ČAPUTOVÁ GYŐZELME
Már az előzetes felmérések jelezték, hogy az első fordulóban élen végzett Čaputová lehet a végső győztes. Ami viszont meglepő és elgondolkodtató, hogy a részvétel az eddigi szlovákiai elnökválasztások közül a legalacsonyabb arányú volt, mindössze 41,8 százalékos, s négy megyében csak 35-38 körül mozgott. A magyarlakta járásokban ennél is kisebb volt az érdeklődés, többnyire 24–30 százalékos részvételi aránnyal, jóllehet Bugár Béla, a Most–Híd szlovák–magyar párt vezére, aki csúfosan elbukta az első kört, a második etapban Čaputová támogatására szólította fel híveit, amivel meg is hökkentette koalíciós partnereit, a Šefčovičot indító szociáldemokrata Smer – SD-t és a Szlovák Nemzeti Pártot (SNS). A felvidéki Magyar Közösség Pártjának a vezetője, Menyhárt József még az első forduló előtt visszalépett a jelöltségtől a független Robert Mistrík javára, ő pedig ugyanígy cselekedett, beállva Čaputová mögé.
Öllös László felvidéki politológus, egyetemi oktató szerint az első körhöz képest tanúsított kisebb választói kedvet részben azzal lehet magyarázni, hogy a harmadik és a negyedik helyen végzett Štefan Harabin (vitatott politikai előéletű egykori miniszter és főbíró), valamint a szélsőjobboldali Marian Kotleba hívei közül sokan távol maradtak, a magyarok pedig már több alkalommal is megtapasztalhatták, hogy igazából mindegy számukra, ki az ország elnöke. A most leköszönő Andrej Kiska különösebben nem foglalkozott a nemzeti kisebbségek gondjaival, elődje, Ivan Gašparovič pedig több ízben is nekitámadt a magyaroknak. Öllös László egyike volt azon magyar küldöttség három tagjának, amely Zuzana Čaputovával találkozott az első forduló után. Mint elmondta, az ügyvédnő maga ajánlotta fel, hogy rendszeresen találkozna majd a kisebbségek képviselőivel, és szívesen alkalmazna egy a minoritási ügyekkel foglalkozó szakértőt is a csapatában. Ez kétségtelenül új elem, mivel korábban a szlovák elnökök egyáltalán nem gondoltak ilyesmire. Természetesen az ígéret a kampány időszakában hangzott el, és hogy végül megvalósul-e, az leghamarabb Čaputová hivatalos beiktatása, június közepe után derül ki. Arra a kérdésre, hogy a mostani eredmény kihat-e a legerősebb kormánypárt, a Robert Fico vezette Smer – SD jövőjére is, a politológus úgy vélekedett: Šefčovič 41 százalék fölötti eredménye jelzi, hogy Ficóék továbbra sem lebecsülendő szereplői a politikai életnek, s különösen az ország északi és keleti megyéiben komoly a támogatottságuk. Az államfő jogkörei egyébként is korlátozottak: felvethet témákat, akár még a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatban is, nyomást gyakorolhat, gyorsabb döntéshozatalra ösztönözheti a képviselőket, rámutathat negatív társadalmi jelenségekre, de a végrehajtó hatalom képviselőit nem utasíthatja. Elsősorban nemzetközi szinten képviseli Szlovákiát. Čaputová elismerte, hogy nem beszél nyelveket, angoltudását most igyekszik elmélyíteni. Ellenfele az egyik tévévitában finoman célzott is erre.
A győztes egyébként azt is bejelentette, hogy lemond a másfél éve alakult, Progresszív Szlovákia elnevezésű liberális pártban betöltött alelnöki tisztségéről, és a tagságát is felfüggeszti. Személye ennek ellenére rövid távon sokat hozhat a pártnak, amely a jövőre esedékes parlamenti választásokon mindenképpen sokkal jobb eredményt szeretne elérni az ötszázalékos bejutási küszöbnél. Az nyilvánvaló, hogy az egy éve elkövetett újságíró-gyilkosság után a társadalomban kialakult hangulat egyre inkább sürgeti a változásokat (lásd Az „olasz meló” című keretes írásunkat). Az ellenzék azonban megosztott, ezért nem sikerült elérnie, hogy előre hozott választásokat tartsanak Szlovákiában. A két kisebb kormánypárt, az SNS és a Most–Híd is csapdahelyzetben van. Támogatottságuk egyre csökken, és a Smer – SD árnyékából csak úgy tudnak kilépni, ha olyan témákkal rukkolnak elő, amelyek fontosak a számukra – ugyanakkor a koalíció felbomlását kockáztatják velük.
