikai (feltételezhetően a CIA Langley-ben lévő központjában vagy a szervezet egyik környékbeli védett házában tartott) tárgyalásait két kormányforrás is megerősítette a Reutersnek. Két nappal korábban a Moscow Timesban Jon Huntsman amerikai nagykövet feltűnést keltő cikket írt arról, hogy lehetséges, sőt szükséges az amerikai–orosz kapcsolatok normalizálása.
A fordulat irányába mutat Mike Pompeo BBC-nek adott interjúja is. A kémfőnök szerint „a kínaiak erőfeszítései, hogy a Nyugat felett rejtett befolyást gyakoroljanak, ugyanúgy aggasztanak bennünket, mint az oroszok felforgató tevékenysége”. Így tehát már Peking is belekerült a globális titkosszolgálati kavarásról folytatott amerikai kommunikációba.
A demokratikus világ legnagyobb és legfontosabb titkosszolgálata első emberének ez a megfogalmazása lényegesen megváltoztatja a Nyugat fenyegetettségéről kialakult képet. Eddig ugyanis gyakorlatilag csak az oroszok befolyásolási tevékenységéről lehetett hallani. Ezzel kapcsolatban több vizsgálat is indult Washingtonban. Pompeo szerint várható, hogy Moszkva az ez év novemberében esedékes amerikai időközi választásokat is igyekszik majd manipulálni. A Kreml tagadja a beavatkozást, Donald Trump amerikai elnök pedig oroszellenes hisztériának minősíti a személyét, környezetét érintő ügyet.
„Sokat beszélünk manapság az orosz fenyegetésről, de a kínaiak itt vannak, nagyon aktívak. Szívesen látjuk őket, részei Amerikának, de tőlük nagyon komoly erőfeszítéseket látunk arra vonatkozólag, hogy amerikai információkat lopjanak. Észleljük őket iskoláinkban, egészségügyi rendszerünkben, az üzleti életben. A világ más részein, beleértve Európát is, hasonló a helyzet. A kínaiak keményen dolgoznak, hogy szuperhatalmi pozícióra tegyenek szert. Globális méretű kiberkémkedésükben világszínvonalúak, nagyon tehetségesek” – nyilatkozott Pompeo. Majd hozzátette: „Gondoljon a két ország gazdaságának a méretkülönbségeire. A kínaiak hátországa sokkal nagyobb, mint az oroszoké.”
VÁRATLAN LEMONDÁS
Közben az USA-ban az ellenzéki demokraták által indított és szorgalmazott, az állítólagos orosz befolyást vizsgáló folyamat új, még kiszámíthatatlanabb következményekhez vezetett. Váratlanul lemondott (lemondatták?) a szövetségi belbiztonságért felelős FBI-igazgatóhelyettes, Andrew McCabe. A képviselőház hírszerzési bizottságának a republikánus tagjai megszavazták egy bizalmas dokumentum közzétételét, amely az FBI és az igazságügyi minisztérium állítólagos lehallgatási-megfigyelési visszaéléseit leplezi le.
Ez fordulópontot jelenthet a Robert Mueller által vezetett Oroszország-vizsgálatokban, amelyek elvetnék vagy igazolnák a gyanút, hogy Moszkva beavatkozott az amerikai elnökválasztásokba, és hogy az elnöknek, valamint a környezetének meg nem engedhető orosz kapcsolatai voltak. Ha az FBI törvénytelen módon gyűjtött információkat az orosz befolyással kapcsolatban, azok nem használhatók fel.
A CIA PEKINGI FIASKÓJA
Az utóbbi évek egyik legnagyobb amerikai hírszerzési kudarca éppen Kínához fűződik. Évtizedünk elején a kínaiak csaknem kéttucatnyi, az amerikaiaknak dolgozó ügynököt kaptak el. Legtöbbjüket megölték. Egyiküket CIA-tisztek szerint egy pekingi kormányhivatal udvarán lőtték agyon, kollégái szeme láttára. Az USA Központi Hírszerző Ügynökségének a kínai hálózatát meggyengítő ügy felderítésére, az áruló felkutatására a CIA és az FBI közös akciót indított, Méhészborz hadművelet elnevezéssel. A gyanú egy a CIA-tól még 2007-ben kilépett ügynökre, a kínai–amerikai Jerry Chun Shing Lee-re terelődött, akit el is fogtak. A vizsgálat még tart. Ugyanakkor olyan típusú, Pekingtől kiinduló nagyszabású befolyásolási akciókat, amilyenekkel az oroszokat gyanúsítják, eddig még nem tártak fel.
A KÍNAI BEFOLYÁS
Peking Washington legnagyobb kereskedelmi partnere (Oroszország 2016-ban a 30. helyen állt), ezzel igen jelentős befolyást gyakorolhat az amerikai gazdaságra. Kína 2016-ban négyszer annyi árut és szolgáltatást adott el az USA-nak (463 milliárd dollár értékben), mint amennyit vásárolt tőle (116 milliárdnyit). Eközben az akkori orosz–amerikai kereskedelmi forgalom nagyságrenddel kisebb volt, mintegy húszmilliárd dollárt tett ki – igaz, akárcsak a kínaiak esetében, tetemes, csaknem kilencmilliárdot kitevő amerikai deficittel. Kína befolyása, lábnyoma az Egyesült Államok belső életében nagyságrendekkel különbözik az oroszokétól. Míg csupán néhány ezer orosz diák jár amerikai egyetemre, addig a kínaiak adták 2016-ban az USA felsőoktatási intézményeiben tanuló mintegy egymillió külföldi több mint harmadát.
Borítófotó: Szergej NariskIn, az orosz külföldi hírszerzés vezetője. Beutaznia se lett volna szabad az USA-ba
