A tartalékképzésnek és a devizaadósság-arány jelentős csökkentésének köszönhetően Magyarország felkészült egy kedvezőtlenebb világgazdasági időszakra is – mondta a Figyelőnek Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke. Beszélt arról is, hogy a versenyképesség további növelése érdekében fontosnak tartana újabb adómérsékléseket, valamint szerinte el kellene mozdulni a hosszú lejáratú állampapírok irányába, amelyek egy része akár devizában is lehetne.
– Sorra minősítik fel Magyarországot a nagy hitelminősítők. Nem érzi megkésettnek ezeket a jobb besorolásokat?
– A felminősítések megerősítik azt, hogy Magyarország jó úton jár, a hazai gazdaság fenntartható pályán mozog. Pont a fenntarthatóságnak a vizsgálatával indokolták azt, hogy eddig várakoztak. Így talán még erősebbek is a mostani jobb besorolások, mint ha két éve kaptuk volna meg őket. Azt ugyanakkor ki kell emelni, hogy a miénkhez hasonló osztályzatú országok úgy kapták meg sokkal hamarabb a felminősítést, hogy a magyarnál kevésbé fenntartható pályán mozognak. Gazdaságunk így rosszabb környezetben is jól teljesített, megedződött az elmúlt esztendőkben, ráadásul a piac már régen beárazta a mostani szintet. Az állampapírok kamatfelára évek óta történelmi mélyponton van, a hitelezők szempontjából tehát már rég megvan a bizalom. Mindez nem véletlen, hiszen Magyarország mindig visszafizette a hiteleit, ellentétben például Lengyelországgal, ahol a 90-es években adósságleírás is történt. Ezért is érezhetjük, hogy igazságtalan volt ilyen sokáig várniuk a hitelminősítőknek. Amióta forint van, hazánk mindig probléma nélkül visszafizette a hiteleit, így már hetvenéves a referenciánk. A hitelminősítők hosszadalmas várakozása mögött sokkal inkább gazdasági és politikai érdekek álltak. Ez abban is tetten érhető, hogy a magyar gazdaság eredményeit az előzetes nemzetközi előrejelzések kivétel nélkül alábecsülték az elmúlt években. A tények azonban mellettünk szólnak.
– Sokan egy újabb válságperiódusra készülnek. Milyen lépéseket lát indokoltnak?
– Fontos hangsúlyozni, hogy Magyarország sérülékenysége az elmúlt években jelentősen csökkent. Ez főként annak köszönhető, hogy egyre kevesebb a külföldi hitelező, az adósság mind nagyobb részét forintban tartjuk. Devizatöbbletünk van a fizetési mérlegben, emellett nem szorulunk országon kívüli hitelekre. A teljes államadósság „forintosításával” tehát elvben egyetértek. Azt ugyanakkor el tudnám fogadni, hogy egy válságos időszakra történő felkészülés keretében a fejlesztési forrásokat – legalább átmenetileg – hosszú lejáratú devizapapírok keretében szerezzük be. Ha az átlagnál nagyobb gazdasági növekedést akarunk biztosítani, akkor tíz-, húsz- vagy akár harmincéves papírokat lehetne kibocsátani megfelelő kamatkondíciók mellett. Így az állam könnyedén tudna finanszírozni különböző beruházásokat egy esetlegesen magasabb kamatkörnyezetben is. A gazdaságban nem mindig lesznek ilyen kedvező körülmények, tehát érdemes elgondolkodni a hosszú távú papírok irányába történő elmozduláson, ezek egy része lehetne akár devizában is.
– Milyen további lépések történtek még a krízisre való felkészülésben?
