VERSENYJOGI BÍRSÁGOK
Az EU versenyügyi biztosa rekordösszegű, 4,34 milliárd eurós büntetést rótt ki a Google amerikai technológiai konszernre. A dán Margarethe Vestager a tavalyi, már akkor rekordösszegűnek számító, 2,4 milliárd eurós büntetés után most nem az anyakonszern éves forgalmának tíz százalékát kitevő maximumot, „csupán” annak negyvenhat százalékát szabta ki. A büntetés kifizetése persze nem dönti földhöz a Google-t, az anyakonszern ugyanis 90 milliárd dollárt tart készpénzben.
A tavalyi büntetés amolyan figyelmeztetés volt, amivel az EU Bizottság rá akarta kényszeríteni az amerikai multit, hogy hagyjon fel azzal a gyakorlattal, amely a nála hirdető cégek ajánlatát helyezi a találati eredmények élére, és csak utána jönnek az ár-összehasonlító oldalak és más ajánlatok.
A Google persze a maga módján próbált reagálni, és egy felugró ablakban arról tájékoztatta a keresést indító felhasználókat, hogy az eredmények között „lehetnek” olyanok, amelyekért pénzt kap. További „újításként” a találatoknál feltüntetik azt, hogy reklámról vagy fizetett szolgáltatásról van szó.
A bizottságnak az is szemet szúrt, hogy a gyanú szerint a Google nemcsak a szövegalapú internetes keresőknél alkalmazta ezt a módszert, hanem a keresés eredményét összegző fotók, videók és térképes megjelenítések esetében is.
Fotó: Margarethe Vestager, az EU versenyjogi biztosa. A Bizottság keménynek akar látszani
NINCS HALASZTÓ HATÁLY
Mi történik a gigabüntetés kiszabása után? Tavaly a Google fellebbezett a bizottság határozata ellen az EU törvényszékénél, aminek döntése ellen másodfokon az EU Bíróságához (EUB) lehet fordulni. A jogi eljárásnak azonban nincs halasztó hatálya, így a büntetést vagy befizetik a bizottság kasszájába, vagy letéti számlán helyezik el.
A Google az utóbbi megoldást választotta, így a pénz sorsa csak az EUB jogerős döntése után dől el. A bizottság és a tagországok mindenesetre nagyon drukkolnak saját igazukért, ezt a „talált” pénzt ugyanis nem lehet új feladatokra elkölteni, hanem annak összegét a tagállamok befizetésének csökkentésére fordítják, azaz a tagállamoknak ennyivel kevesebbet kell az adott költségvetési ciklus korábban elfogadott céljaira befizetni.
MIRE MEGY A BÍRSÁG?
A mostani büntetés esetében ez csak Németországnak kilencszázmillió euró könnyebbséget jelentene, így az utóbbi időszak amerikai–uniós pengeváltása jelentős befizetési megtakarítást hoz a tagállamoknak.
A német Deutsche Bank és a Volkswagen konszern ellen 2015 körül kiszabott első amerikai gigabüntetések óta az Atlanti-óceán mindkét partján sportot űznek a túlparti multik megbüntetéséből. A Figyelő már többször beszámolt a legnagyobb büntetésekről és – mint az Apple írországi leányvállalata esetében – adóhátralékokról.
A gigabüntetések mértéke és sorsa az adott ország jogrendjének függvényében változik. Az uniós módszertanról már beszéltünk, a vén kontinensen a tagállamok befizetését csökkentik a befolyt bírságok összegével, végső soron tehát a tagállami költségvetések járnak jól.
Amerikában lehetőség van a csoportos keresetekre, így ott a pénz – például a Volkswagen által fizetett húszmilliárd dollár – nagy része a megkárosított dízeltulajdonosokhoz folyt be, akiket kártalanítottak vagy akiktől a német autóóriás visszavásárolta a manipulált autókat. Amerikában a büntetés másik részéből elektromosautó-töltő állomásokat építettek, így javítva egyszerre a levegőt és az üzleti klímát.
A tavalyi német parlamenti választás kampányában téma volt ugyan a csoportos keresetek ügye, ám az első elfogadott jogszabályok messze vannak az amerikai gyakorlattól, így a konszernekre nézve nincs fegyelmező hatásuk. A német dízeltulajdonosoknak így be kellett érniük egy bocsánatkérő levéllel és az autó szoftverének frissítésével.
A büntetés bejelentésével Brüsszel megvárta a NATO-csúcsot, és egyébként megvárhatták volna Juncker bizottsági elnök július végi washingtoni látogatását is, ám a bizottság a békülékeny német javaslattal szemben és a francia kardcsörtetést követve Trump elnökkel szemben keménynek akart mutatkozni.
FURKÓSBOTOK
Az EU és az USA közötti kereskedelmi és valutaháborúban Brüsszel a Google megbüntetésével egy olyan csatatérre vitte vissza a pengeváltást, ahol pont az USA-nak van többlete Európával szemben. Trump elnök ugyanis rendre csak az áruforgalmat számolja, ahol az EU-nak valóban évi százötvenmilliárd eurós többlete van, ám következetesen figyelmen kívül hagyja a szolgáltatásokat, köztük az IT-cégeket és a pénzügyi közvetítő szektort, vagy konkrétan a spekulánsokat és más befektetési alapokat. Ha az amerikai IT-cégek európai forgalmát is beszámítanánk az egyenletbe, úgy az uniós szufficit már nem is lenne akkora.
A brüsszeli bizottságnál folyamatban van még egy eljárás a Google ellen, ott azt vizsgálják, hogy vajon az idegen honlapokon futtatott Google-keresőmotorok mennyire nyitottak a nem fizetős hirdetők irányában.
A gigabírságok alapjában tehát nem feltétlenül csak a fogyasztók érdekeit védik, hanem amolyan kereskedelempolitikai furkósbottá váltak. Obama elnök idején a Volkswagen amerikai gigabírsága azt az üzenetet is hordozta, hogy ha az USA és az EU közös szabványokban egyezne meg, akkor a cégeknek nem kéne csalni. Akkor ez a TTIP szabadkereskedelmi megállapodás felé terelte a közgondolkodást.
Trump elnök szakított a multilateralizmussal, sőt felvetette, hogy országa akár még a Kereskedelmi Világszervezetet (WTO) is elhagyja, ha ott „sportszerűtlenül” bánnak Amerikával, vagyis nem érzik át kellően az America First! elvet. Ezzel kivonná a világgazdaság negyedét adó országát a viták kulturált rendezése alól, és a bilaterális tárgyalásokon jobban érvényesülne az USA gazdasági és politikai súlya.
Az EU eddig még nem állt a sarkára Trumppal szemben, pedig az új keletű transzatlanti vitában Brüsszelnek lennének a jobb lapjai. A keljfeljancsi üzletember Trump viszont tudja, hogy rámenősséggel és blöffel defenzívába tudja szorítani tárgyalófeleit, és ha az adósság (kereskedelmi többlet) kellően nagy, akkor az nem az ő problémája, hanem a banké vagy esetünkben az európaiaké.
Borítófotó: Android-kompatibilis robot egy tokiói kiállításon. Az EU még nem állt a sarkára Trumppal szemben
