Atomerőmű-bővítési terv Szlovéniában

Mátrix
A fele-fele arányban szlovén és horvát tulajdonban lévő, de a szlovéniai Krškóban üzemelő atomerőmű meglátogatásakor Marjan Šarec szlovén kormányfő azt mondta: a jövő erőforrása – legfőképpen, ha az energiaellátás szempontjából független akar maradni az ország – az atomenergia.

ENERGIAFÜGGETLENSÉGI STRATÉGIA

A miniszterelnök kijelentése igencsak felborzolta a hazai közvélemény egy részének a kedélyét, és idegesen reagált rá az osztrák politikum is. „Erőfeszítéseket kell tennünk egy új blokk megépítésére, mert egyre több elektromos energiára lesz szükségünk a gazdasági fejlődéshez” – közölte a kormányfő a magyar határtól mintegy száz kilométerre lévő létesítményben. A média szerint az új reaktor megépítése ötmilliárd euróba kerülne.

Az amerikai technológiával (Westinghouse) működő atomerőmű alapkövét még a titói Jugoszlávia idején, 1974-ben rakták le, nyolc esztendővel később helyezték üzembe a létesítményt, s 1984-ben kapta meg a működési engedélyt, úgy, hogy már egy éve termelt. Azóta nagyobb baleset nem történt az erőműben. Jelenleg éves szinten ötmilliárd kWh villamos energiát termel, ami a szlovén áramfogyasztás negyven százalékát teszi ki

Az egyreaktoros objektum élettartama elvileg 2043-ig terjed, ennek ellenére Marjan Šarec szerint már most el kell kezdeni a második blokkjának a tervezését. Úgy véli, ez nélkülözhetetlen az egyre nagyobb energiaszükséglet miatt. Ráadásul a „zöldnek” nevezhető víz-, szél- és napenergiának, valamint a biogázerőmű-építésnek is legalább annyi ellenzője van, mint a nukleáris energiának, nem beszélve a hőerőművekről. A média szerint a miniszterelnök leginkább a szakma nyomására határozta el magát. Szlovénia ugyanis egyértelműen válaszút előtt áll: energiastratégiájában meg kell határoznia, mi lesz a fő erőforrás.

 

HULLADÉKÜGYEK ZÁGRÁBBAL

A krškói atomerőmű második blokkjának építése előtt azonban Szlovéniának és Horvátországnak először meg kell oldania az alacsony és a közepes radioaktivitású hulladék tárolását. Ljubljana egy ilyen tárolót elvileg 2022-ig, az atomerőmű közelében szeretne létesíteni. A projekt jelenleg már nyilvános közvita előtt áll, és eddig úgy tűnik, már semmi sem tudja megakadályozni azt. Nem tudni azonban, hogy csak a hulladék szlovén részét tárolják majd itt, vagy a horvát radioaktív szemét fele is idekerül-e. Zágráb részvételével természetesen a 200 millió eurós beruházás költségei is nagyjából megfeleződnek. A horvát fél jelenleg szkeptikus a szlovén hulladéktároló helyszínét illetően, ez ugyanis a Száva folyó közvetlen közelében létesülne, abba a talajvízbe süllyesztve, amely részben ivóvízzel látja el a horvát fővárost. Aláírt nemzetközi szerződés alapján Horvátországnak 2023-ig gondoskodni kellene a krškói atomerőműben tárolt, jelenleg 2300 köbméter atomhulladék feléről.

 

BOSZNIA IS FÉLTI A VIZÉT

Hogy a hulladék Szlovéniában marad-e vagy sem, még nem tudni. Tény azonban, hogy az említett aggályok miatt Zágráb egy saját tároló megépítését is tervbe vette. Igaz, ez ellen viszont Bosznia-Hercegovina tiltakozik, ugyanis ennek helyszíne a horvát–bosnyák határfolyó, az Una közvetlen közelében lenne, az pedig 250 ezer ember ivóvízellátását biztosítja. Szlovénia és Horvátország egyébként a fűtőelemek – vagyis a nagy radioaktivitású hulladék – tárolásáról legalábbis részlegesen már megállapodott, vagyis ezek az atomerőműben maradnának a létesítmény üzemelésének a végéig. A későbbi sorsukról még nem született döntés.
Az új blokk építését az Egyesült Államok támogatná. A nyár elején a washingtoni szakminiszter Ljubljanában annak a reményének adott hangot, hogy a nagyobb biztonság és a jobb technológia érdekében Szlovénia amerikai kivitelezőt választ, amivel hozzájárul a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséhez.

 

Borítófotó: PILLANATKÉP A 2008-AS ALACSONY VÍZÁLLÁS miatt leálló erőműből. Az új hulladéktárolók tervét Zágráb és Szarajevó is ellenzi