– A kormányzat és a parlament a maga részéről elvégezte a lecke java részét, hiszen jelentős tartalékokat képzett. Ez volt a számvevőszék javaslata is, amikor az elmúlt években a költségvetést véleményezte. A büdzsé rugalmassága kulcskérdés. A tartalékolás nélkülözhetetlen ahhoz, hogy egy nehezebb időszakban is legyen mozgástere a kormányzatnak. Így például van lehetőség arra, hogy továbbra is előfinanszírozza az állam az EU által még nem kifizetett, de pályázatokat már elnyert beruházásokat. Mivel hazánk tőkeszegény, így a kkv-k számára ez komoly segítséget jelent. Nem beszélve arról, hogy sokkal nehezebb egy válságos időszakban rávenni az üzleti szférát arra, hogy beruházzon. Ki kell használni a konjunktúrát, ezért is nagyon jó az uniós források kapcsán alkalmazott gyakorlat, hiszen ez egyben egy nehezebb helyzetre való előkészületet is jelent, a gazdaságnak többletet ad. A mostani időszakban a gazdasági fejlődésre a legnagyobb veszélyt maga az EU jelenti, hiszen a költségvetési források visszatartásával való fenyegetőzések bizalmatlanságot okozhatnak.
– Szintén hangsúlyos javaslata az ÁSZ-nak a bürokráciacsökkentés. Ennek kapcsán mik a tapasztalatok?
– A nehezebb időszakra való felkészülésnek a része a strukturális problémák orvoslása, amelyet a kormányzat szintén folyamatosan végez. Ennek fontos eleme a bürokrácia, tehát az állam, a közszféra méretének a csökkentése. Egy szinte teljes foglalkoztatottságú országban sokkal könnyebb ezeket a lépéseket megtenni, hiszen most nem az utcára kerülnek a létszámcsökkentésben érintettek, hanem szinte azonnal el tudnak helyezkedni a piaci szférában. Új kihívások várnak rájuk. Az ÁSZ például mintegy tíz százalékkal szűkítette apparátusát, és úgy tudjuk, mindenkinek sikerült elhelyezkednie. Mindez ráadásul a digitalizációval és a munkafolyamatok automatizálásával párosulva jelentősen növeli a közszféra hatékonyságát, megteremti a modernizált államot. Ebben természetesen nem mindenki érdekelt, a közszolgálati szakszervezet például a múltat akarja megtartani a jövő helyett, tevékenységével nem a hatékony állam érdekeit szolgálja.
– Mind az adócsökkentések, mind a nemrég bejelentett családvédelmi intézkedések több száz milliárd forintos többletkiadást jelentenek a költségvetésnek. A Költségvetési Tanács tagjaként nem érzi veszélyeztetettnek a büdzsé egyensúlyát?
– Van egy fontos kockázat, amelyet ki kell emelnem, ez pedig az áremelkedés. A kereslet és a kínálat egyensúlyának a munkaerőpiacon tapasztalható felborulásából fakadóan sok esetben olyan mértékben nőnek a bérek, ami mögött nem áll a hatékonyság aktuális javulása. Tipikusan ez a helyzet az építőiparban vagy a kereskedelemben. Ha meglódul az infláció, akkor odalehet a mostani balansz, ezért a nemzeti banknak nagyon körültekintően kell figyelnie ezekre a folyamatokra. Az adócsökkentésekre pedig nem kiadásként, hanem a gazdaság fehérítésének, azaz a korrupció mérséklésének az eszközeként kell tekinteni. Én továbbra is nagyon adó- és járulékcsökkentés-párti vagyok. A bérterheket tovább kell mérsékelni mind a munkaadói, mind a munkavállalói oldalon. Elég megnézni az adóbevételeket, hogy belássuk: az adócsökkentések ellenére folyamatosan nőnek a költségvetés bevételei, ami a gazdaság bővülése mellett a fehéredésnek is köszönhető. Korábban ezt sem a Világbank szakemberei, sem más külföldi elemzők nem hitték el, hiszen nem ismerték a posztszocialista gazdaságok sajátosságait. Az eddigi csökkentések ellenére még mindig nagyok az adóterhek, így tovább kell folytatni a könnyítést és a fenntartható kifehérítést. A magam részéről egyértelműen egy számjegyű szja mellett vagyok. Ez ráadásul a válságos időszakra is felkészíti a gazdaságot, hiszen annak szereplői ott csökkentenek majd legutoljára kapacitást, ahol az adóterhek a legalacsonyabbak, ahol a legversenyképesebb, a leginkább „ütésálló” a gazdasági környezet. A költségvetés egyensúlyát biztosítottnak látom, a bővülő családtámogatási kiadásokra is megvan a kellő fedezet. Ráadásul a kedvező irányú demográfiai folyamatok érdekében hozott minden intézkedés a jövőbe való befektetést, beruházást jelent.