A szlovák sajtó, amelynek a nagy része kormányellenes, helyenként már túlzott lelkesedéssel számolt be a választási eredményről. Ám akadtak kritikusabb hangok is, amelyek elsősorban Čaputová tapasztalatlanságát és a politikában való járatlanságát emelték ki. Intő jel az is, hogy az ország választásra jogosult lakóinak csak alig a negyede voksolt rá. Mindenesetre riválisa, Šefčovič azonnal gratulált és egy csokor virágot is küldött neki. Az elnöknő első külföldi útja Prágába vezet. Miloš Zeman cseh államfő és Andrej Babiš miniszterelnök az elsők között gratulált a győzelméhez.
AZ „OLASZ MELÓ”
A Ján Kuciak oknyomozó újságíró és je-gyese tavaly februári meggyilkolását kö-vető politikai földcsuszamlások már számos fontos beosztású személyt elsodortak a tisztségükből, kezdve Robert Kaliňák belügyminiszterrel és Robert Fico kormányfővel, folytatva Tibor Gašpar országos ren-dőr-fő-kapitánnyal, a vádhatóság két kulcsfigurájával bezárólag. René Vanek főügyészhelyettest most januárban váltották le, miután kiderült, hogy az újságíró likvidálásának a megszervezésével gyanúsított Alena Zsuzsovával több alkalommal is bensőséges hangú SMS-t váltott. A főügyész első helyettese, Peter Šufliarsky a múlt héten mondott le, mert ő a gyilkosság feltételezett megrendelőjével, Marián Kočnerral volt jó viszonyban, amit 430 SMS is tanúsít. Ezek nyilvánosságra hozásával Igor Matovič, az ellenzéki OĽaNO párt elnöke és képviselője, a szlovák politika fenegyereke fenyegette meg, amennyiben nem távozik önként a posztjáról. Jóllehet Šufliarsky és felettese, Jaromír Čižnár is nyomatékosította, hogy ezek az üzenetek semmiféle kompromittáló információt nem tartalmaztak, mégis úgy látták helyénvalónak, ha az első helyettes önként lemond. A telefonos kapcsolatok a Kuciak-gyilkosság egy másik szálán is fontos szerephez jutottak. Az újságíró utolsó, már befejezetlenül maradt cikke a Kelet-Szlovákiában vállalkozó olasz Vadala fivérek gyanús üzleteiről és a legmagasabb körökig érő kapcsolatairól szólt. Az itáliai rendőrség, amely éveken át ugyancsak megfigyelte őket, és a telefonjaikat is lehallgatta, arról tájékoztatott, hogy több mint 450 beszélgetést rögzített, amelyeket Antonino Vadala és Robert Fico akkori kormányfő főtanácsadója, Mária Trošková folytatott. A nő nem sokkal a gyilkosságot követően távozott tisztségéből, de a sajtó ennek ellenére váltig arról írt, hogy az olasz maffiához köthető Vadala fivéreknek a kapcsolatai a legmagasabb kormánykörökig érnek. Nemrég felröppent egy hír, mely szerint nemcsak Fico tanácsadója, hanem maga a miniszterelnök is beszélt Antonino Vadalával. A volt szlovák kormányfő ezt határozottan cáfolta. A lehallgatott beszélgetések tartalma egyelőre nem ismert, viszont Vadala egyik társával is gyakran beszélt telefonon (ő mellesleg beépített ügynökként működött), és egy olasz oknyomozó újságírónő ezek tartalmáról nemrég számolt be az olasz közszolgálati televízió, a Rai egyik műsorában. Állításait Bruno Cherchi velencei ügyész is igazolta. Vadala azzal dicsekedett az ismerősének, hogy jelentős összegekkel megvesztegetett magas beosztású hivatalnokokat, még a szlovák titkosszolgálat akkori vezetőjét is. Keze elért egészen a belügyi tárcáig. Az üzletember jelenleg Olaszországban van vizsgálati fogságban, egy nemzetközi kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos ügyben zajló nyomozás gyanúsítottjaként.
(lamér)
Borítófotó: ČAPUTOVÁ jövendőbeli munkahelye előtt. A késő barokk-rokokó palotát a Grassalkovich család építtette, de volt a Habsburgok tulajdona, a fasiszta állam elnöki rezidenciája, úttörőház a kommunizmusban, 1996 óta államfői hivatal
