Megszereztük a Soros-tervet, mondhatnánk, ami részben igaz is lenne. Nem iniciáléval kezdődik ugyan minden fejezete, de nem is egy titkos dokumentum. Ha a történelem ismert és elismert filozófusainak, gondolkodóinak az írásait olvassuk, könnyen megtaláljuk, hogy miből építkezett a milliárdos, amikor megalkotta a nyílt társadalom tervét.
BERGSON, POPPER, SOROS
De honnan is jött az üzletembernek a nyílt társadalom eszméje? Az alapgondolat a XIX. századi nyugati filozófiából, Henri Bergson francia filozófustól eredeztethető, aki talán elsőként vázolta fel az emberiség kétfajta szerveződési elvét: a törzsi és a globális rendszert. Soros lényegében erre alapozta, majd Karl Popper filozófus gondolatával – miszerint a nemzetállami lét egy mítosz csupán – kiegészítette elméletét, amelyet 2000-ben A nyílt társadalom, avagy a globális kapitalizmus megreformálása címmel publikált. Ebben a művében pár sorban meghatározza a nyílt társadalom fogalmát a saját olvasatában. Soros szerint „a két világháború már bebizonyította, hogy az államok szuverenitásán alapuló rendszer sem a békét, sem a biztonságot nem garantálja. Mivel a szuverén államok visszaélnek hatalmukkal, tekintélyük hanyatlása mindenképp üdvözlendő fejleménynek minősül. Ezen a ponton a piactámogató és államellenes hozzáállások teljes mértékben helyénvalónak tűnnek. A szuverén államok gyengülésével párhuzamosan azonban erősödniük kell a nemzetközi intézményeknek, csakhogy a nemzetközi fennhatóságot éppoly hevesen ellenző piaci fundamentalizmus ezen fejlődés útjában áll. Természetesen nem a piaci fundamentalizmus az egyetlen bűnös, hiszen a nemzeti szuverenitásba vetett hit is legalább ennyire gátló tényező”. Vagyis a nemzetállamok helyett Soros szerint a nemzetközi intézményeket és az egyéni szabadságot nyújtó globalizációt kell támogatni, ez a nyílt társadalom létrejöttének feltétele. Ehhez pedig ideológiát is gyártott.
A SOROS-TERV ALAPJAI
„Az üzletember elképzeléseinek két síkja van, ezek összefüggnek egymással és egymást erősítik” – mondta Orbán Balázs. A Századvég Alapítvány kutatási igazgatója szerint egyrészt van egy ideo-lógiai sík, amely arról szól, hogy a XX. század borzalmaiért a nemzetállamok a felelősek. Ezért minden olyan fejlemény, amelyik a „monolit” európai nemzetállamokat rombolja, számára üdvözlendő. Másrészt – teszi hozzá Orbán – van egy üzleti sík, amelyik abból táplálkozik, hogy az általa folytatott pénzügyi típusú gazdasági tevékenység sem csupán egyes nemzetállamokhoz kötődik, hanem azokon túlmutató természetű. Ennek a gazdasági tevékenységnek a sikerét a nemzetállamok gátolni, míg az úgynevezett szupranacionális nemzetközi szervezetek segíteni tudják.
Lényegében Soros szerint ezért szükséges a nyílt társadalom létrejötte. Azonban felmerül a kérdés, hogy ha a globalizáció végül sikerrel zárul és megvalósul a milliárdos régi álma, egy határok, nemzetállamok nélküli világ, ki lesz annak a vezetője? Létezhet-e világtársadalom világkormány nélkül? Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója szerint Popper alapján Soros is két dolgot javasol: „Egyrészt a liberális, emberi jogi fundamentalizmuson alapuló demokráciák megerősítését, majd ezek globális összeállását a Nyílt Társadalom Szövetségében. Ez nyilvánvalóan egy fokozatos projekt, de az egyértelmű, hogy a cél az állami szuverenitás hanyatlásának elősegítése.” A jogász szerint „amíg az Emberiség Világfaluban történő felolvadása el nem jön, addig Soros elmondása alapján szükséges a nemzetközi jog- és intézményrendszer megerősítése”. Ilyen például az IMF, a Világbank, az ENSZ vagy az Európai Unió intézményrendszere. Hozzátette: „A »helyes« jogértelmezésekhez az eszmei mankót pedig sok esetben a »civil jogvédők« és az anyagaik-ból táplálkozó nemzetközi bíróságok adják.” Tehát egy nyílt társadalomban ugyanolyan vagy még kiemeltebb szerep jutna a nemzetközi pénzintézeteknek és a mesterségesen létrehozott intézményeknek, mint a jelenlegi struktúrában. Kérdés, hogy ezáltal jobb lenne-e a világ.
AZ ÚJ MINDIG JOBB?
A szabadság és a határoknélküliség eszménye sokak számára vonzó lehet. És azt sem szabad elfelejteni, hogy a rendszerváltozás után világszerte népszerű volt a Soros-eszme, így Magyarországon is sokan hittek abban, hogy a segítségével megvalósítható világ egy jobb élethez vezet. Szánthó szerint ennek egyik oka, hogy „a kommunizmusnál nyilvánvalóan minden jobb, és ahogy kívülről az unió is egy kizárólag tejjel-mézzel folyó Kánaánnak tűnt a 90-es években, úgy a szocialista rendet támadó nyílt társadalom gondolata is a 80-as években”. Az Alapjogokért Központ igazgatója úgy véli: „Nehéz helyzetekben az emberek hajlamosak egy-egy gondolatkörből a maguk számára tetszőt kiválasztani: így a nyílt társadalomból a szabadság eszméjét. Csak a rendszerváltást követően kezdett felsejleni, hogy ez a szabadság valójában szabadosságot, totális egyenlőségelvűséget, érzékenyítőkurzusokat és hetven-egynéhány gendert is takar.” S persze a migránsok feltétel nélküli befogadását.
A CÉL SZENTESÍTI AZ ESZKÖZT
Orbán Balázs szerint „az EU-ra háruló migrációs nyomás kiváltó okai között elsősorban nem Soros Györgyöt, hanem az Európát körbevevő közeg instabilitását kell keresnünk”. Úgy véli, ez az erősödő migrációs nyomás ugyanakkor – bármelyik síkon gondolkodva – segíti az üzletembert abban, hogy közelebb kerüljön a számára ideális világ kialakulásához, így érdekelt abban, hogy erősítse a migrációs folyamatokat. Ezt lehet Soros-tervként aposztrofálni. Természetesen mindeközben folyamatosan értékeli a helyzetet, s az eszközök, valamint a megvalósítás módját mindig a realitásokhoz igazítja. Ennek nagyon jó példája, hogy a 2015-ben megfogalmazott, évi egymillió menekült befogadására vonatkozó javaslatát évi 300 000 főre csökkentette, látva, hogy a 2015-ben érkezett bevándorlók miképpen alakították át – számára kedvezőtlenül – az európai politikai térképet, amelyet a jövőben mindenképpen el akar kerülni. Ebből is látszik, hogy a cél változatlan, de az ütemezés „a valósághoz igazodik”.
Borítófotó: Szigetváry Zsolt/MTI