– Ha már ezt említette: az állami beruházások esetén sokszor tapasztalható, hogy „elszállnak” a költségek. Ez mire vezethető vissza? Sokan ilyenkor azonnal korrupciót kiáltanak.
– A beruházási piac igen túlfűtött. Többször jeleztem, hogy a kormányzatnak optimalizálnia kellene az invesztíciók ütemezését, és figyelembe kellene vennie, hogy több ágazatban egyszerűen már nincs fölösleges kapacitás. Ezeken a területeken az államnak vissza kellene fognia a befektetéseit, hiszen az állami beruházások pörgetése a kapacitáshiány miatt automatikus árdrágításhoz, minőségromláshoz, az invesztíciók elhúzódásához és végső soron a bizalom megingásához, azaz közpénzvesztéshez vezethet. Ha a vállalkozói szféra beruház, akkor a kormányzatnak visszább kell lépnie és fel kell készülnie arra az időszakra, amikor kevésbé lesznek aktívak a piaci szereplők. Álláspontom szerint ekkor kell a tervezett és jól előkészített kormányzati – főként infrastrukturális – fejlesztéseket végrehajtani. Erre a jelenségre vezethető vissza az egyes beruházások csúszása, drágulása, és ez ad okot arra sokaknak, hogy korrupciót kiáltsanak. Ezért is fontos, hogy az állam tartalékoljon, és akkor hajtsa végre ezeket az invesztíciókat, amikor a feleslegessé váló kapacitásokat használni lehet. Egy olyan kormányzat számára, amelynek fontos a bizalom, nem szabad a beruházásokat túlfűtenie.
– A 4-es metró kapcsán az ÁSZ tette az első feljelentést, még 2010-ben. A legfőbb ügyész nemrég jelentette be, hogy hamarosan vádemelés lehet az ügyben. Mi várható?
– Még az én elnökségem előtt, 2009-ben indult meg a 4-es metró beruházásának az ellenőrzése, s 2010 őszén publikálta az ÁSZ a jelentését. Megjegyzem: az OLAF-jelentés is nagymértékben az Állami Számvevőszék anyagaira támaszkodott. Ez azt jelenti, hogy a számvevők alapos munkát végeztek. Ez Magyarország legnagyobb ismert korrupciós ügye, így végső soron büszkék lehetünk arra, hogy az ÁSZ vizsgálata nélkül erre nem derült volna fény korábban. Hozzáteszem: a korrupciós esetek feltárásához a nemzetközi szálak feltérképezése is kellett. Most már az igazságszolgáltatásnál pattog a labda, várjuk mi is a vádemelést követő fejleményeket ebben az ügyben.
– Az elmúlt időszakban sokszor került a címlapokra az ÁSZ a pártok ellenőrzésével kapcsolatos ügyek miatt. Az ellenzék támadásairól mit gondol?
