Felkészülni az elkerülhetetlenre, megelőzni az elkerülhetőt! E mottó szellemében született a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia legújabb változata (NÉS2), melyet a következő hetekben tárgyal az Országgyűlés. A vaskos dokumentum egészen 2050-ig vázolja hazánk kilátásait, az alkalmazkodás és a kibocsátáscsökkentés lehetőségeit.
Bár a stratégia konkrét célt nem tűz ki, egy ezzel felérő optimista jóslatot ad. E szerint a század közepéig akár 87 százalékkal is mérséklődhet Magyarország szén-dioxid-emissziója 1990-hez képest. Ezzel pont a közepére céloz az EU Párizsban megfogalmazott ideális, 80–95 százalékos tartományának.
Hazánk teljesítménye már most is említésre méltó: 2015-ben 35 százalékkal bocsátottunk ki kevesebbet, mint a rendszerváltáskor, 2014-ben pedig még ennél is jobban, –40 százalékkal üzemelt a gazdaság. Azóta visszaesett a teljesítmény – erről főként a közlekedés tehet, ahol az alacsony olajárak miatt csúcsokat dönt a benzinfogyasztás.
Szén nélkül
A klímaszakemberek szerint mindez átmeneti – tisztább árammal és közlekedéssel, energiatakarékos megoldásokkal a további drasztikus csökkentés is megvalósítható. Az áramkosár megtisztítása különösen fontos, ezt a NÉS2 korábbi változata az atomenergia, a megújulók és a CCS, azaz a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás hármasával képzelte el. (A CCS technológiával a szennyező gázokat a talaj rétegeibe sajtolják.)
A szenet azóta gyakorlatilag halálra ítélte a párizsi klímaegyezmény, s a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás (CCS) technoló-giája is gyerekcipőben jár, így ez a pillér igencsak meggyengült. A koncepciómódosításról hivatalos dokumentum még nem született, de Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter legutóbb már egy megújuló-atom, pontosabban napenergia-atom víziót körvonalazott, a szenet nem említve.
A nukleáris energia változatos megítélése miatt túlzás lenne azt állítani, hogy a világ minden táján ezt a megoldást szorgalmazzák, de az kétségtelen, hogy ez a dekarbonizáció egyik leghatékonyabb módszere. Ráadásul sok pénzt lehetne spórolni vele.
Több, egymástól független amerikai kutatás szerint a 100 százalékosan megújuló energiával táplált áramszektor jóval drágább lenne, mint ha kiszámítható forrásokat is hagynánk a rendszerben. A teljesen zöld áram akár kétszer-háromszor többe kerülhet, mint a 80 százalékos, 20 százalékban atomenergiával kiegészített megújuló.
Ez a becslés csak az áramtermelésre vonatkozik, de hatását a közlekedésben is érezni lehetne, főként az elektromos autózás várható robbanásszerű elterjedése nyomán.
Magyarország első éghajlatváltozási stratégiáját még 2008-ban fogadták el. Akkor nemzetközi viszonylatban is újdonságnak számított, hogy egy állam egyáltalán rendelkezik ilyennel. Ezt követte 2011-ben az ezzel szorosan összefüggő, ha úgy tetszik, a klímastratégiának alapot adó Nemzeti Energiastratégia, majd két évvel ezelőtt a NÉS2.
Az új klímaterv egyelőre nem tartalmaz sarokszámokat és céldátumokat, többek közt éppen a sokat kritizált és máris elavultnak tartott energiastratégia miatt. Mivel utóbbit egyelőre nem tervezi átírni a kormány, a NÉS2-t más módon fogják megtölteni tartalommal.
Miután a koncepciót a parlament elfogadta, a kormány a konkrét lépésekről hároméves cselekvési terveket állít majd össze, ezek közül az első ősszel készülhet el – gyakorlatilag felülírva az energiastratégiát.
Az első éghajlatváltozási stratégia még fontosabb szerepet szánt a kibocsátáscsökkentésnek, mint az alkalmazkodásnak. A NÉS2 már egymás mellé rendeli a kettőt. Ezzel a nemzetközi trendhez igazodik: egyre valószínűbbnek látszik, hogy nem sikerül 2 fok alatt tartani a felmelegedést, ezért tudatosabban kell készülni a hatásaira.
Hőségriadó
A stratégia elismeri, hogy Magyarország az európai átlagnál érzékenyebb az éghajlatváltozásra, de arra a következtetésre jut, hogy rövid távon képesek leszünk megbirkózni vele. A dokumentum szerint a kibocsátáscsökkentés nem rontja majd a magyar gazdaság versenyképességét, sőt az innováció révén még értéket is teremt, mivel hozzájárul az érintett ágazatok modernizációjához.
A NÉS2 szerint az évszázad végére akár 4 Celsius-fokkal is emelkedhet az átlaghőmérséklet a nyári hónapokban, ami 30 hőhullámos napot is jelenthet egy évben. A csapadék mennyisége várhatóan nem változik, az eloszlás viszont igen: nyáron kevesebbet esik majd, ősszel viszont egymást érhetik a felhőszakadások.
A szélsőséges időjárás leginkább az ország középső, déli és keleti területeit sújtja, a kánikula az Alföldön, valamint az Északi-középhegységben lehet a legnagyobb. A hőség legkevésbé a Kisalföldet fenyegeti – az itt lakók többet keresnek és egészségesebbek, mint az országos átlag.
Kritikus kérdés, hogy a mezőgazdaság hogyan viseli majd a változó éghajlatot, de a NÉS2 ezen a területen is optimista. A nyári aszályok csak a tavaszi vetésű szántóföldi növényeket viselik meg, az ősziek még többet is teremhetnek az extra csapadék miatt – állapítja meg.
Klímamigráció
A dokumentum a biztonságpolitika terén annál kockázatosabbnak tartja az éghajlatváltozást; ami önmagában nem jelent nagy veszélyt, más tényezőket viszont felerősíthet. A tengerszint-emelkedés, a súlyos szárazságok, a víz- és élelmiszer-hiány csak tovább szítják a feszültségeket a szegény közel-keleti és afrikai államokban, ahonnan a mait messze felülmúló klímamigráció indulhat el.