– Mindenkinek be kell tartania a törvényt! Az ország csak akkor tud választ adni a külföldi korrupciós vádakra, ha a pártok eminens módon betartják a közpénzekkel való elszámolás törvényi kereteit. A számvevőszék teljesen átláthatóvá tette ezeknek a vizsgálatoknak a folyamatait, minden elérhető a hivatalos honlapunkon. A tavalyi országgyűlési választás kampánypénzeinek a kontrollját befejeztük. Kiderült, hogy vannak olyan pártok, amelyek tanultak a korábbi szabálytalanságokból – például az LMP, amely szabályosan elszámolt a kampánypénzekkel –, és vannak olyanok, amelyek tendenciózusan fittyet hánynak a mindenkori törvényekre. Egyes pártok még a saját tagságuk felé sem tudtak elszámolni, nemhogy az ÁSZ-nak. A Momentum esetében is számos hiányosságot tártunk fel, így ott is zároltuk a költségvetési forrásokat, ugyanakkor a felszólításunkra most benyújtották a gazdálkodásukra vonatkozó alapdokumentumokat, amivel jelezték, hogy hajlandók az együttműködésre. De a Párbeszéd például még mindig nem mutatott hajlandóságot a jogkövető magatartásra. Valamiért nem sürgős nekik, hogy megkapják az állami támogatásukat, így az ő esetükben még nem oldottuk fel a költségvetési finanszírozás zárolását. Fontos hangsúlyozni: ezek az úgynevezett vagyonmegóvási intézkedések nem jelentik azt, hogy az érintett pártok költségvetési forrást veszítenek. Amennyiben teljesítik az alapvető törvényi elvárásokat, később hozzájuthatnak a felfüggesztett forrásokhoz a teljes időszakra. Az EP-választásnál és az önkormányzati megmérettetéseknél a pártokat mint jelölőszervezeteket nem vizsgálja majd az ÁSZ, hiszen ezeknél a választásoknál nincs állami támogatás, és nincs az ellenőrzésre vonatkozó törvényi rendelkezés sem.
– Megindult az egészségügy átalakítása, amelyhez a számvevőszék is hozzájárul. Kórházakat vizsgálnak, valamint folyamatban van a sürgősségi betegellátás rendszerének a kontrollja. Mik a legfrissebb tapasztalatok?
– Amióta megválasztottak az ÁSZ élére, azóta szisztematikusan végezzük az egészségügy ellenőrzését. Több száz intézmény, kórházak, szakrendelők, háziorvosi ellátás, mentők tartoznak ide, tehát minden területre kiterjednek az ágazatban a számvevőszéki vizsgálatok. Az ellátás biztonságának egyik fontos eleme, hogy ezeknek az intézményeknek szabályos legyen a gazdálkodása. Sajnos továbbra is több intézményre anarchia és káosz jellemző a pénzügyek tekintetében. Hangsúlyozom ugyanakkor, hogy az ÁSZ mindig a múltat ellenőrzi, így a legfrissebb tapasztalataink is a 2017-es évről szólnak. Ez alapján a szakrendelői gazdasági társaságok jogszabálykövető magatartása meglehetősen kaotikus, emellett a kórházak esetében is súlyos, lényeges szabálytalanságokkal találkoznak a számvevőink. Hangsúlyozom: a törvényi előírások, például a számviteli szabályok betartása nem pénzkérdés.
– Az ÁSZ segít is a hibák javításában?
– Mi természetesen mindig segíteni akarunk. Ezért is tartottunk néhány hónapja vezetőképzést az ellenőrzött szakrendelők irányítóinak, és most a kórházak vezetőinek is ugyanilyet tervezünk. Így igyekszünk előmozdítani a javulást ezen a területen is. Ez az ÁSZ más vizsgálataira is jellemző. Szakértőink elemzéseit azért tárjuk a nyilvánosság elé, hogy azokkal kedvező irányú változásokat érjünk el. Büszkék vagyunk arra a teljesítményre, amit nyújtunk. Nemzetközi szinten is érdeklődnek a magyar számvevőszék munkája iránt. Sokan nagyra becsülik azt a harmincéves tapasztalatot, amelynek a birtokában vagyunk.
névjegy
1965-ben született Békéscsabán.
1988-ban a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán okleveles közgazdászként fejezte be tanulmányait.
1991-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Továbbképző Intézetében szakközgazdász diplomát szerzett.
1990–1994 között Békéscsaba alpolgármestere.
1998–2002 és 2006–2010 között a Békés Megyei Önkormányzat elnöke.
1998 és 2010 között országgyűlési képviselő.
2010 óta az Állami Számvevőszék elnöke.
2012-től a Költségvetési Tanács tagja.
